DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Számítógépes alapismeretek-kidolgozott szóbeli tételek I.(1-5 ) PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
I. témacsoport Számítógépes alapismeretek, hálózatok  

I. témacsoport

Számítógépes alapismeretek, hálózatok

1.tétel

a.) Számítógépek alapvető egységei

·        Számítógép felépítése, fontosabb elemei

·        Processzor

·        Alaplap, buszrendszer

·        Operatív tár

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állományokat helyreállítani!

Hardver: a gépet alkotó mechanikus és elektromos elemek együttes neve.

Szoftver: (program) logikai szabályok szerint rendezett utasítássorozat, mely működteti a számítógépet (a számítógéphez tartozó programok és programjellegű tevékenységek összessége).

A számítógép fizikai felépítése:

·        Alapgép (számítógépház; alaplap: processzor, memória, illesztő-, bővítő-, és vezérlőkártyák, háttértárolók, nagyfeszültségű tápegység, hűtőventillátor, csatlakozófelületek, hajlékony- és merevlemez-meghajtó, CD-olvasó, CD-író, DVD-olvasó stb.)

·        Perifériák (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató, joystick, szkenner, modem, egyéb kiegészítők).

·        A számítógép fizikai kiépítés alapján lehet: asztali illetve hordozható (laptop, notebook) (ezek felépítése eltér egymástól).

A számítógép funkcionális felépítése:

·        Központi feldolgozó egység (CPU).

·        Memória.

·        Perifériák.

A.     Ház v. doboz:

·        Egyrészt esztétikai tényező, másrészt meghatározza, hogy hány darab meghajtó-egység (floppy, CD) építhető a gépbe.

·        A házban találjuk meg azokat a részegységeket, amelyek a gép működéséhez nélkülözhetetlenek.

·        Építése szerint lehet:

o       Normál építésű (fekvő) (baby háznak is nevezik).

o       Torony építésű (álló): lehet mini-torony, midi-torony, nagy-torony (a beépíthető meghajtó-egység illetve méret alapján).

B.     Alaplap:

·        Az az elem, amelyre lényegében felépítjük a számítógépet (elektronikus nyomtatott áramkör, amelyre az összes modult csatlakoztatni tudjuk).

·        A rajta lévő csatlakozókba és foglalatokba helyezzük a vezérlőkártyákat, a memóriákat, a processzort. Tehát az alaplaptól függ, hogy milyen típusú processzorokat, memóriaelemeket és vezérlőkártyákat használhatunk.


C.     Buszrendszer:

·        A számítógép belső vezérlő áramköreit a busz köti össze.

·        A busz az alaplapon lévő közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakoznak a számítógép vezérlő, irányító egységei.

·        Az adaton kívül még címet és vezérlőinformációkat is továbbít.

·        Részei:

o       Tápvonalak.

o       Vezérlővonal (szerepe az adatbuszon és címbuszon elküldött információ irányítása, szinkronizálása).

o       Címbusz (az operatív tár címét és a buszra csatlakozó berendezések címét továbbítja).

o       Adatbusz (a címbusszal együtt működik, feladata, hogy adatokat továbbítson a számítógépen belül).

D.     Processzor vagy mikroprocesszor (CPU-központi vezérlő egység):

·        Az alaplapon található integrált áramkör, a számítógép központi áramköre.

·        Tulajdonképpen a „számítógép agya”.

·        Feladata:

o       Vezérli a gép működését.

o       Elvégzi az adatfeldolgozáshoz és a számítógép működéséhez szükséges logikai és aritmetikai műveleteket.

o       Lebonyolítja az adatforgalmat a főtárban.

o       Kapcsolatot tart a perifériákkal.

·        Fő részei:

o       Vezérlő egység vagy vezérlőmű (CU): a gép irányításáért felelős.

o       Aritmetikai- és logikai egység (ALU): az adatok feldolgozásáért felelős.

·        A processzorok általános jellemzői:

o       Műveletvégző sebesség: 1 s alatt 1 millió művelet = 1 MHz.

o       Utasításkészlet: milyen parancsok értelmezésére képes.

o       Szóhosszúság:

§        Címvonal vagy címbusz: mekkora munkaterületet tud egyszerre kezelni (pl: 32 bites " 232 = 4 Gigabyte-ot lát át a másodperc tört része alatt).

