DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Honoré de Balzac:Goriot apó PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kidolgozott tétel  

Horroré de Balzac (1799-1850)

 

 

- Balzac a XIX. századi irodalomra a legnagyobb hatást azzal gyakorolta, hogy megalkot a társadalmi regényt. Jellemző rá az aprólékos leírás, a több szálon futó cselekmény, a sok szereplő. Legnagyobb vállalkozás az Emberi színjáték c. regényfolyam, melynek egyes darabjait 1830-ban kezdte írni, s egészen haláláig folytatta írását. Több mint 90 kisebb-nagyobb műből áll rop­pant vállalkozás. Az Emberi színjáték egyik legjobban sikerült darabját, a Goriot apót 1834-ben írta.

 

Goriot apó (1834):

- Cselekmény:

1. A Vauquer-ház bemutatása: A Vauqueur-ház Párizs egyik legelhagyatottabb, legvisszataszítóbb kerületében álló polgári panzió. Tulajdonosa Vauquer-né, egy ötven év körüli özvegyasszony. A regény első részében a szereplők arcképszerű bemutatásával bővebbet még nem tudunk meg a szereplőkről, akiknek többsége azonban a későbbiek során szerepet kap a cselekmény bonyolításában. A Vauqueur-ház a korabeli Párizs keresztmetszetét adja. „Egy ilyen közösségen belül ki­csiben az egész társadalom elemei fellelhetők." - jegyzi meg Balzac. S bár a panzió lakói valahol középen foglalnak helyet a társadalmi ranglétrán, szoros szálak fűzik őket mind a magas arisztokráciához, mind a bűnöző alvilághoz.

 

- Eugéne de Rastignac joghallgató, elszegényedett nemesi családból származik. Hasonlóképp felfelé tör, mint Julien Sorel, de kezdetben abban bízik, hogy becsületes munkával is karriert csinálhat, vagyont és hatalmat szerezhet.

- Goriot apó múltját kezdetben homály fedi, majd Rastignac nyomozása révén felfedi fokozatos elszegényedésének okát: Goriot tésztagyárosként a forradalom idején nagy vagyont szerzett, de mindenét két lányára, Anastasi-ra és Delphin-re pazarolta, arisztokratához, ill. pénzbáróhoz adta őket; ő maga pedig a Vauquer-házban húzta meg magát, kezdetben az első emeleten, majd ahogy szegényedett, egyre följebb.

- Vautrint veszi körül a legnagyobb titokzatosság, róla senki nem tud semmit, csak sejthetjük, hogy sötét múlt nehezedik szívére.

2. Bejutás az arisztokrata körökbe:

- Rastignac távoli rokona, Beauséant vikomtné megnyitja előtte az előkelő tár-saság szalonjainak ajtaját. Unokanővére révén ismerkedik meg Goriot két lányával is, Anastasi de Restaud grófnéval és Delphine de Nucingen bárónéval.

- Beauséantné az életben való boldogulásra vonatkozó tanácsokkal látja el Rastignacot: ha érvényesülni akar, gazdag szeretőt kell találnia, s kíméletlenül ki kell használnia mindenkit.

- A panziólakók közül Vautrin veszi pártfogásába a fiatalembert: ugyanolyan tanácsokkal látja el Rastignacot, Beauséantné, csak nyersebben fogalmazza meg a karrierizmus erkölcseit. Vautrin konkrét tervvel is előáll: Victorine-nak kell udvarol­ni, kinek milliomos az apja, csak fia kedvéért lányát kitagadta az örökségből. A Taillefer-fiú „véletlen halála" esetén azon­ban a lányt biztosan visszafogadná az örökségbe.

- Rastignac egyelőre még nem tudja, igazán kinek udvaroljon: Delphine-be szerelmes, akinek viszont minden pénzével férje rendelkezik; s a Vautrin-féle terv gondolatával is kacérkodik, bár még csak óvatosan udvarolgat Victorine-nak. Mindenesetre Rastignac felhagy egyetemi tanulmányaival, s a párizsi aranyifjak könnyelmű életét kezdi el élni.

3. Vautrin leleplezése:

- Drámai fordulat: az ifjú Taillefer párbajban meghal. Még ugyanaznap Vautrint a titkosrendőrség Poiret úr és Michonneau kisasszony közreműködésével leleplezi: ő egy szökött gályarab, akit húsz évi kényszermunkára ítéltek, s aki hatalmas pénzösszegekkel rendelkezik, mert ő kezeli rabtársai vagyonát.

