DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Zrínyi Miklós PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
A barokk, kialakulása és általános jellemzôi. Barokk elemek Zrínyi eposzában , Zrínyi Szigeti veszedelem c. művének elemző bemutatása,Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem  

A barokk, kialakulása és általános jellemzôi. Barokk elemek Zrínyi eposzában

 

A XII.-XVI. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, harcot indított a gazdasági és a társadalmi hatalomban va ló részesedésért. A társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A gazdasági feltételek, a technikai adottságok akkor még nem tették lehetové a polgárság végsô diadalát.

 

A XVI. század végétôl kezdve Európában újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A reformáció támadásai következtében megingott a katolikus egyház is. Ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért, s ezt a harcot egy új szerzetesrend kiválóan végzett katonái, a jezsuiták irányították.

 

Ez volt a társadalmi háttere a barokknak, mely az európai művelôdés történetében a reneszánszt követô nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfôbb stílusiránya.

 

A barokk hatás az irodalomban mindenek elôtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhetô meg.

 

A barokk számára nélkülözhetetlen meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgözô hatás, a csodálkozás felkeltése leginkáb b formai külsôségekkel érhetô el. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költoi képek bôségét, a meglepô

ellentétektôl feszülô hasonlatokat s ezek eredményeképpen az ünnepélyes érzelmeket kifejezô patetikus stílus. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthetô körmondatokat, a rokon értelmű mondatok, szavak halmozását, az erôs érzelmi tartalmú kifejezéseket, olykor a drasztikusabb népiességek is a légies könnyedség, kecses finomság társaságában. Nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi lehetôségeit.

 

A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletbôl, epizódból felépülô poklot, földet, mennyet egybeölelô monumentális szerkezetet, s ez fôképp a barokk eposzban érvényesült.

 

A reneszánszot a magyar irodalomban is jó másfél évszázados barokk korszak követi, s ez kb. a XVII. század elejétôl az 1770-es évekig, a felvilágosodás kezdetéig tart.

 

A magyar barokk kiemelkedô alakja, nemzeti irodalmunk büszkesége, Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen, a törökkel va ló csaták szünetében foglalkozott. "Az én professióm avagy mesterségem nem a poesis, hanem nagyobb, s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam, mulatságért írtam, semmi jutalmat nem várok érte"- írta.

 

Halhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem. A nyomtatott kiadásban az Obsidio cím szerepel, amelyet Szigetianára fordítunk. Ezzel a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt. E művét 1645-46 telén vetette papírra.

 

Dédapjának, a szigetvári hôsnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzában. Barokk jelleg benne a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. A költô már legendássá vált várvédelmét a törökök és a magyarok, sôt a törökök és a keresztény Európa világméretű harcának sorsdöntô eseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emel te.

 

Megtartja a klasszikus eposzok több kötelezô formai hagyományát, az eposzi kellékeket. A költemény elsô strófája korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az 5 . sor pedig pontos fordítása Vergilius eposzának megfelelô sorának. A 2. versszak a téma megjelölés. A 3.-6. szakasz a segélykérés. Zrínyi múzsaként Szűz Máriát szólítja meg. Célja az ideálteremtés: követendô példaképpé emelt hôse, azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hôsi halált, megvetve világi javait gazdagságát.

 

A XVI. századi históriás ének és a protestáns jeremiádok (siralmas énekek) vallásos történelemszemléletét folyatatja a Szigeti veszedelem. A fe szület elôtt térdeplô Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költô a barokk eszméknek megfelelôen, Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal tiszteli meg. Elôrevetítôdik tehát a vár eleste, de egyben annak bonyolult művészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig elpusztuló védosereg gyôztesként tűnjék fel a várat mégis elfoglaló sereggel szemben. A védôsereg felkészül az ostromra, s Zrínyi szózatot intéz katonáihoz. Az ezután következô magyar seregszemle meggyôzi az olvasót, a védôsereg a legkitűnôbb harcosokból áll, kapcsolatuk a kapitánnyal kölcsönös megbecsülésen alapul. Ilyen egység és erkölcsi fölény fokozatosan megtöri az óriási létszámú, aljas indokból harcoló török sereget. Az utolsó nagy támadásba pokol beli szörnyetegek és angyallégiók is beavatkoznak. Zrínyi közelébe senki sem mer menni, távolról janicsárgolyók végeznek vele. A mártírok lelkét Gá briel vezetésével angyali légió viszi "Isten eleibe".

 

Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztetése, felhívása a művészet ereje által nyilvánvaló: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölénnyel megmenthetô az ország, ki lehet űzni a törököt. Zrínyi művészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke 1566 strófából áll, ez utalás az ostrom évére. A Szigeti veszedelem Zrínyi kisebb költeményeivel együtt az Adriai-tengernek Syrenaia címmel jelent meg.