§        Adatvonal: hány bit adatot mozgat egyszerre.

·        Processzortípusok teljesítmény szerinti sorrendben: 8086, 8088, 80286, 80386-SLC, 80386-SX, 80386-DX, 80486-SLC, 80486-SX, 80486-DLC, 80486-DX, Pentium, PentiumII (Celeron, Klamath), Pentium III (Katmai, Tanner), Pentium 4 stb.

·        Co-processzor (segédprocesszor):

o       Régebbi típusú számítógépeknél alkalmazták a számolási sebesség gyorsítására az erősen számolásigényes feladatoknál.

o       A 486-DX processzortípustól kezdve a processzorok már a segédprocesszort is tartalmazzák.

E.      Memória (főtár, operatív tár):

·        A számítógép munkaterülete.

·        Azoknak az adatoknak és programoknak az átmeneti tárolására szolgál, amelyek az adatfeldolgozáshoz szükségesek.

·        Jellegét tekintve két alapvető típusa van: a ROM és a RAM:

·        ROM:

o       Csak olvasható memória (Read Only Memory).

o       Adattartalma nem módosítható, tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad.

o       A gép alapvető működéséhez szükséges programokat tartalmazza.

o       Speciális változatai:

§        PROM: egyszer írható (programozható) ROM.

§        EPROM: törölhető és újraprogramozható memória (törölhető PROM). Csak erre a célra készült egységgel írható, a felhasználó számára csak olvasható.

§        FLASH-ROM: elektronikus úton törölhető.

·        RAM:

o       Véletlen elérésű tár (Random Access Memory).

o       Írható és olvasható memória.

o       Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

o       Speciális változatai:

§        DRAM (dinamikus RAM): kis méretű, viszonylag lassú adatelérésű tárolóeszköz, operatív memóriaként használják.

§        EDO RAM: a DRAM továbbfejlesztése (kisebb elérési idejű).

§        SDRAM: az alaplap órajelével képes működni (gyorsabb adatelérés).

§        SRAM: kisebb kapacitású, de jóval gyorsabb adatelérésű tár.

§        SGRAM: videokártyákban alkalmazott RAM.

§        CMOS RAM: az alaplapon található speciális memória, amely a számítógépünk legfontosabb beállításait tartalmazza (tartalmát a gép kikapcsolása után sem veszíti el).

·        CACHE (kés): átmeneti gyorsító tár az adatfeldolgozási sebesség növelésére.

·        Virtuális memória (Windowsban): a merevlemez egy részét használják munkaterületnek, s ezáltal a fizikai memóriánál nagyobb programok kezelésére is képesek.

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állományokat helyreállítani!

DOS-ban:

·        A tévesen letörölt állományok az UNDELETE paranccsal visszaállíthatók, azonban ehhez tudnunk kell a törölt állomány nevét.

·        A parancs formája: UNDELETE_fájlazonosító

·        Törölt állományaink listája is megtekinthető: UNDELETE_/LIST

·        Az összes törölt állomány viszaállítása: UNDELETE_*.* vagy UNDELETE_/ALL

·        Megjegyzés: általában addig tudunk visszaállítani, amíg nem írunk más adatot a lemezre.

Lomtár (Windowsban):

·        A lomtár egy olyan tárolóegység, ahová a törölt állományok kerülnek.

·        A lomtárban lévő törölt állományok megtekintése a lomtár ikonján való dupla kattintással valósítható meg legegyszerűbben.

·        A lomtárban lévő törölt állományok mindaddig visszahelyezhetők eredeti mappájukba, ameddig a lomtárat ki nem ürítettük, tehát az állományok végleges törlése a lomtár ürítésével valósul meg (ez megvalósítható a lomtár ablakában is, de az egér jobb gombjával való kattintás hatására megjelenő helyi menüből is választhatjuk a Lomtár ürítése menüpontot).

·        Visszaállítás lomtárból: Nyissuk meg a lomtárat, jelöljük ki a visszaállítandó állományokat, majd válasszuk a Fájl menü / Előző méret (vagy Visszaállítás) menüpontját.


