DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg birodalomba PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

9. Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg birodalomba:

 

  Az ország benépesítése:

    1720 körül az ország lakossága alig érte el a Mátyás korabelit. A XVIII. század elejére a magyarok száma felére, kb. 2 millióra csökkent. A lakatlan tájak benépesítése a török kiűzésével azonnal megkezdődött. A bozótosok és vadvizek visszahódításában a sűrűn lakott megyékből ideáramló jobbágynépe járt az élen. A belső vándorlásban mindenekelőtt a magyar és a szlovák jobbágyok vettek részt. A Felvidék egyes megyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükre északnyugatról szlovák parasztok költöztek. A belső vándorlás mellett fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és a nagybirtokosok szervezett telepítései. Katolikus németek előre megépített falvakba költöztek és hat évre adómentességet kaptak. A népesség növekedésének harmadik forrása a bevándorlás volt. Legnagyobb tömegben román parasztok és pásztorok jöttek. A szerbek egy tömegben érkeztek a Bácskára. Az udvar fegyveres határőrként is telepítette őket. A bevándorlás gyarapította a ruszinok és a szlovákok népi erejét. A XVIII. század folyamán Magyarország benépesült, de a magyarság saját országában kisebbségbe szorult. 

A mezőgazdaság fejlődése:

Nyugaton a szántóföldi termelés és a háromnyomásos rendszer uralkodott. Az egykor török uralta tájakon azonban csak lassan fejlődött a növénytermesztés a rideg állattartás rovására. Előbb a vad talajváltó rendszert, majd a kétnyomásos gazdálkodást alkalmazták. Itt nemcsak a népesség, a mezőgazdasági technika is visszaesett a Mátyás előtti szintre. A XVIII. század második felére a népesség növekedett, a földesúri majorság terjeszkedett, kialakult a szilárd telekrendszer. A szántóföldi termelés megötszöröződött. A parasztgazdaság életét ekkor már az erősödő árutermelés befolyásolta. Fontos szerepe volt az alföldi mezővárosokban folyó állattenyésztésnek. A kapásnövények először a jobbágygazdaságban honosodtak meg. Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés. Megszűnőben voltak a járványok és éhínségek. 

A művelődés:

A kisszámú alsó- és középiskola többsége a jezsuiták kezében volt. A református és evangélikus iskolák a fennmaradásukért küzdöttek. Analfabéta a parasztság túlnyomó része. A félig földbe vájt lakások helyét egy, a módosabbaknál két lakószobás, pitvaros vályogházak foglalték el. 

Az ipar:

A Habsburg Birodalom tőlünk nyugatra fekvő tartományaiban már kialakultak a manufaktúrák. A céhes rendszer csak akadályozó a fejlődésben. A töröktől visszahódított területeken mégis a céhes rendszer alakult újra. A gazdaság lassú gyarapodását mutatja a kézművesipar kibontakozása. A tőkés üzemformák terjedésének két alapfeltétele a pénztőke fölhalmozása és a szabad munkaerő. A XVIII. század elején a parasztság vándorlásával megálltak a majorságok terjeszkedése, és ezzel a zselléresedés is. A parasztság nagy tömege viszont "szabad menetelű" lett. A század közepére a szabad földek megfogytak, a majorságok, a földesúri árutermelés és a zselléresedés új lendületet kapott. Létrejöttek az első manufaktúrák, ezek többnyire nagybirtokosok alapították.

   A kereskedelem:

  A kisebb jelentőségű házaló kereskedelem mellett nálunk még a mezőgazdasági nyerstermékek külső piacra történő szállítása volt jellemző. Az 1770-es évektől érvényesültek a bécsi kormányszerveknek az osztrák és cseh polgárságot védő, a magyarországi manufaktúrákat sújtó rendszabályai. A XVIII. század folyamán nem vált számottevővé a pénztőke felhalmozása. A megváltozott helyzet után a gazdasági súlypont az egykori hódoltsági területek felé tolódott el. Az új központok Pest-Buda, Debrecen, Pécs, Szeged, Nagyvárad. 

A Habsburg Birodalom a XVII. század elején:

Az osztrák Habsburgoknak nem sikerült megszerezniük a spanyol trónt. Kárpótlásul megkapták a Spanyol-Németalföldet, Itáliában pedig a nápolyi királyságot, Szardíniát és Milánót. Savoyai Jenő a Temesköz mellett Szerbia északi részét is meghódította

Az új hatalmi szervezet Magyarországon:

A bécsi udvar megértette, hogy a nyílt, brutális erőszak Magyarországon nem alkalmazható. A nemesség megelégedett előjogainak biztosításával és a rendi látszatönállósággal. Az ügyek intézésére még a XVI. században kormányszéket állítottak fel. A kancellária Bécsben, a pénzügyeket intéző kamara Pozsonyban székelt. Újjászervezett kormányszék a helytartótanács, szintén Pozsonyban. Hatásköre az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás valamennyi ágára kiterjedt. Nem került sor önálló magyar haditanács felállítására. A hazánkban állomásozó katonaság és az újonnan szervezett katonai határőrvidéken a polgári ügyek is a bécsi udvari haditanács körébe tartoztak. Az adók és az újoncok megszavazása a magyar és az erdélyi országgyűlés jogköre volt. Az ország területi egységét a török kiűzése után nem állították helyre. Erdélyt külön kormányszékkel, külön országgyűléssel látták el. A magyar és az erdélyi kormányszékek nem voltak önállóak, a hazánkat érintő pénzügyeket is a bécsi udvari kamara végezte. Magyarország sorsáról a titkos konferencián, később az államtanácsban döntöttek.    A Habsburgok a katolikus egyházat mindig hatalmuk egyik talpkövének tekintették. A protestánsok szabad vallásgyakorlatát korlátozták, a katolikus egyház hatalmát minden eszközzel növelték. Az óriási egyházi birtokok a XVIII. században keletkeztek. 

A Pragmatica Sanctio:

III. Károly (1711-1740) hozta meg ezt a törvényt I. Lipót és I. József nőágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanctiot az 1722-23-as országgyűlés különösebb ellenállás nélkül becikkelyezte. A Pragmatica Sanctio csak azt szabályozta, hogy az örökös tartományokban és a magyar korona országaiban mindig a dinasztiának az öröklés rendje szerint következő ugyanazon tagja uralkodjék. A magyar rendek kikötötték, hogy az uralkodónak a jövőben is esküt kell tennie "az ország szabadságának megtartására".

 

 

Az osztrák örökösödési háború:

III. Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy a nőági örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa. Halála után az "osztrák örökség" megszerzéséért mégis azonnal kitört a háború (1740-1748). III. Károly uralkodása alatt elveszítette dél-itáliai birtokait, majd Észak-Szerbiát. Leányára, Mária Teréziára számos szerződést, de üres kincstárat hagyott. Mária Terézia (1740-1780) segítséget kért Pozsonyban, a birodalom léte Magyarországtól függött. Alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét. A rendek támogatták a birodalmi törekvéseket.

A Habsburgok gazdaságpolitikája:

Az állam a XVIII. században Európa-szerte a merkantilista tanok jegyében igyekezett serkenteni az ipar és a kereskedelem fejlődését. Az örökös tartományokban az ipar rászorult az állam támogatására. Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendelet rögzítette. Ez kettős vámhatárt húzott. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. Egy belső vámhatár azonban Magyarország és az örökös tartományokat is elválasztotta. A birodalmon belül akarták tartani az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot. A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt, és súlyosan érintette a magyar gazdaság szerkezetét.

 

Írta: Sikes Attila

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.