- A leleplezés után nemcsak Vautrin, de kézrekerítői is távoznak a Vauquer-házból, majd miután Taillefer visszafogadja lányát, Couture-né és Victorine is elköltőznek.

4. Goriot apó halála és Rastignac végső elhatározása:

- Vautrin távozása után Rastignac sorsa Goriot apóéval fonódik össze, elsősorban az ő személyük körül haladnak tovább az események. A két hős csupa ellentétes vonást mutat: Rastignac a társadalmi ranglétrán fölfelé, az előkelő társaság felé halad, Goriot apó pedig lefelé süllyed a nyomor, az éhhalál felé.

- Goriot lénye és sorsa Rastignac nemes érzelmeit ébreszt föl: látja, hogy ennek az öregembernek minden célja lányai boldogítása, utolsó fillérjeit is nekik adja, ám azok csak kihasználják, s valójában nem tőrödnek a jóságos vénemberrel, aki miattuk jutott koldusbotra.

- Rastignac vívódó hőssé válik: érvényesülési vágya küzd erkölcsi lényével, lelkiismeretfurdalás gyötri mindamiatt, amit tett, s egyedül ő törődik Goriot apóval.

- Goriot apót lányai halálos ágyán magára hagyják, temetését Rastignac és egy másik diák költségén rendezik meg Goriot apó szegényes temetésén lányai nem vettek részt, csak a két diák jelent meg.

- Goriot halála után Rastignacon a sor: döntenie kell, hogy a becsületes, szorgalmas, egyszerű életet választja, vagy hazugsággal, képmutatással karriert csinál, vagyont, s címet szerez. A zárlat: Rastignac sorsát kihívásnak tekinti -,,Most mirajtunk a sor!" -, s elmegy vacsorázni Nucingen bárónéhoz.

+1. Rastignac pályája az Emberi színjáték további regényeiben:

- Elveszett illúziók: Delphine szeretőjeként karriert csinál.

- A Nucingen-ház: különböző spekulációkon meggazdagszik.

- Az arcisi képviselő: elveszi szeretője lányát és politikai pályára lép.

- Ingyen komédia: igazságügyminiszter, gróf és a Tőrendi ház tagja lesz.

Típusfeladatok:

- Mutassa be Goriot apót Rastignac szemszögéből!

- Mutassa be Vautrint Rastignac szemszögéből!

- Julien Sorel és Eugéne de Rastignac összehasonlítása!

Julien Sorel

Eugene de Rastignac

A regény teljes pályáját átfogja: mélyről indul, magasba tör és nagyot zuhan

A Goriot apó c. regény csak pályája eleiét mutatja be.

 

Julien Sorel

Eugene de Rastignac

 

A regény teljes pályáját átfogja: mélyről indul, magas- ba tör és nagyot zuhan paraszti származás, de elüt környezetétől         művelt, intelligens fiú     aját maga fogalmazza meg célját: bekerülni az arisz- tokrácig legmagasabb köreibe            az eszközöket is maga eszeli ki: tettetés, csábítás, hazugságok

A Goriot apó c. regény csak pályája elejét mutatja be. elszegényedett nemesi család         él: a családi név régi ragyogásának visszaszerzése: rang, hatalom -kezdetben hisz a becsületes munkában, de bec­ sülelérzését legyőzi érvényesülési vágya- elsősorban Beauseant vikomtné és Vautrin „tanításainak" köszön­ hetően

 

fordított sors

          eredetileg tiszta, értékes ifjú, a regény kezdetén magára ölti a gátlástalan kalandor szerepét- feltöreti- szik, sikerrel jár- mielőtt a csúcsra érne minden összeomlik- leveti álarcát, megtér a maga belső világába - szánt szándékkal kivetteti magát a tár- sadalomból képtelen a teljes képmutatásra: „fordított Tartuffe"

          eredetileg becsületes, kitartó munkával akar karriert csinálni- különböző hatásokra fokozatosan feladja job­ biti énjét        rájön, hogy a társadalmi erkölcs a törtetés, könyöklés, csalás erkölcse (a társadalom minden szintjén!), egyre inkább alkalmazkodik hozzá •     bár a regényben még őrzi belső értékeit: pl.: visszari­ ad Vautrin tervétől, visszaküldi családjának a pénzt, ápolja Goriot de a temetés után dönt: karrier minden áron

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.