2. tétel

a.) Kiviteli perifériák

·        Kiviteli perifériák feladatai, csoportosításuk

·        Monitorok

·        Nyomtatók

·        Egyéb kiviteli perifériák

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben hogyan lehet állományokat átnevezni!

Perifériák: azok a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, s a központi egységtől függetlenül egy-egy speciális feladatot látnak el.

Kimeneti perifériák: az információ a központi egységből a kimeneti periférián át a környezet felé áramlik. A kimeneti perifériák a kimeneti egységek, amelyeken keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő adatokat közölheti.

A.     Monitor, képernyő:

·        A monitoron jelennek meg a számítógép felhasználónak szóló üzenetei.

·        A karakterek és a rajzok pontokból állnak össze. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ: minél több a képpont, annál jobb a képernyő felbontóképessége, annál élesebb a kép.

Csoportosítás:

·        A képmegjelenítés elve szerint:

o       Katódsugárcsöves monitor: pl.: az asztali számítógépek monitorai. Egy elektronsugarat lő ki a képernyő fényporral bevont hátsó falára. A fénypor elektron becsapódására fényt sugároz ki. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a teljes képernyőt. Ha világos pontot kell rajzolni, akkor abban a pillanatban sokszorosára emelik az elektronsugár intenzitását, s a fénypor jóval több fényt fog kisugározni.

o       Folyadékkristályos kijelző: két üveglap között vékony folyadékkristály-réteg található, melynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ha olyan alakú elektromos teret hozunk létre az üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt betűk és rajzok, akkor ott a molekulák elfordulnak, és nem engedik át a fényt.

o       Gázplazmás kijelző: ionizált neon vagy argongázt zárnak be két olyan üveglap közé, melyek közül az egyikben függőleges, a másikban vízszintes vezetékek vannak az üvegbe ágyazva. Ezek metszéspontjai határozzák meg azokat a képpontokat, amelyek a vezetékekben folyó áram hatására fény kisugárzására késztethetők.

·        A megjelenített kép típusa szerint:

o       Alfanumerikus monitor: 25*80 karakter volt megjeleníthető, csak a karakterek helyei voltak megcímezhetők, és csak a megjelenítendő karaktereket kellett tárolni.

o       Grafikus monitor: a tárolás és megjelenítés képpontonként történik.

·        Színkezelés szerint:

o       Monochrom (egyszínű) monitor: egy háttérszín + egy szín.

o       Fekete-fehér monitor: szürkeárnyalatok.

o       Színes monitor: az alapszínek (vörös, sárga, kék) kombinációjától és erősségétől függ a kikevert szín.

·        Méret szerint:

o       Képátló hüvelykben (colban): 14”, 15”, 17”, 20”, 21”.

·        Felbontóképesség és megjelenített színek száma szerint:

o       Hercules: 720*348 pontos felbontás, monochrom.

o       CGA: 320*200 pontos felbontás, 4 szín.

o       EGA: 640*350 pontos felbontás, 16 szín.

o       VGA: 640*480 pontos felbontás, 256 szín.

o       SVGA: 1028*768 pontos felbontás + 1 MB video vezérlőkártya, 256 szín.

B.     Nyomtató:

·        Az információk papíron történő megjelenítéséhez használjuk.

Csoportjai:

·        Az alkalmazott technika szerint:

o       Ütő nyomtatók: gömbfejes és margarétafejes nyomtatók; láncos, írórudas, írókorongos és íróhengeres nyomtatók (sornyomtatók); mátrixnyomtató.

o       (Működésük zajos, lehetséges többpéldányos nyomtatás.)

o       Nem ütő nyomtatók: lézernyomtató, ionnyomtató, mágneses nyomtató, tintasugaras nyomtató, termikus nyomtató.

·        A karakterek megjelenítési módja szerint:

o       Teljes karaktert író.

o       Raszteres (pontokat író).

·        Egyszerre nyomtatott felület szerint:

o       Pontnyomtatók: egyszerre annyi pontot nyomtat, ahányat a nyomtatófej lehetővé tesz: mátrixnyomtató, tintasugaras nyomtató.

o       Karakternyomtatók: egyszerre egy karaktert nyomtatnak (ma már nem nagyon használják): pl.: gömbfejes nyomtatók.

o       Sornyomtatók: egyszerre egy egész sort nyomtatnak.

o       Lapnyomtatók: egyszerre egy egész lapot nyomtatnak.

Ütőnyomtatók:

·        Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók:

o       Karakternyomtatók.

o       Csak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni.

o       Az írófej mozgatásával működnek.

o       Kis sebességgel, karakterenként dolgoznak, de szép nyomtatási képet adnak.

o       Ma már nem nagyon használják.

·        Sornyomtatók (láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók):

o       Legkisebb nyomtatható egységük a sor.

o       Nagy tömegű, nagy sebességigényű, több példányos nyomtatáskor kaptak szerepet, személyi számítógépes környezetben nem fordulnak elő.

·        Mátrixnyomtatók:

o       Viszonylag olcsón üzemeltethető.

o       Nyomtatófejükben apró tűket tartalmaznak, amelyek mágneses tér hatására előreugranak, megnyomva az előtte található indigós szalagot, amely nyomot hagy a papíron. A megjelenített karakterek pontmátrix módon ábrázolódnak.

o       Egyszerre több példány nyomtatása is lehetséges.

o       Változtatható a papírméret (A4, A3). Programozható a karakterkészlete.

o       Alkalmazási területük: irodai munka, pénztárgépek.

Nem ütő nyomtatók:

·        Tintasugaras nyomtató:

o       Szintén pontképet alkalmaznak, de sokkal jobb felbontóképességgel.

o       A festék a nyomtatófejből vékony csövecskéken keresztül jut a papírra kétféle módon: az egyik lehetőség, hogy elektromos impulzus hatására egy kristály megváltoztatja az alakját (Piezo-technika), a másik, hogy a cső végén felforralják a tintacseppet, ami a hő hatására kitágul és kirepül (Bubble-Jet technika).

o       Működése csendes, maga a készülék megfizethető árú, de az üzemeltetése költséges. Viszonylag jó minőségű színes anyag készíthető vele, de nedvesség hatására a festék elkenődhet. Több példányos nyomtatás nem lehetséges.

·        Lézernyomtató:

o       A lézersugár egy szelénhengerre pontokat rajzol, ezeken a pontokon elektromos töltés keletkezik, ami az ellentétes töltésű festékszemcséket magához vonzza. A festékszemcsék megtapadnak az előtte elhaladó papíron, majd magas hőfokon ráégetik. Nem hőálló fóliákra ezzel a technikával nem lehet nyomtatni.

o       A festék nem maszatolódik el, az íráskép minősége kiváló.

o       Maga a készülék drága, de üzemeltetése olcsóbb, mint a tintasugaras nyomtatóé.

o       Nyomtatási sebességük gyors, csendesek, több példányos nyomtatás nem lehetséges.

·        LED-nyomtató:

o       Működése a lézernyomtatóhoz hasonlít, de a nyomtatandó ábrát nem lézersugár, hanem világító diódák (LED-ek) rajzolják a fényérzékeny hengerre.

o       Minőségük a lézernyomtatókéval azonos. Mivel nem kell lézersugarat előállítani, ózonmentesek.

·        Mágneses nyomtató:

o       A henger a nyomtatandó kép helyén mágneses töltést kap, ami a képpontokhoz mágneses festékport vonz, amit hengerléssel visznek fel a papírra.

·        Hőnyomtató (termikus nyomtató):

o       Különleges, hő hatására változó színű papírt használnak, amit a nyomtatandó ábra helyén felmelegítenek és ott megfeketedik.

o       A nyomtatási képet pontsoronként nyomtatják ki. Írásképük gyenge minőségű.

Nyomtatási minőség jellemzése: elsősorban a nyomtató felbontásának megadásával történik: Dot per inch (Dpi): 2,54 cm~1 inch-en hány nyomtatási pont van.

C.     Egyéb kimeneti eszközök:

·        Plotter (rajzgép, amelyet tervezésben, műszaki rajzok elkészítéséhez alkalmaznak).

·        Hangszóró, fejhallgató (különböző hanganyagok lejátszásánál).

·        Virtuális valóság sisak.


b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben hogyan lehet állományokat átnevezni!

DOS-ban:

·        Az állományok nevének megváltoztatását a REN paranccsal tehetjük meg.