 

"Zrínyi remeke a lángelme egyéni ténye volt: váratlan és elszigetelt kiemelkedés a fejlôdés átlagából. Következménye: elszigetelt magány nemzedéken át, a közönséggel szemben."

 

1.b.) Zrínyi Szigeti veszedelem c. művének elemző bemutatása

 

  A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szüneteiben foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.

Első szépirodalmi alkotásai szerelmi idillek voltak; ezeket leendő feleségéhez, Draskovich Mária Eusébiához írta, akit verseiben Violának nevez.

Halhatatlanságát biztosító nagy műve a SZIGETI VESZEDELEM (OBSIDIO SZIGETIANA).

Ezzel egy, a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt.

Egy télen, 1645-46 telén vetette papírra művét, amelyben dédapjának, a szigevári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel. Barokk jelleg benne -a monumentális kompozíción túl- a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. A költő a már legendássá vált várvédelmet a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolta, ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.

  Zrínyi mintái általában a klasszikus eposzok voltak, Homérosz művei, Vergilius Aeneise (ennek kezdő öt sorát csaknem szó szerint veszi át); rájuk hivatkozik a prózi előszóban, de hatott rá Tasso eposza, a Megszabadított Jeruzsálem is. A csodás, mitológiai elemek Zrínyi művében főleg a keresztény vallásból származnak, de bőven él antik mitológiai utalásokkal.

  Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az ún. eposzi kellékeket. A nagy költemény első strófája korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az 5. sor pedig pontos fordítása az Aeneis megfelelő sorának: "Fegyvert s vitézt éneklek." A 2. versszak a témamegjelölés, propozíció; nevének említése nélkül a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki: egyedül ő mert szembeszállni a nagy Szulimánnak egész Európát rettegésben tartó hatalmával. A 3-6. szakasz a segélykérés, invokáció. Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja meg. Írói célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve világi javait, gazdagságát.

A 16. századi históriás énekek s a protestáns jeremiádok vallásos történelemszemléletét folytatja a Szigeti veszedelem. A magyarság múltbeli sikerei mind-mind Isten ajándékai. A magyarok "ennyi jókért" azonban háládatlanok voltak, elárulták Istent, bűnökbe merültek, s ezért a sorscsapásokat a Mindenható büntetésként méri a nemzetre. Haragjának vesszeje az újabb török hadjárat: Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával, Alectóval gerjessze fel a szultánban a gyűlöletet a magyarok ellen.

  Zrínyi az eposz kezdő énekében a magyarság bűneit sorolja fel, a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeit, s ezek Isten általi megbosszulása a török hadjárat. Az eposz hőse azonban kivétel, más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdelő Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő -a barokk eszménynek megfelelően- Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal tiszteli meg, csatavesztését, közeli halálát jutalommá változtatja. Előrevetítődik tehát a vár eleste, de egyben annak a bonyolult művészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig elpusztuló védősereg győztesnek tűnjék fel a várat mégis elfoglaló sereggel szemben. Az egész világ elpusztítására elegendő török had ugyanis a vesztébe rohan. Szigetvár a romlott, a feudális anarchiában szétzüllött országnak minden téren az idealizált ellenképe: szilárd egység, vitéz hősiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik ott, s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén.

  Miután Zrínyi Siklós alatt szétverte az újonnan kinevezett boszniai basa, Mehmet seregét, megölte a vezért is, és fogságba ejtette a pécsi Szkender béget, Szulimán elhatározta, hogy Eger helyett Szigetet fogja elpusztítani. A védősereg felkészül az ostromra, s Zrínyi szózatot intéz katonáihoz. A Balassi versében megénekelt humanista erények -emberség és vitézség- vallásos tartalommal egészülnek ki a várkapitány beszédében. A szigetiek nagy szívvel várják az ellenséget, jóllehet tudják, hogy a hatalmas török császár jön ellenük, de ez a tény is csak tisztességüket, vitézi hírnevüket bizonyítja. Szulimánnak csupán serege megszám-lálhatatlan sokaságá ban van minden reménye, hatalma, ereje, a várbeliek azonban erkölcsi tekintetben szárnyalják túl a roppant török hadat. Zrínyi példák sorával igazolja, hogy hányszor diadalmaskodtak már a magyarok a török felett Isten segítségével. Érvelésének célja a meggyőzés: nem lehetetlen legyőzni a világbíró császárt. Harcuk céljának erkölcsi magasabbrendűsége, az egész világon elterjedt hírnevük, a "nagy kereszténység" beléjük vetett bizalma nemcsak a győzelmi reményeket táplálja bennük, hanem a hősi halál vállalásának elszántságát is. Zrínyi katonái "nagy zöndüléssel" megesküsznek arra, hogy "mindenképpen emberek s vitézek" maradnak, készek teljesíteni szent kötelességüket.

