DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Kosztolányi Dezső PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kidolgozott tétel  

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

 

Szabadkán született, édesapja gimnáziumi igazgató volt. Az érettségi után ő is tanárnak készült, a budapesti egyetemen tanult. Itt kötött szoros barátságot Babitscsal és Juhász Gyulával. Tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett. Költészete a halál közelségében teljesedett ki igazán. Több évi szenvedés után ínyrákban halt meg.

Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagja. Egyformán maradandót alkotott lírában és elbeszélő prózában. Virtuóz műfordító. Az irodalom, a versek tudományának szakembere is, minden nyelvi dolgok tudója. Őt tartják az utolsó olyan zsurnalisztának, aki az újságírást Mikszáth szinvonalán művelte.

 

Költészete

 

Első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. Nem a valóság élményeiből táplálkoztak ekkor még versei, hanem a századvég modern költőit követte. Verseiben nem eszméket hírdetett, elsősorban dallamokat, hangulatokat teremtett. Lírája az impresszionizmus jegyében bontakozott ki.

Költői hírnevét A szegény kisgyermek panaszai (1910) című kötete alapozta meg. Ezek a versek a szabadkai gyermekkor felsejlő hangulatai a felnőtt ember szorongásait rögzitik. A felnőtt férfi a visszaálmodott gyermekkorban keresi élete értelmét. A félénk és ideges kisgyermek hallucinációit, színes vízióit, a világ titkaival való találkozását örökítik meg a költemények. Ezzel a kötettel a szerző megtette az első lépést az impresszionizmustól az expresszionizmus felé azáltal, hogy versfüzérét pillanatnyi benyomások rögzitése helyett egységes világlátásnak rendelte alá. A szegény kisgyermek panaszai a magyar irodalom legegységesebb világképű és hangnemű versesköteteinek egyike. A kötet bevezető verse - Mint aki a sínek közé esett - Kosztolányi impresszionista művészi szándékát fogalmazta meg.

 

Mint aki a sínek közé esett:

 A halál közelében a haldokló egyetlen pillanatban "általérzi tűnő életét", úgy kivánja ő is örökkévalóvá tenni a tűnő pillanatot, az élet elsuhanó szépségeit: "lepkéket, álmot, rémest, édeset". Ez a pillanat párhuzamba hozható a versírás pillanatával.

 

A néha öncéúnak látszó fiatalkori könnyedség, formai bravúr a világháború idején kezd eltűnni művészetéből. Észreveszi mások szenvedését, a szegények nyomorát, s önvád gyötri a maga gondtalanabb életéért. 1920-ban megjelenik harmadik kötete Kenyér és bor címmel.

 

Boldog, szomorú dal:

A cím a vers szerkezetére utal. Az első kétharmad a boldogság, a többi rész a szomorúság jegyében íródott. Az első részben a költő szinte leltárszerűen sorolja fel elért sikereit, megvalósult vágyait. A vers utolsó soraiban, a "de" ellentétes kötőszó után tör fel az eddig akarva rejtett keserűség, az önmarcangoló bánat ("Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem").

 

Kosztolányi költészete a 30-as években - Babitséhoz hasonlóan - elmélyült, kiteljesedett. Legnagyobb költeményeit (Halotti beszéd, Hajnali részegség, Ének a semmiről, Én öngyilkos leszek, Könyörgés az itt-maradókhoz) az elmúlás könyörtelenségének egyre erősödő tudata, a megsemmisüléstől való félelem váltotta ki, mégis az élet szépségéről, az emberi méltóság dicséretéről szülnak a halál közelségében született legszebb alkotásai. Utolsó verseskötete 1935-ben jelent meg Számadás címmel.

Halotti beszéd:

A költemény versvilága látszatra mindennapian egyszerű. Kosztolányi a legsúlyosabb témát is természetessé, mélyen emberivé teszi. A cím és a megszólítás ("Látjátok, feleim"), az 1200 körül keletkezett legelső összefüggő szövegű nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet idézi. Aztán a költő kifejti a maga halál és életszemléletét. Nem a halál rettenetéről szól elsősorban, hanem arról, hogy az élet megismételhetetlen csoda, hogy minden ember halála a világmindenség pótolhatatlan vesztesége ("homlokán feltündökölt a jegy: / hogy milliók közt az egyetlenegy"). A költőt nem vigasztalja a túlvilági élet lehetősége. Tudja, a halál után beszélnek az emberről, azt mondják: "Hol volt, hol nem volt a világon egyszer", mígnem egészen elfelejtik.

 

Hajnali részegség (1933):

A magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, Kosztolányi a gyógyíthatatlan beteg ember számvetését készíti el. A közeledő halál sejtelmében egyre mélyebben éli át az öröm, a boldogság ritka alkalmait.

 

Szeptemberi áhitat (1935):

1935-ben ismerkedik meg Kosztolányi az utolsó köteten kívüli nagy vers múzsájával, Radákovich Máriával. Kapcsolatuk nem futó kaland, hanem az élet utolsó ajándéka. A mű különösségét az adja, hogy az élet végtelen gazdagsága és lenyűgöző szépsége az utolsó pillanat izgalmával ragyog fel. A költő a szeptemberi naphoz fohászkodik. Ez a nap az élet forrása, érleli az édességet, menedéket jelent a hideggel, a halállal szemben.

 

A prózaíró Kosztolányi

 

Kosztolányi a húszas évektől írt regényeket. Az elsőre, a Néró, a véres költőre (1922) maga Thomas Mann mondta: "fáj, annyira igaz". A Pacsirta (1924) és az Aranysárkány (1925) a vidéki értelmiségcsüggedt világát örökíti meg. Egyik legszebb regénye az Édes Anna (1926). Novellisztikája a 30-as évek elején virágzott ki. Novelláiban is többnyire valamilyen lélektani tétel, igazság ölt formát. 1933-ban jelent meg Esti Kornél című elbeszélésgyűjteménye, mely 18 novellából állt. Ezekben a novellákban Esti Kornél Kosztolányi "alteregójaként" cselekszik. Ezek a művek jórészt önéletrajzi jellegűek.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.