DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A szóelemek PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

A SZÓELEMEK

 

A beszédünkben szereplő szavakat alkotóelemeikre, szóelemekre, ezez morfémákra bonthatjuk (pl. szúr-, -kál, -ód, -ás, -á, -t). A morféma e nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége. A morfémáknak két alapvető típusát különítjük el: e tőmorfémát és e toldalékmorfémát.

A szó jelentésmagját e tőmorfémák (sündisznó) hordozzák. Ezért e tőmorfémák legtöbbször fogalmi jelentéssel bírnak. A tőmorfémákhoz járuló toldalékok alkotják e toldalékmorfémákat (-get, -ban/-ben). A toldalékmorfémáknak mindig járulékos vagy viszonyjelentésük van. Feladatuk e tőmorféma jelentésének megváltoztatása, módosítása (szurkálódásait) vagy e mondatbeli viszony jelölése (erdőben).

 

A tőmorfémák között is találunk olyanokat, amelyeknek nincs önálló fogalmi jelentésük, hanem a toldalékokhoz hasonló viszonyjelentésük van (pl. a viszonyszóknak: alatt, mellett, ki, és, hogy, csak).

 

A tő- és toldalékmorfémák egymással szoros kapcsolatban vannak. A magyar nyelv sajátosságaiból adódóan e toldalékok legtöbbször e tőmorféma után találhatók. A tőhöz kapcsolódó toldalékokat idegen szakkifejezéssel szuffixumoknak nevezzük (erdőkben). Egyetlen toldaléktípus van, amely e tő előtt helyezkedik el, ez e felsőfok, illetve e túlzófok jele (legnagyobb, legeslegnagyobb). A tő előtt álló toldaléktípus e prefixum.

 

A szóelemek alaki önállóság szerinti felosztása

 

Alaki önállóság szerint is csoportosíthatjuk a szóelemeket. E szempontot figyelembe véve két típust különítünk el:

              Szabad morféma az a szóelem, amely alakilag önállóan, más szóelemtől függetlenül fordul elő. Ilyen szabad morféma a szótári tövek nagy része (p1. sün, olvas; és, alatt).

              Kötött morfémának azt a szóelemet nevezzük, amely mindig csak egy másik morfémához kapcsolódva alkot szóalakot (szar-kál-ód-ás-ai-t). Közéjük soroljuk a toldalékokat és az olyan tőmorfémákat, amelyek csak toldalék(ok)kal együtt jelenhetnek meg (erdeje, vödr-ók).

Amikor a toldalék nincs jelen az adott szóalakban, éppen ez a testetlensége állítja szembe a toldalékrendszer más, testes tagjaival. Az ő ír+(semmi) igealakban a nullával jelölt E/3. személyű alanyi (általános) ragozású igerag áll szemben a többi igealak ragjaival: ír+ok, ír+sz, ír+unk, ír+tok, ír+nak. A morfémáknak ezt a típusát zérómorfémának vagy nullamorfémának nevezzük.

 

A szóelemek típusai

 

A tőmorfémák

 

A mondatokban szereplő szóalakok többnyire toldalékolt formában jelennek meg. Ezek a szóalakok szótőből és toldalék(ok)ból állnak. Mind az igék, mind a névszók körében megkülönböztetünk egyalakú és többalakú töveket. A toldalékos szavak töve nem mindig egyezik meg a szótári tővel (barná-k, te-het, feküd jön). Az ilyen kötött tőmorfémákat a szótári tövek tőváltozatainak nevezzük. Egy szónak több tőváltozata is lehet: tesz: tesz-em, te-het, té-gy, tev-ő.

 

Az igetövek rendszere

 

A magyar anyanyelvűek a beszédben észre sem veszik, hogy az igék toldalékai nem az ige szótári tövéhez kapcsolódnak, hanem a szónak egy tőváltozatához: mennek, higgyen, feküdjön stb. Az igetövek 95%-ának csak egy töve van, tehát egyalakúak: csüng, áll, gondolkodik, táplál stb. A maradék 5%-nyi igénk viszont több tőtípust képvisel. A többalakú igetövek között vannak hangzóhiányos (zörög - zörg-ök), v-s változatú tövek (lő - löv-ök), sz-es és d-s változatú tövek (öregszik - öregedik), n-es változatú (van - van-nak, vagy-unk, vol-tak, val-ó), valamint sz-es és z-s változatú igetövek (emlékszik - emlékezik).

 

A névszótövek rendszere

 

A névszótövek többsége (kb. 70%-uk) szintén egyalakú. Megkülön­böztetünk közöttük magánhangzóra (pl. hajó, kávé) és mássalhangzóra végződő szótöveket (p1. ház, kép). A mássalhangzóra végződő többalakú tövek között vannak tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek (kéz - kez-et), hangzóhiányos (kéreg - kérg-et), hangugrató (kehely - kelyh-et) névszótövek. A magánhangzósak között találunk tővégi időtartamot vál­takoztató (alma - almá-t), hangszínt és időtartamot váltakoztató (erdő - erdeje), véghangzóhiányos (borjú - borj-ak), valamint v-s névszótöveket (bő - bőv-ebb).

