DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A görög dráma -A görög színház és színjátszás PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kidolgozott tétel  

A görög dráma
A görög színház és színjátszás

- A görög színjátszás kialakulása:

A görög színjátszás és a dráma műnerce egy folyamatban, szerves egészként alakult ki. A görög irodalom - miként a lírában - a drámában is kialakítja annak valamennyi klasszikus műfaját: ezek adják meg a későbbi századok drámairodalmának műfaji kereteit, jellemzőit, néha kötött néha kötetlenebb szabályait. A drámának és a színjátszásnak természetesen egy hosszabb folyamaton kell keresztülmennie, mire letisztul, és kikristályosodik a maga egyéni műnerci és színpadi törvényeivel. A dráma gyökerei különböző, énekszóban való előadásra szánt lírai műfajokhoz vezetnek vissza. Ha a görög dráma kialakulását dióhéjban kívánjuk felvázolni, a következő műfaji állomásokat kell megemlítenünk:

- Kardal: A Kr. e. VII. századra kifejlődött lírai műfaj, énekelve mormolt közös ima. Különböző lírai műfajok jellegzetességei ötvöződnek benne, mindenekelőtt az óda, a himnusz és a rapszódia áll közel hozzá.

- Dithyrambus: Kialakult egy külön névvel illetett kardalfajta, melyet Dionüszosz isten tiszteletére énekeltek, ez a dithyrambus. A Dionüszosz tiszteletére írt himnusz rapszodikus hangneme a bordalok szilajságával és jókedvű hangvételével keveredett. b A dithyrambusok előadásának keretében alakult ki a drámai kórus. A kar énekéből kivált egy történetet elbeszélő karvezető, aki monológ formájában beszélt a dicsőített isten (Dionüszosz) nevében, szerepében. Így lesz a kar a drámai kórus, a karvezető pedig a színész előzménye.

- Az első drámaírók megjelenésével a téma már nemcsak Dionüszoszhoz kapcsolódik, hanem a görög mitológia más istenségei is megjelennek a színen. A dráma megszületését ezután három drámaíró neve fémjelzi:

- Theszpisz: c az első tragédiaköltő, aki tudatosan színészként léptette fel a kórusból kivált személyt. A színész monológja mellett a kardal megmarad, mint az előadás szerves része. Theszpisz a kórust azonban kettéosztja, amely ettől kezdve kérdés­felelet formájában beszéli el az eseményeket, vagyis megjelenik a dialógus.

- Aiszkhülosz (Kr. e. 525-456): Már két színészt emel ki, ezzel megjelenik a szereplők dialógusa, s csökken a kar szerepe. Aiszkhülosz fő művei közt meg kell említenünk a Leláncolt Prométheuszt és az Oreszteiát, melyeket mind a mai napig játszanak színházakban.

- Szophoklész (Kr. e. 494-406): Szophoklész már három színészt léptet fel, emellett bevezeti a díszletezést is. A kardal nála már háttérbe szorul, az események elsődlegesen a színészek dialógusaiból bontakoznak ki. Drámáinak témái a trójai, a mükénei és a thébai mondakörből származnak.

- A színházi előadás:

- A görög színház hatalmas, félkör alakú amfiteátrum. A közepén lévő kerek vagy félkör alakú térség az orkhesztra vagy tánc­tér, a két részre osztott kórus számára.

- Feljebb található a színpad, itt helyezkednek el a színészek, akik általában ketten vagy hárman vannak. A színpad mögött díszes épület emelkedik, előtte oszlopsor.

- A színészek álarcot hordanak, s a női szerepeket is férfiak alakítják. Bőrből készült sarujuk a kothomosz, amely megmagasítja őket. Egy színész több szerepet is alakíthatott.

- A görög színjátszásban szabályok határozzák meg, hogy milyen történeteket lehet színre vinni, illetve hogy hogyan. Egyrészről nem lehetett erőszakos cselekményt színpadra vinni. Másrészről nagyon szigorúan megkövetelték a tér, az idő és a cselekmény egységét: a cselekmény egy helyszínen, rövid idő alatt játszódott le.

- A színházi előadás sorrendileg szigorúan felépített szerkezeti egységekből állt össze:

1. Prologosz: A főhős bevezető monológja, vagy két színész dialógusa - ezzel veszi kezdetét az előadás.

2. Parodosz: A kar bevonulása az első kardal kíséretében. Ezt követően sztaszimonok és epeiszodionok váltogatják egymást 3. Epeiszodion: Két teljes kardal közt elhangzó párbeszédes rész.

4. Sztaszimon: Álló-dal, minden kardal, melyet a kar a bevonulás és a kivonulás között énekel. 5. Exodosz: Az utolsó sztaszimont követő dialógikus rész.

6. Exodikon: A kar kivonulás közben énekelt dala.

7. Kommosz: A szereplőknek a karral folytatott lírai dialógusa kivonulás közben.

- A drámai versenyek:

- Athénban már a Kr. e. V. századtól minden év tavaszán drámai versenyeket rendeztek. Ezeken általában három tragédia- és öt komédiaköltő mérte össze tehetségét. A tragédiaköltők három tragédiával s egy közbeékelt szatírjátékkal nevezhettek be a versenyre, míg a komédiaszerzőknek csak egy darabját adták elő. A drámai versenyek győztesei állami tisztségeket és magas anyagi juttatásokat is kaphattak jutalomként.

- A leghíresebb tragédiaköltők: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész.

- A leghíresebb görög komédiaíró: Arisztophanész.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.