DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A dominátus és a nyugat-római birodalom bukása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

14. A dominátus és a nyugat-római birodalom bukása.

 

Kr. u. a III. szd. közepén a Római Birodalomban polgárháború dúlt, idegen betörések és gazdasági csőd fenyegetett. A politikai rendszer összeomlott, amikor a császárok egyre-másra gyilkosság vagy katonai lázadás áldozatául estek. Diocletianus trónra léptet (Kr. u. 284) megelőző ötven év alatt legalább húsz, többé-kevésbé legitim császára volt Rómának, nem is szólva a trónbitorlók tömkelegéről, akiket a légiók kiáltottak ki császárrá a birodalom különböző pontjain.

A hadsereg politikai jelentősége azért nőtt annyira meg, mert a birodalom fennmaradását egyedül ő biztosította. Rajnán és a Dunán túli germán törzsek két új törzsszövetsége, a frankok és az alemanok ismételt betörései Galliát és Germániát feldúlták. Eközben erősödött az Al-Dunánál, a balkáni provinciákban a gótok nyomása, akik rajta ütöttek Görögországon és Kis-Ázsián is. Keleten új és agresszív hatalom támadt a perzsák képében, és ők szüntelenül háborgatták a keleti provinciákat. 260-ban elfoglalták Szíriát és foglyul ejtették magát a császárt, Valerianust is. A katonai problémák egyre nagyobb igényt támasztottak a birodalom kincstárával szemben, az adó nem fedezte többé a kiadásokat, úgyhogy a kormány kénytelen volt a pénzt leértékelni, aminek a következménye féktelen infláció lett. A 250-es évekre a pénz értéke semmivé lett, a birodalom pénzügyi egyensúlya végképp felborult. Egyre inkább elterjedt birodalomszerte, hogy az adókat pénz helyett természetben hajtották be. A katonák és a tisztek fizetését rekvirálás címén egyszerűen összerabolták, vagyis mindennapossá vált, hogy a hadseregek szervezetten fosztogatták a védtelen és egyre kiszolgáltatottabb, elkeseredettebb lakosságot.

A kereskedelem és a földművelés visszaesett, a földeket ugaron hagyták, virágzott a banditizmus. A lakosságot éhínség és járványok tizedelték. Ez a gazdasági és társadalmi hanyatlás a kulturális és a szellemi életet sem kerülte el. Amíg az első század és a második első fele még nagy írókat, költőket, tudósokat, történetírókat mutatott fel, mint amilyenek Tacitus, Suetonius, Seneca, Plinius, Strabo, Plutarhosz és a többiek voltak, addig a második század végével megszűnik a szellemi életnek ez a virágzása, s a latin irodalomban nem találkozunk többé igazán nagy nevekkel. A városi középületek omladoztak, csak is erődök és városfalak épültek. Magát Rómát is fallal vették körül Aurelianus (271-275) alatt, a birodalom gyengeségének beszédes jeleként. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy Rómát bárki megtámadja.

 

Javulás Diocletianus és Constantinus alatt

 

A javulás első jelei a 270-es években mutatkoztak, előbb jelentős katonai sikerek sorozata formájában, majd a gazdaságban is változás állt be. Diocletianus felismerte, hogy nem kormányozhatja egyedül az egész birodalmat és megtette társuralkodónak Maximianust. Rábízta a nyugati provinciákat magának a keletieket tartva fenn. Nem sokkal ezután a két császár segítséget vett maga mellé, két hadvezért. Ezt a tetrachiát („négyek uralma”) tartós intézménynek szánták, ám amikor Diocletianus 305-ben visszavonult, polgárháború tört ki lehetséges örökösei között. Maximianus hadvezérének a fia, Constantinus előbb Nyugaton győz 312-ben, majd 314-ben vereséget mér a keleti császárra, és saját jogara alatt egyesíti a birodalmat. Ez az egység haláláig, 337-ig maradt fenn. Diocletianus és Constantinus újjászervezte a birodalmat. A hadsereg létszámát megnövelték: egy része a határokat őrizte, a másik megerősített városokban állomásozott mozgékony harci alakulatként. A parancsnokokat a hivatásos sorkatonák közül emelték ki.

A provinciákat kisebb, jobban kézben tartható területekre osztották fel, kormányzóikat felmentették katonai tisztségük alól. Pénzreformot hajtottak végre, és igyekeztek megállítani az inflációt. Diocletianus az adórendszert is átalakította; ő találta fel az éves költségvetést.

A reformok helyre állították a rendet, de nagy áron. A központi kormány súlya is elnyomóereje nőtt, ahogy az államhivatalnokok száma is. Ez a haszonleső, tunya és korrupt bürokrácia elviselhetetlen teherként nehezedett az adófizetők vállára. Parasztok, kétkezi munkások egyre nehezebben éltek meg a keresetükből, és egyre nehezebben tettek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek. Az állam, hogy a migrációt és a terméshozamok csökkentését meggátolja, törvényileg kötelezte a dolgozókat és leszármazottaikat arra, hogy munkahelyükön megmaradjanak. A parasztokat fokozatosan jobbágysorba taszította, és az egyre merevebb társadalmi berendezkedés is hozzájárult a birodalom bukásához. 476-ban a 12 éves Romolus Augustulust letaszítja trónjáról Odoaker germán vezér, ami végleg megpecsételte az ország sorsát. A dicsőséges Római Birodalom bukása lezárta az ókort és utat nyitott a „sötét” középkornak.

 

(forrás: Egyetemes Guinness Enciklopédia)

 

Írta: Hekker Dávid, Marót Máté 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.