A Toldalékmorfémák

 

A magyar nyelvben a toldalékok három típusát különböztetjük meg: képző, jel, rag. A toldalékok között is találunk egyalakú (-é, -ig, -ért) és többalakú változatokat (-ról, -ről; -hoz, -hez, -höz).

 

A képző

A jel

A rag

       Új szót hozhatunk

 létre vele.

       Nem köti meg a szó

 szófaját.

       A tő után és a jel előtt

 áll. Több képző is áll-

 hat egymás mellett.

       Szóalakot hozunk létre

vele.

       Megköti a szó szófaját.

       A képző és a rag kö-

 zött áll. Szófajonként

 meghatározott módon

 több is lehet egy szó-

 alakban.

       Szóalakot hozunk létre

 vele.

       Nem változtatja meg

 a szó szófaját.

       Lezárja a szóalakot.

 Csak egy lehet belőle.

       Mondatrészszerepet

 jelöl.

 

A toldalékokhoz gyakran hozzátartozik egy előhangzó is, amelynek nincs jelentése, nem önálló eleme a szónak (ház+as, ház+ak). Az elő­hangzót a toldalék részeként elemezzük.

 

 

A toldalékok kapcsolódási sorrendje

A szóalakban a morfémák kapcsolódása meghatározott szabály sze­rint történik. Nyelvünkre a következő kapcsolódási sorrend a jellemző:

szeret + et + é + ről

tő+képző(k) +jel(ek) +rag

 

A szóalakok között találunk néhány olyan ritka esetet is, amikor eltér a toldalékok sza­bályos kapcsolódási sorrendje. Ezek a következők lehetnek:

·    tő+jel+képző (nagy+obb+ít; kis+ebb+ség)

·    tő+rag+képző (het+enként+i;nagy+ban+i; öt+ször+öz).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A toldalékok fajtái

 

 

K

É

P

Z

Ő

K

 

 

 

igeképzők (zöld +-ell, dob +-ol, só +-z)

főnévképzők (szép +-ség, olvas +-ás, magyar+-ász)

melléknévképzők (nagy étték+-ű, arany +-os, ujj +-nyi, kert +-i)

számnévképzők (harm +-adik, öt +-öd)

igenévképzők (úsz+-ni, szaladgál+-ó /gyerek/, ér+-ett /gyümölcs/,

megír+-andó /lecke/ nevet+-ve)

a múlt idő jele: -t,-tt (kér +-t, főz +-ött)

a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né és változatai (ad +-na, ad +-ná,

i +-nna, i +-nná)

a felszólító mód jele: j és változatai (kér+ j, té+-gy, jö+ jj, hi+-ggy, fus+-s,

te + O +dd)

 

 

J

E

L

E

K

a többes szám jele: -k (ceruzá +-k, füzet +-ek)

birtokos személyjelek: -m, -d,-al-e, ja/ je (ceruzá+-m, ceruzá+-d stb.)

-unk/ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, juk/ jük (füzet+-ünk,

füzet+-etek stb.)

birtokjel: -é (Kati+-é)

birtoktöbbesíto jel: -i, -ai, -ei, jai, jei (építő+-i, rokon+-ai, kert+jei

a fokjelek:

a középfok jele: -bb (kedves + -ebb)

a felsőfok jele: leg-+-bb (leg- + kedves + -ebb)

a túlzófok jele: legesleg- + -bb (legesleg- +kedves + -ebb)

kiemelője/: -ik (fényesebb +-ik, nagyobb +-ik)

 

 

 

 

R

A

G

O

K

igei személyragok: -k, -m (vár+-ok, vár+-om)

-1, -sz, -d, 0 (játsz+-ol, vár+-sz, vár+-od, vár+O)

0, -i, ja (vár, néz+-i, vár+ ja)

-unk/-ünk, -juk/-jük (vár+-unk, vár+-juk)

-tok/-tek/-tök, játok, -itek (vár+-tok, vár+ játok, néz+-itek)

-nak/-nek, ják/-ik (vár+-nak, vár+-ják, kér+-ik)

a tárgy ragja: -t (sütemény+-t)

a birtokos jelző ragja: -nak/-nek (a fiúk+-nak a labdája)

határozóragok: -ban/-ben, -bal-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről,

-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tót/-t61, -val/-vel, -kor (ház+-ba,

ház+-on); -an/-en (szép +-en), -ul/-ül (magyar+-ul), -lag, /-leg

(emberi +-leg)

 

A morféma a nyelv legkisebb önállá alakkal és jelentéssel bíró egysé­ge. Két alapvető típusát különböztetjük meg: a tőmorfémát és a tolda­lékmorfémát. A toldalékmorfémák szabályos sorrendje: képző, jel, rag.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.