23. Irodalmi nyelvünk kialakulásának főbb állomásai

            A nyelvemlékeket két fő csoportra oszthatjuk, a szórványemlékekre és a szövegem-lékekre.

 Szórványemlékek azok az idegen nyelvű szövegek, melyek csak beékelt szavakat vagy kifejezéseket tartalmaznak. Ilyen például az első nyelvemlékünk, 950-ből, Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról. Görög nyelvű, de közel félszáz magyar szó található meg benne, pl. a hét vezér neve, Tisza, Etelköz… Hazai szórványemlékünk az Anonymus által írt Gesta Hungarorum, amelyben több helynevet is találunk; saruuar (sárvár), matra (mátra)… 1055-ből A tihanyi apátság alapítólevelében találhatjuk az első mondattöredéket, a fehérvárra menő hadi útra (amúgy az alapítólevél latin nyelvű).

A szövegemlékek hosszabb gondolatot jelentenek, magyar nyelven. Ennek két csoportja a kéziratok és a nyomtatott emlékek. Kézirat például 1195-ből a Halotti beszéd és könyörgés, és a XIII. századból az Ómagyar Mária-siralom. 1200-ból még a Königsbergi töredék és szalagjai, 1372-ből a Jókai-kódex, és 1510-ből a Margit-legenda. Nyomtatott formában megtalálhatóak 1541-ből Sylvester János: Új Testamentum, 1590-ből Károli Gáspár: Szent Biblia, és 1604-ből Szenzi Molnár Albert Magyar - Latin, Latin – Magyar szótárjai című szövegemlékek.

A szórvány-, és szövegemlékeken kívül még megemlíthetünk glosszákat, pl. Marosvásárhelyi glosszák (1410) és szójegyzékeket, pl. Besztercei szójegyzék (1359).

FELADAT: