DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A gazdaság és a kultúra fejlődése az Árpád-korban PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

4. A gazdaság és a kultúra fejlődése az Árpád-korban

 

Gazdaság, társadalom

 

Az Árpád-kor első szakaszának gazdasági, társadalmi jellegzetességei III. Béla korára teljesedett ki. A királyi birtok társadalma (várnépek, várjobbágyok, udvarnokok) szinte a Szent István-kori állapotokat tükrözte. Sőt a várjobbágyok között csak azt tartották igazán rangosnak, aki Szent Istvánig visszamenőleg tudta bizonyítani ősei várjobbágyi eredetét.

Magyarország megművelt földterületének fennmaradó egynegyedén a világi és az egyházi birtokosok osztoztak 15 % és 10 % arányban. Szent István és utódai a királyhű előkelőket birtokadományokkal halmozták el. Az uralkodók főként a tisztségviselőket javadalmazták. A hivatali arisztokrácia birtokjavadalmazása azonban nem vált bevett, folyamatosan alkalmazott szokássá.

A világiak vezető rétegének legalsó részén a vitézek helyezkedtek el, akik katonáskodással szolgálták a királyt.

Az egyházi vagyon alapját adományokkal és az ország lakosok kötelezően előírt szolgáltatásaival még Szent István biztosította. Az utódok hasonló módon gyámolították az egyházi rendet, ám a királyi támogatás mellett megjelentek a magánalapítások is. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a világi földesurak templomot, illetve monostort építettek, s fenntartásukat javadalmazassál segítették elő.

 

Építészet

 

Az Árpád-korban a román stílus volt a jellemző. Zömök, vastag falak, lőrésszerű ablakok (pl.: jáki templom). A templomokban csak a legszükségesebb kellékek voltak jelen (Biblia, oltár, kehely). A szobrok és a festmények később jelentek meg. A várakat először földből és fapalánkból, majd, főleg a tatárjárás után kőből építették. Később megjelent a várárok is. A jobbágyok háza sárból, nádból, ritkábban fából volt összetákolva. Általában több család lakott együtt.

 

Nyelv és kultúra

 

A kancellária megjelenésével a latin írásbeliség kezdett el terjedni Magyarországon. Az írás és olvasás művészete legtöbbször a papok kiváltsága volt. A királyok gyakran tartottak íródeákokat, akikkel a leveleket irattaták, és olvastatták fel. Kevés olyan királyunk volt, aki írni és olvasni is tudott. A jobbágyoknak a sok munka közben esélyük sem volt elsajátítani ennek a fortélyait. Ez okból nagyon kevés írásos emlékeink vannak. A legismertebbet a pannonhalmi apátságban őrzik, a tihanyi apátság alapítólevelét. Itt olvashatunk először magyar nyelvű szöveget (feheruru reáh menne hadu utu reah). Az irodalmi „alkotások” leginkább szájról szájra terjedtek, úgy, mint a népdalok is. Ezeket a dalokat és legendákat az igricek, vagy regösök énekelték a településeken. A legismertebb korabeli irodalmi emlék Anonymus Gesta Hungaronumja, mely a magyarok történelmét írja le. Történelmi kutatásaink között lehet megemlíteni Julianus barát utazását az őshazába.

 

Írta: Marót Máté

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.