DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A korai feudalizmus és a Frank Birodalom PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

15. A korai feudalizmus és a Frank Birodalom

 

Feudalizmus gazdasága: már a IV. századtól kezdve megfigyelhető a római birodalom nyugati részén, hogy az árucsere csökkenésével a gazdasági élet súlypontja fokozatosan a mezőgazdaságra helyeződött át. A nagybirtok megerősödése is megfigyelhető, és a későbbiek folyamán a szabad parasztok túlnyomó többsége a birtoktól függő helyzetbe került. A városok hanyatlásával az iparosok zöme is a vidéki nagybirtokokra húzódott. Az iparosok jobb mezőgazdasági eszközökkel látták el a parasztságot. Zárt, önálló rendszer alakult ki, amely kifelé nem sok árut termelt, de a dolgozó rétegeknek az előző korabelinél magasabb ellátást tudott biztosítani. A nagybirtokokon tehát megvalósult az ipar és a mezőgazdaság üzemszervezeti egysége. A munkaerőt parasztok biztosították, akik a föld használata fejében megmunkálták a birtokos földjét, és terményhányaddal is szolgáltak. A parasztok megtanulták a fejlett technika alkalmazását, alkalmazását, a földesúr védelme alatt állottak, és egyúttal hozzájutottak a birtok olyan technikai szolgáltatásaihoz, amihez önállóan gazdálkodva nem jutottak volna. Dél-Európában kialakult a kétnyomásos gazdálkodás, a talajpihentetési rendszer, aminek tulajdonsága az volt, hogy a területet két részre osztották, egyik évben az egyiket művelték, másikban a másikat. Az épp nem művelt területet ugarnak nevezték. Északon a legelőváltó gazdálkodás volt a jellemző, ami azt jelentette, hogy egy területet kimerülésig műveltek, majd utána új területet alakítottak ki. Ezt később felváltotta a háromnyomásos gazdálkodás (IX. szd). Itt már csak a föld 1/3 része volt ugar, mert az egyik harmadában őszi, a másikban pedig tavaszi gabona került elvetésre. A VIII. szd.-ben egyes helyeken a túlnépesedés jelei mutatkoztak, ami telepítésekhez vezetett. Néhol a falvak a földesúr kúriája köré települtek, másutt a földesúr lakóhelyétől távolabb jött létre a telepes falu. A parasztok átvették a földesúri gazdálkodási módszereit és önállóan tudtak már gazdálkodni.

 

A korszak végén feltalálták a nehéz ekét, amely mélyebben szántott a könnyű vaspapucsos faekével szemben, így lehetővé vált, hogy új területeteket fogjanak művelés alá. Részei: szarv, ekevas, elé befogott ökör. Feltalálták a szügyhámot is, amelynek segítségével jelentősen megnövekedett a munka hatásfoka és a patkó is, ami úgyszintén az állat tűrőképességét növelte. A telepes kirajzás meggyorsult, a művelhető földterület megnött. A számuk azért növekedett főként ennyire, mert a földet a családból egy fiú örökölte, a többi kénytelen volt új területeket keresni magának. Önálló, szakszerű városi ipar ebben az időben még nem volt. Vándoriparosok járták az országot. Iparilag legfejlettebbek a kolostorok birtokai. (építő-, szobrász-, festő-, ötvösipar) A helyi kereskedelem szűk körű volt, a távolsági kereskedelemnek maradt döntő szerepe. Elsősorban luxuscikkeket szállítottak az arab, szír, zsidó, bizánci kereskedők (pl. pamut, selyem, prém, cukor, fűszer).

 

A feudális Társadalom: a római uralom összeomlásakor voltak rómaiak, romanizált barbárok és germánok. Jogállás szerint szabadok és rabszolgák. A társadalom élén a germán fejedelmek állottak. Hatalmukat erős fegyveres kíséretük biztosította. A következő réteg a nagybirtokok uraiból állt. Hatalmas földekkel rendelkeztek, szabad, félszabad és szolgarendű munkaerőt alkalmaztak. Nekik is volt fegyveres kíséretük. Vegyes munkaerőt foglalkoztattak a közép- és kisbirtokosok, akik ugyancsak szabadon rendelkeztek földjükkel. A szabad parasztság egy ideig még tartotta önállóságot, többségük azonban a nagybirtok munkaerejévé vált. A rabszolgaság csökkenő tendenciát mutatott. A nagybirtokosok gazdasági és katonai jelentőségük növekedésével a szabad elemeket fokozatosan függő helyzetbe vonták. A függésbe kerülés nemegyszer a szabadság elvesztését is jelentette. A királyi birtokadományok is fokozatosan megváltoztak. A kötöttség nélküli birtokadományt (beneficium) felváltotta a feltételes birtokadomány (feudum). A király megfelelő számú fegyveres kiállítására kötelezte a földesurat. A társadalom jog szempontjából leegyszerűsödött, két alapvető osztályra tagolódott; földbirtokosokra és jobbágyokra. A szabadok egymás közt is hűbéri függés rendszerében éltek.