Az ezután következő magyar seregszemle (enumeráció) meggyőzi az olvasót, hogy a sereg a legkitűnőbb harcosokból áll, kapcsolatuk a várkapitánnyal a kölcsönös szereteten és megbecsülésen alapul. Ilyen egység és erkölcsi fölény fokozatosn megtöri az óriási létszámú, aljas indokból harcoló s belső viszályoktól gyengülő török sereget. Egyik kudarc a másik után éri őket, az ellenség szétzüllésével egyidejűleg azonban lassan elvérzik a hős végvári csapat is. A 13. énekben már a török támadók bomlása és veresége nyilvánvaló, maga Szulimán is kénytelen beleegyezni az elvonulásba, az ostrom feladásába. Ezzel a szigetiek győzelme teljessé és vitathatatlanná vált. Egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a kötelező történelmi realitásokhoz. A törökök elfogják a védősereg postagalambját, s kiderül, hogy alig ötszázan maradtak, azok is többnyire sebesültek, s az égő várban több rohamot már nem bírnak kiállni.

  Az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyallégiók is beleavatkoznak. A lángoló várból kitörő Zrínyit "ötszáz halál" követi, s a szigetiek pusztulásukban is győztesek: mindnyájan támadó harcban vesztik el életüket. Az emberfelettivé magasztosuló főhős utat törve Szulimán több ezernyi testőrcsapatán, magát a menekülni készülő Szulimánt is megöli. Ezzel betetőzte a szigetváriak nagyszerű tetteit, a legveszedelmesebb ellenségétől szabadította meg az országot és a kereszténységet. A megdicsőült keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog látomásában részesül, megnyílik számára Isten országa.

A Szigeti veszedelem minden méltatója rámutat arra, hogy Zrínyi csatajeleneteiben "mesterileg realisztikus...szemléletek" keverednek -ő az egyetlen eposzköltő a világirodalomban, aki maga is katona volt-, a végső küzdelmet azonban már a halál ünnepélyes csendje veszi körül, s megszűnik a harci kavarodás.

Zrínyi közelébe senki sem mer menni, távolról janicsárgolyóbisok végeznek vele.

A szigeti hősök mártírhalált szenvedtek hitükér, s Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket hangos muzsikával "Isten eleiben".

Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztető felhívása a művészet ereje által nyilvánvaló: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényével megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt. A hőskölteményben számos utalás is van a jelen és a jövő feladataira: Isten Mihály arkangyalnak jelenti ki, hogy három-négy emberöltő múlva elérkezik majd az idegen iga lerázásának ideje, a szigeti hős pedig fiát és utódait inti az ő példájának követésére. Zrínyi művészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll, utalásként a várostrom évére.

  "Zrínyi remeke a lángelme egyéni ténye volt: váratlan és elszigetelt kiemelkedés a fejlődés átlagából. Következménye: elszigetelt magány, nemzedékeken át, a közönséggel szemben - írja Horváth János.

 

 

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

 

A barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Költői pályája nem az eposz megírásával kezdődött. Első alkotásainak megírására szerelme, Draskovich Mária ihlette. A versekben Viola néven megszólított hölggyel később házasságot is kötött. Majd a délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

 

Barokk vonások a Szigeti veszedelemben

 

1, Nyelvi, stiláris gazdagság

 

2, Monumentalitás, mely a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető. Az eposz nagy terjedelmű, rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költő a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletező hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)

 

3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: „Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az ű szent szája”. A költő csodás elemeket előszeretettel alkalmaz - pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: „Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.”. A mű végén az angyali légió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.

 

4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e művében fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a török seregektől.

 

5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetővé teszi, valószerűvé váltja: a vereséget győzelemként mutatja be (paradoxon elem): a védősereget győztesként tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.

 

6, Festői látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külső jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerűtlen elfogadásához.

 

7, Különböző műfaji elemeket kever:

 

Lírai: elmélkedések, dalszerű betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán kávézik közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán őrjöngése. Könyv. 155.

 

Epikai: leíró jellegű részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.

 

Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok - 3. ének eleje -

konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és Delimán párbajának során

 

Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel előtt könyv 57. 5. ének.

 

8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ - basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtő, hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi hőseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzőket és bizarr akusztikájú verselési formákat alkalmaz - basa külső és belső jellemzése (könyv 28.).

 

9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mű elején és végén.

 

10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.