·        A parancs formája:

REN_régi név_új név

REN_[meghajtó:]\[elérési út]\régi fájlnév_új fájlnév

·        Mivel a művelet egy könyvtáron belül történik, az elérési utat csak egyszer kell megadni.

·        A kiterjesztés megváltoztatása nem szükséges, hiszen a fájl szerkezete azonos marad.

Norton Commander-ben:

·        Az állomány kiválasztása után az F6-os billentyű lenyomása.

·        A megjelenő párbeszédpanelen az új név megadása, majd ENTER (az új név felülírja az alapesetben megadott elérési utat, így nem mozgatás, hanem valóban átnevezés történik).

Windows Intéző-ben:

·        Jelöljük ki az átnevezendő állományt vagy könyvtárat, majd válasszuk a Fájl menü / Átnevezés menüpontot, majd írjuk be az új nevet.

·        Átnevezhetünk úgy is egy állományt vagy könyvtárat, ha kijelölés után még egyszer kattintunk (ez nem dupla kattintás) az állomány nevén, s a szövegkurzor megjelenése után begépeljük az új nevet.

Windows Commander-ben:

·        Egy-egy állomány átnevezése: kijelölés után nyomjuk meg az F6-os billentyűt, vagy kattintsunk még egyszer a kívánt állományon, majd a szövegkurzor megjelenése után írjuk be az új nevet.

 


3. tétel

a.) Beviteli perifériák

·        Beviteli perifériák feladatai, csoportosításuk

·        Billentyűzet

·        Egér

·        Szkenner

·        Egyéb beviteli perifériák

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat másolni!

Perifériák: azok a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, s a központi egységtől függetlenül egy-egy speciális feladatot látnak el.

Bemeneti perifériák: a bemeneti periférián át az információ a környezetből a központi egység felé áramlik.

A.     Billentyűzet:

·        A számítógép legfontosabb adatbeviteli eszköze.

·        101-105 gombos kivitelben készül.

Fő területei:

o       Alfanumerikus (karakteres) billentyűzet (legnagyobb blokk).

o       Vezérlő billentyűzet (hatos blokk és a kurzormozgató nyilak).

o       Numerikus billentyűzet (számjegy-billentyűzet).

o       Funkcióbillentyűk (legfelső sor, ESC-től balra).

o       Speciális billentyűk.

Alfanumerikus (karakteres) billentyűzet:

§         Betűk, számok, műveleti jelek, írásjelek, rajzjelek (grafikus jelek).

§         Space (hosszú billentyű): szóköz.

§         Enter 8 : kapott parancs végrehajtása.

§         Shift ñ : váltóbillentyű (nagy kezdőbetű, billentyű felső funkciója).

§         Backspace  : a beviteli ponttól (kurzortól) balra lévő karakterek törlése.

§         Alt Gr (grafikus, jobb oldali): rajzjelek megjelenítése (harmadik bil­len­tyű­funk­ci­ó: pl. az 1-nél a ~).

§         Alt (bal oldali): parancsadás.

§         Windows ÿ: Windowsban a Start menü megjelenítése.

§         Ctrl (Control): vezérlőbillentyű.

§         Caps Lock: állandó nagybetűs üzemmód (jelzőlámpa világít bekapcsolt állapotban).

§         Tabulátor F : rovatbeállítás vagy oszlopba írás.

Vezérlőbillentyűzet:

Kurzorvezérlő billentyűk:

§         Insert: váltás a beszúró/felülíró (átíró) üzemmód között.

§         Delete: a beviteli ponttól jobbra lévő karakterek törlése.

§         Home: ugrás az adott sor első karakterére.

§         End: ugrás az adott sor utolsó karakterére.

§         Page Up: függőleges lapozás fölfelé (25 sort ugrik egyszerre).

§         Page Down: függőleges lapozás lefelé.

Kurzormozgató billentyűk:

§         Kurzormozgató nyilak: a kurzort a nyíl irányába mozgatják (!"#$).

Numerikus billentyűzet:

Num Lock: számjegybillentyűzet ki/be kapcsolása (bekapcsolt állapotban jelzőlámpája világít):

§         Számjegyfunkció (bekapcsolt állapot): számjegyek, fontosabb műveleti jelek (*/+-).

