DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Károly Róbert és Nagy Lajos gazdasági reformjai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

5. Károly Róbert és Nagy Lajos gazdasági reformjai

 

Károly Róbert (1308 – 1342)

Az Árpád-ház kihalását követő éveket interregnumként (uralkodó nélküli állapot) hívták, pedig egyszerre több megkoronázott királya is volt az országnak. Minden európai uralkodócsalád, amelynek rokoni kapcsolata volt az Árpád-házzal (leányágon), követelte a trónt. Így például a bajor Ottó, a cseh Vencel, valamint a nápolyi Anjou-dinasztia tagja, Károly Róbert (1308-42). Az ő oldalán állt a pápa is, tehát neki volt a legnagyobb esélye a trónra. Egyébként V. István dédunokája volt. A gyermek Károlyt azonban csak az Itáliával szoros kapcsolatban levő délvidéki urak támogatták. 1301-ben az esztergomi érsek megkoronázta, ennek hírére Fehérváron Vencelt is megkoronázták az ottani bárók. Ő azonban a cseh trónra került, ezért átadta a koronát a bajor Ottónak. A tényleges hatalom azonban a tartományurak (oligarchák) kezében volt. Csák Máté, az Abák, Borsi Kopasz, a Rátótok, stb. kiskirályként uralkodtak birtokaikon. A törzsbirtokaik ott terültek el, ahol nemzetségük bölcsője volt. Így például az Abáké Abaúj megyében. A Csákok Északnyugat-Magyarországon hozták létre tartományukat. Csák Máténak a Duna vonalától a cseh és a lengyel határig terjedt a birtoka. Az oligarchák kisajátították és gyakorolták a királyi felségjogokat, az ország egy-egy összefüggő területén, magánhadseregükre támaszkodva. Kedvezett a tartományúri hatalom megerősödésének, hogy az Árpád-ház kihalása (1301) után évekig nem sikerült a trónt betölteni.

III. András halála után Csák és Aba Amádé többekkel együtt Károly Róberthez csatlakoztak. Őt királynak nevezték szóval, de tettekkel nem. Ezt az egyház kényszeríttette ki, ugyanis aki nem engedelmeskedett, azt a pápa követe kiátkozta. Csák Máté a királlyal való találkozásakor engedelmet esküdött a pápának, Károlynak, és ígérte, hogy minden országháborítástól tartózkodik. 1308-ban királlyá választották Pesten Károly Róbertet. A gyűlésen ott voltak a tartományurak is. 1309-ben újra megkoronázták a Nagyasszony (Mátyás)- templomban. Ekkor 18 éves volt. Csák Máté azonban nem hajlott a békére. 1311 nyarán Budáig hatolt előre, hogy Károly Róbertet kézre kerítse. Csák Máté „birodalma" ekkor volt a legnagyobb. Több ezer familiárisa is volt.

1311 őszén Károly Róbert hadat indított Csák Máté ellen. Az ő pártját fogták az egyházi nagybirtokosok, a köznemesség és a városok, falvak lakói, sőt az Alföldön tanyázó félnomád pogány kunok is mellé szegődtek. A döntő csatát 1312 júniusában vívták, Rozgonynál. A kassai és szepességi polgárok segítségével sikerült ugyan győzedelmeskednie az Abákon (Aba Amadé), de Csák Máté haláláig (1321) azonban mégsem érezhette magát egészen az ország urának. A legyőzött tartományurak és familiárisaik birtokát a király elkobozta, s azokat a pártjára álló báróknak és köznemeseknek adományozta. Ekkor Károly áttette székhelyét Temesvárról Visegrádra. Csák halála után a legtekintélyesebb hívei is rohantak Károlyhoz, hogy kiengeszteljék, ahogy Zách Felicián is, aki merényletet kísérelt meg később a király és családja ellen.

Katonai reformok: Egy új, hozzá hű nagybirtokos réteget hozott létre, melynek tagjait arra kötelezte, hogy birtokaik arányában állítsanak ki ún. banderiális magánhadsereget. Ezek váltak az ország legfontosabb hadi erejévé, valamint a vármegyei nemesi zászlóaljak. A királyi hadseregben még fontos szerepet kaptak - a bandériumokon kívül - a várkatonák, a kunok és a zsoldoskatonák. A királyi hatalom megerősödését segítette elő az új gazdaságpolitika.

Az uralkodó az államháztartást új alapokra fektette. Károly Róbert az uralkodói jövedelmek növelése érdekében a királyi felségjog alapján különböző pénzforrásokra tartott igényt (regále jövedelmek). Főként a bányákra és a külkereskedelmi vámokra épített. A bányabér (urbura) egyharmadát átengedte a földbirtokosoknak, így tette őket érdekeltté a lelőhelyek feltárásában. Ugyanakkor megtiltotta a nemesfém külföldre szállítását; az általa megszabott áron a kincstárnak kellett beszolgáltatni. A vámjövedelmek szintén a regálékhoz tartoztak, közülük a harmincadnak nevezett külkereskedelmi vám volt a legjelentősebb, ez az árú kereskedelem értékének harmincad részét tette ki. Fiorinoi mintára állandó értékű aranyforintot és ezüst váltópénzt veretett, egyszersmind megszüntette a pénz évenkénti kényszerbeváltásából származó "kamara haszna" nevű kincstári jövedelmet. Ennek pótlására jobbágytelkenként szedett ún. kapuadót vezetett be. Ez volt az első, jobbágyságtól szedett adó.