 

A hűbéri rendszer legfelső csúcsán a király állt, aki a jogok forrása (szuverén) volt. Az ő hűbéresei a nagybirtokosok, akiket megfelelő számú fegyveres kiállítására vagy főhivatalok viselésére köteleztek. A nagybirtokos a király hűbérese (vazallus) volt, a király pedig a nagybirtokos ura (dominus). A rendszer legalján az ún. kishűbéresek állottak, akiknek a birtokuk jövedelméből már csak a személyes hadba vonulás költségeit tudták fedezni.

 

Az uralkodó osztály szerves részét alkották az egyház. Az egyházi birtokokon alakult ki a legmodernebb gazdálkodás. Plébános- esperes-püspök-érsek ez a szervezet a világi papság, amelynek élére a római pápa került. A világi papság mellett elterjedtek a szerzetesek is. A jobbágyság nem rendelkezett a föld tulajdonjogával, a földesúr magánbirtokán (allódium) dolgozott és a földesúrtól kapott földön gazdálkodott a faluközösségben. A földhasználat fejében a földesúrnak szolgáltatásokkal tartozott: pénz, termény, munkaszolgáltatás (robot). Ezeken kívül még ajándékokat is kellett adnia. Érdekelt volt a termelés fokozásában, hisz minél többet termelt, annál többet kapott. A jobbágy személyileg is függött urától, mert költözködése fölött a földesúr döntött.

 

                                                    A Frank birodalom

 

A frank állam: a frankok az V. század elején telepedtek meg a Rajna és a Maas folyó környékén. Ekkor még nagyrészt törzsek és nemzetségekbõl állt a birodalom. Klodvig (482-511, Merovig dinasztia) ezen változtatni akart, és erõs egyeduralmat alakított ki, véres úton. Hódító hadjárata során uralma alá vette Gallia nagy részét, sok germán fejedelemséget. Felvette a kereszténységet is. Egységes törvényeket alkotott, új közigazgatást szervezett. A fõváros Aachen lett. A területi egységeken (grófságok) grafiók felügyeltek, akik irányították a gazdaságot, katonaságot, igazságszolgáltatást. A királyi udvar fõembere a majordomus volt, aki késõbb a nagybirtokos arisztokrácia képviselõje lett a királlyal szemben a királyi hatalom hanyatlásakor. Martell Károly (714-741, Karoling dinasztia) majordomus gyõzelmet aratott az arabokon 732-ben, fia, Kis Pippin (751-768) pedig az uralkodó (Meroving) elmozdításával lett a király. Ezt a pápa törvényesítette, viszonzásul Kis Pippin 756-ban elismerte a pápa hatalmát Róma és környékén, ezzel elõsegítette az egyházi állam kialakulását. A frank birodalom ugyanis idáig nem volt jóban a pápával. Kis Pippin fia, Nagy Károly (768-814) erõs hatalmat örökölt, és erõteljesen gyarapította. Megszerezte a Longobárd Királyságot, Pannóniát, és Hispániát is elkezdte támadni. Itt arabok laktak. 800-ban császárrá koronáztatta magát. Ezzel régi álma megvalósulását is elõ akarta segíteni: a Római Birodalom felújítása. Késõbb újjászervezte a közigazgatást is. Nagyobb egységek, határgrófságok jöttek létre. Nagy Károly a birodalom mûveltségét is fel akarta újítani. Támogatta az iskolákat, palotákat is épített. Kialakult a frank írás, a carolin minuscula.

Jámbor Lajos három fia azonban 843-ban a verduni szerzõdésben három részre osztja fel a birodalmat, így létrejöttek a Nyugati Frank Királyság, (késõbb Franciaország), Keleti Frank Királyság (késõbb Németország) és egy egység, amely Itáliából, Burgundiából, Lotharingiából állt. A belsõ bajokkal párhuzamosan megnõnek a külsõ fenyegetések, arab kalózok és északról a normannok részérõl.

A Keleti frank Királyságban I. Ottó megszilárdította az államot (meghódította Itáliát, visszaverte a magyarokat), megalakította 962-ben a Német-Római Császárságot.

 

Írta: Szabó Máté     

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.