DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Királyi Magyarország, Erdély, Hódoltság PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

15. Királyi Magyarország, Erdély, Hódoltság

 

1541. augusztus 29.-én Buda elfoglalásával három részre szakad az ország, a Királyi Magyarországra, az Erdélyi Fejedelemségre és a Török Hódoltság területére.

 

Királyi Magyarország

 

Az ország három részre szakadása után I. Ferdinánd (1526 – 1564) lesz az egyetlen, és hivatalos uralkodó. Az országot Bécsből irányítják. Az uralkodók sorrendben a következők: I. Miksa (1564 – 1576), I. Rudolf (1576 – 1608), II. Miksa (1608 – 1619), II. Ferdinánd (1619 – 1637), III. Ferdinánd (1637 – 1657) és I. Lipót (1657 – 1705).

A Királyi Magyarország legnagyobb alakja Zrínyi Miklós (1620 – 1664). Hadvezér, író, költő, politikus. Dédapja, Zrínyi Miklós védte 1566-ban Szigetvárt. Több hadtudományi művet ír. 1663-ban meghirdeti a téli hadjáratot. Miután 1664. augusztus 1. Szentgotthárdnál megvertük a török csapatokat, a Habsburgok megkötik a szégyenteljes vasvári békét. Egész Európa felháborodik, mivel nem vettek el semmilyen földterületet a törököktől. A francia király felajánlja segítségét a Habsburgok ellen. Mindenki Zrínyitől várja az első lépést, de 1664-ben egy vadkan vadászaton meghal.

 

 

Erdélyi fejedelemség

 

Erdélyből és a Partiumból állt a fejedelemség. Három nemzet alkotta a lakosságot, a székelyek, a szászok és a magyarok. Kisebb számban éltek még románok is, de őket nem tekintették uralkodó nemzetnek. Buda elfoglalása után János Zsigmond, Jagelló Izabella és Fráter György kíséretében Erdélybe menekült. Szapolyai Fráter Györgyöt bízta meg a fejedelemség vezetésével. Megegyezett a szultánnal, hogy évi 10000 arany fejében, az nem szól bele a belpolitikába, és nem támadja meg a fejedelemséget. Erdély viszonylagos szabadsága ellenére nem folytathatott a török beleegyezése nélkül külpolitikai tevékenységet. Fráter György az ország egyesítésén fáradozott. Tárgyalásba kezdett a Habsburgokkal. I. Ferdinánd egy kisebb sereget ad, de ugyanakkor Fráter György is elküldi az adót a töröknek, ezért a felháborodott osztrák katonák 1551-ben megölik. Szapolyai fia, János Zsigmond (1559 – 1571) lesz az új fejedelem. Halála után Báthory István (1571 – 1586) veszi át a fejedelmi széket. Ekkor indul meg Erdély virágzása.

Az erdélyi városokban elterjed a lutheránus vallás. Az első terjesztő Dévai Bíró Mátyás, központja Debrecen lesz.

1591-ben megkezdődik a 15 éves háború. Erdély fejedelme ekkor Báthory Zsigmond (1558 – 1602). Az erdélyi seregek hadvezére Bocskai István. A hadseregben sok hajdú szolgált. Mivel a Habsburgok fizetésképtelenné válnak, Bocskai vezetésével fellázadnak a zsoldosok. Ez vezet a Bocskai felkeléshez. 1606-ban megkötik a bécsi békét, ami biztosítja Erdély függetlenségét. Bocskai halála után először Rákóczi György (1606 – 1608), majd Báthory Gábor (1608 – 1613) lesz a fejedelem. Őket Bethlen Gábor (1613 – 1629) követi a fejedelmi széken. Gazdasági szempontból felvirágoztatja Erdélyt. Merkantilista gazdaságpolitikát vezet be. Fejleszti az ipart, külföldi mesterembereket hozat be. Az export cikkekre monopóliumot vet ki. Bekapcsolódik a 30 éves háborúba. A nikolsburgi béke keretében 7 vármegyére tesz szert. Az ország központja Gyulafehérvár lesz. Protestáns főiskolát, és könyvtárat alapít. Visszaszerzi a Corvinák egy részét. Jobbágyokat küld külföldre tanulni. Halála után I. Rákóczi György (1630 – 1648) lesz a fejedelem. Bethlen gazdaságpolitikáját folytatja. Őt fia II. Rákóczi György (1648 – 1660) követi. Mikor engedély nélkül betör Lengyelországba, hogy elfoglalja a megüresedett trónt, a törökök Erdélyre uszítják a krími tatárokat, akik végigpusztítják az országot. II. Rákóczi György halála után Apafi Mihály (1661 – 1691) lesz az uralkodó.

 

 

Török hódoltság

 

A törökök által elfoglalt területen élőknek van a legnehezebb életük. Folyamatos hadműveletek, végvári harcok és éhínség uralja ezt a vidéket. A törökök új közigazgatási rendszert hoznak létre, a vilajeteket, amik élén a pasa, vagy basa áll. Ezek a vilajetek sok kicsi szandzsákból állnak, amiket a bégek vezetnek. A legfőbb vilajet, a budai pasa, Magyarország teljhatalmú ura, a szultán helyettese. A nem mohamedán vallású, leigázott nép a rája. Minden meghódított terület a szultán kezébe összpontosul. A szpáhiknak (lovas katonáknak) a szultán szpáhi birtokot adományoz. Ezen teljes haszonélvezeti joga van a katonának, amíg jól harcol. A földterületen rablógazdálkodás folyik. Bevezetnek két állami adót, a dzsizjét és a haradzsot. A szpáhik földesúri adót vetetnek ki. Megmarad a kapuadó, valamint a széna és a tűzifa után is fizetni kell. Ugyancsak adó terheli a sertést, a szőlőt, a juhot és a malmokat, valamint a legelő használatát. Beszedik a tizedet és a földesúrnak is ajándékokat kell adni. 45-50 nap közmunkával tartoznak a jobbágyok. A termény mintegy 60 %-át leadózza a paraszt. A határvidéken „kettős adóztatás” folyik, a földesúr és a török is megkéri a magáét.

 

Írta: Marót Máté

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.