Megélénkült a külkereskedelem. Mivel Bécs városának árumegállító joga hazánk külkereskedelmi hasznát csökkentette, Károly Róbert 1335-ben Visegrádon a hasonló helyzetben lévő Cseh- és Lengyelország királyával (Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király) megállapodott, hogy észak-nyugati irányban Bécs megkerülésével kölcsönösen szabad utat biztosítanak kereskedőinek. (Visegrádi hármak) Magyarországról főleg nyersanyagokat és élelmiszereket, élőállatokat vittek ki, ipar és luxuscikkeket (kölni, posztó, fegyver) hoztak be. A pápai jövedelmek egyharmadát lefoglalta. Külpolitikájában a király erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal: ezt az 1339-ben Nagy Kázmérral kötött örökösödési szerződés is bizonyítja. Károly Róbert politikája kedvezett a gazdaság fejlődésének. Az eddig ritkán lakott részek benépesültek: ukrán, szász és román bevándorlók érkeztek. Elterjedt a fordítóeke, növekedett a szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett területek nagysága, fejlődött a kertgazdaság is. A földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévő földterületeket. A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye, s a határbeli külsőségek: szántók, rétek annak tartozékaivá lettek, együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett. A robot vesztett jelentőségéből, terjedt a pénzadó. A jobbágy egyre több terméket vihetett piacra, ezekből a vásáros helyekből alakultak ki a mezővárosok. A mezővárosok általában önállóan választhattak bírót és esküdteket, de a földesúr beleszólhatott az igazságszolgáltatásba. A XIV. századi mezővárosok egy része közvetlenül a király hatalma alá tartozott. A városi kiváltságok megszervezésével a szabad polgárközösség egyedül a királynak fizetett adót. Igazgatásukat a királyi tárnokmester Nekcsei Dömötör látta el. A szabad királyi városok polgársága politikai támaszt jelenthetett az uralkodónak a nagybirtokosokkal szemben. A XIV. század második felében kezdtek kialakulni a céhek. A céhtagok környékük piacát igyekeztek megszerezni a messzebb lakó konkurenciával szemben. Károly Róbert 1342-ben bekövetkezett halálakor gazdag, erős feudális államot hagyott fiára, Lajosra.

 

I. Nagy Lajos (1342-1382).

Valódi lovagkirály volt. Az ő uralkodását a hódító háborúk sora jellemezte. Lengyelország és Nápoly megszerzésével hatalmas birodalmat akart teremteni. Nápoly trónjára vonatkozó igénnyel fellépő öccse meggyilkolása miatt, két ízben is indított hadjáratot a Nápolyi Királyságba (1347-ben és 1350-ben). Ezt követően Dalmácia területére vezetett hadjáratot, hogy visszaszerezze azt a Velencei Köztársaságtól. A magyar csapatok nemcsak a dalmát tengerpartot foglalták el, hanem magát Velencét is fenyegették. 1358-ban Záróban kötött békében Velence lemondott Dalmáciáról és elismerte a dalmát városok kereskedelmi szabadságát az Adrián. A magyar uralkodó ezután a Balkán-félszigeten igyekezett befolyását növelni, majd Moldvába vezetett hódító hadjáratokat. 1370-ben lengyel király is lett. A két országot azonban egyedül a király személye kötötte össze (perszonálunió). Ebben az időben jelent meg a Balkánon egy hatalom, az oszmán török. A pápa 1373-ban keresztes hadjáratot hirdetett a pogány hódítók ellen. 1375-ben Lajos király személyesen vezetett győzelmes hadjáratot ellenük. Lajos folytatta apja város- és kereskedelempártoló politikáját. Egy sor város kiváltságait bővítette, vámkedvezményeket adott, amivel a külkereskedelemi forgalmat igyekezett fellendíteni. Támogatta a dalmát kikötők fejlődését és az Erdély s a Fekete-tenger közötti áruforgalmat.

Lajos gazdaságpolitikája: A király hódításai alatt az új nagybirtokos réteg tovább növelte hatalmát és vagyonát. Ennek ellenére támaszkodhatott rájuk Lajos, hisz egyetértettek hódító politikájával. Új családokat emelt közéjük, akikre számíthatott. A főurakkal szemben azonban nem nélkülözhette a köznemesség támogatását. A harcok költségeinek fedezésére az állam és a földesurak egyaránt növelték a kizsákmányolást. Sok helyen meghonosodott a kilenced, amit a kisbirtokosok alkalmaztak leginkább, ezért a jobbágyok a nagybirtokosok földjeire költöztek. Ez tovább mélyítette a bárók és a köznemesek közti ellentétet. A nápolyi hadjáratok után, 1351-ben törvényben erősítette meg a nemesség kiváltságait

1351-es törvények: Lajos érdekeit szolgálta a kilenced bevezetése és az "egy és ugyanazon nemesség" elve. Világosan kifejezi a törvény szövege a nemesség középső és alsó rétegének azt a törekvését, hogy az ország egész területén a főnemesekkel azonos jogok illessék meg őket, pl.: adómentességüket ne vonhassák sehol sem kétségbe. Az ősiség elve pedig a nemesi földtulajdon sérthetetlenségét mondja ki, amikor úgy rendelkezik, hogy a birtokot a fiúág megszakadásával az oldalági rokonság örökölje, s az csak a család kihalása után szálljon a királyra. Ez a törvény 1848-ig a nemesi jogok egyik pillére volt. A köznemességnek az 1351. évi törvényben megfogalmazódó törekvései a rendi fejlődés hazai kezdeteit jelzik. Külpolitikája ugyan Dalmácia megszerzését leszámítva tartós sikereket nem hozott, de annyit sikerült elérnie, hogy királyságát Európa számottevő hatalmainak a sorába emelte.

 

Írta: Szabó Máté

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.