DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

18. A képszerűség elemi stíluseszközei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

18. A képszerűség elemi stíluseszközei

 

                        Mi a szókép?

                        A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, ill. trópusok. A trópus

görög eredetű szó, fordulatot jelent. A szókép névátvitel, amikor a fogalmak közötti kapcsolat

révén, többletjelentés keletkezik. Így a szóképek két fogalom jelentés társításán alapulnak. A

szóképek osztályozása: hasonlóságon alapuló szóképek; metafora, megszemélyesítés,

allegória, hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek; szinesztézia szimbólum, és az

érintkezésen alapuló szóképek; metonímia szinekdoché.

 

Képszerűségen a közlés képfelidéző erejét és érzelemkifejező voltját értjük. Szűkebb értelemben képes beszéd.

            Metafora: a leggyakrabban használt szókép, jelentése „átvitel” (görög). Két fogalom közt fennálló tartalmi hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapuló szókép. Külső és belső tulajdonság is lehet. Fajtái:

Alakja szerint:

- teljes metafora: mindkét tag jelen van, fogalmi és képi sík, pl.: „kikelt a lyány, virág a szerelem” „Ez az utca, bánat utca”

- egyszerű metafora: csak az a tag van jelen (képi sík), amivel azonosítunk, pl.: „amott ül egy túzok”

Szófajuk szerint:

- igei metafora: pl.: „szól az idő” „lebegnek a tanyák” „terveket sző, rohan az idő”

- főnévi metafora: pl.: „vértenger” „az idő kereke” „az élet dele” „lelkem szerelmes fattyai”

- melléknévi metafora: pl.: „fekete ország” „komor betűk” „holdas fátyol” „bús gyümölcsös”

Cél szerint:

- szemléleti metafora: szemléltetés céljából, képszerű metaforák, pl.: „vörös szemmel nézett a nap”

- hangulati metafora: valamilyen hangulat, érzelem, érzés felkeltése a cél, pl.: „Anna, szent tavasz virága”

A köznyelvi metaforák a jelentésátvitel tipikus esetei: kabátujj, kormányfő, áresés, sínen van, bepöccen.

            Megszemélyesítés: a metafora válfaja, olyan szókép, amely elvont dolgokat, érzést, eszmét, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be, illetve élőkre jellemző tulajdonságokkal ruházza fel őket. Pl.: „most uralkodnak a szelek” „tekints reánk szabadság” „a fények azt mutatják”

            Allegória: a metafora válfaja, közvetlen rokona a megszemélyesítésnek. Csak gondolati és érzéki fogalom közt alakulhat ki. Görög eredetű szó, „Képletes, más beszéd”-et jelent. Hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön végigvonuló, mozzanatról mozzanatra megvilágító metafora, illetve megszemélyesítés. Egy erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak egyszerű megszemélyesítése, vagy érzékelhetőbb képben való ábrázolása. Pl.: „föltámadott a tenger” Arany János: A rab gólya, Csokonai: A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz című versei

            Szinesztézia: „együttérzés, összeérzés”-t jelent. Különböző érzékterületekről vett képek összeolvasz-tása egy képben. Impresszionista és dekadens költészetre jellemző, pl.: „lila dalra kelt egy nyakkendő” „sűrű csönd ropog”

            Szimbólum: görög eredetű szó, jelentése jelkép, bélyeg. A XIX. és XX. század elejének stílus irányzata volt a szimbolizmus, Magyarországon csak Ady Endre képviselte. Valamilyen eszme, érzés, elvont fogalom vagy gondolatsor érzéki jele. Asszociatív erejű, gondolatokat, hangulatokat képes felidézni. A egyik legősibb ábrázolási mód. Lényege nem a fogalmi megértés, hanem az megéreztetés és a sejtetés, alapja nem a látás, hanem a látomás. Pl.: rabság →  „lánc”, írás → „lant”

            Metonímia: valóságos érintkezésen alapuló szóátvitel. Ilyenkor az érintkező felek egyikének nevét átvisszük a másikra. Az érintkezés lehet térbeli (Alszik a ház), időbeli (Századok munkája alkotta) vagy anyagbeli (Egy vasam sincs).

            Hasonlat: A hasonlat nem szókép valójában, bár szerepét tekintve ugyanúgy a szemléletességre, kifejező erő növelésére törekszik, mint a szóképek. A hasonlat valójában két fogalom hasonló tulajdonságok alapján történő párhuzamba állítását jelöli. Könnyen felismerhető a mint illetve az akár szócskáról, de előfordul, hogy a -ként toldalék utal csak rá.

            Szinekdoché: A metonímia alfajának tartják. A szó fogalmi terjedelmének megváltoztatásán alapszik a szinekdoché. Stílushatása a rész-egész viszony felcseréléséből fakad. Pl.: „észak felé fordította az (hajó) orrát”

 

FELADAT:

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.