§         Vezérlő funkció (kikapcsolt állapot): ld. Vezérlőbillentyűzet.

Funkcióbillentyűk:

§         F1-F12: használatuk az alkalmazói programtól függ (a programok által definiált gyorsan elérhető feladatok elvégzésére használhatók).

Speciális billentyűk:

§         Esc: (szökés, menekülés) utolsó művelet visszavonása, érvénytelenítése.

§         Prt Sc/Sys Rq:

§         Sys Rq: kilépés az operációs rendszerbe.

§         Print Screen (+Shift): képernyőtartalom nyomtatása.

§         Scroll Lock: táblázatkezelő programban nagy méretű táblázatok görgetése (bekapcsolt állapotban a jelzőlámpa világít).

§         Pause/Break:

§         Pause: a futó program megállítása egy billentyű lenyomásáig.

§         Break (+Ctrl): a futó program megszakítása.

B.     Pozícionáló eszközök: (egér)

·        Egy kézi eszköz, melynek megadott területen való mozgatása a képernyő aktuális pozícióját a mozgásnak megfelelően változtatja.

·        A képernyőn lévő objektum, illetve az egérmutató párhuzamosan mozog az asztalon lévő egérrel.

·        Az egér dobozán található gombok a megfelelő funkciók aktivizálására, vagy egyéb szolgáltatások elvégzésére szolgálnak.

·        Csoportjaik:

o       Mechanikus: az egér alsó részén egy gumírozott golyó érintkezve az asztal lapjával, vagy az egéralátéttel (mouse pad) két tengelyt hoz mozgásba, melyek ezt elektromos impulzusokká alakítják át.

o       Optikai: az egér alján lámpa és érzékelő helyezkedik el (egy speciális alátéten használva lesz működőképes).

·        Fejlődés lépései:

o       PC-Mouse: az eredetileg kifejlesztett PC kompatíbilis egér, melynek három gombja van.

o       Ms-Mouse: a Microsoft által kifejlesztett két nyomógombos egér.

o       Trackball: hanyattegérnek is nevezik, mert olyan mechanikus egér, melyen a pozícionáló gömböt (méretét kissé megnövelve) az egér felső részén helyezték el, így nincs szükség helyre a pozícionáláskor (hordozható gépeknél alkalmazott, vagy kis helyigény esetén).

o       Touch-Pad: kb. 5*5 cm-es lapka, melyen az ujjunkat húzva pozícionálhatjuk az egérkurzort, kattintáskor pedig kétszer rá kell koppintani a lapkára, vagy a körülötte elhelyezkedő gombokat kell használni.

o       Mouse-Pen: egy toll, melynek hegye érzékeli az elmozdulást.

C.     Scanner (lapolvasó, képdigitalizáló):

·        Olyan szerkezet, melynek segítségével a számítógép közvetlenül képes feldolgozni a papíron lévő információkat, legyen az grafikus vagy akár szöveges.

·        A scanner egy kezelőprogram segítségével az ábrát pontokra bontja, és minden pontnak megállapítja a színét. Ezután a keletkezett képet egy tömörítési eljárás segítségével adathordozóra menti.

·        Típusai:

o       Kézi scanner: a kívánt képen végighúzva fénysugárral letapogatja annak pontjait.

o       Táblás scanner: fix készülék, melybe a fénymásolóhoz hasonlóan kell elhelyezni a feldolgozandó oldalt.

D.    Egyéb bemeneti eszközök:

·        Botkormány vagy joystick (számítógépes játékoknál).

·        Digitális fényképező.

·        Fényceruza vagy lightpen (a számítógép monitorán lehet vele rajzolni).

·        Videokamera.

·        Mikrofon.

·        Touch-screen (érintéses képernyő).

·        Vonalkódolvasó (kereskedelemben).

·        Digitalizáló tábla (műszaki tervezéshez).

·        Lézerlemez-meghajtó (CD, DVD).

·        OCR-olvasó (szövegek karakterfelismerése).

·        OMR-olvasó (lottószelvények, kérdőívek feldolgozására, jelfelismerő).

·        Írisz és ujjlenyomat azonosítók (biztonsági rendszereknél).

·        Virtuális valóság adatkesztyű.

 


b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat másolni!

DOS-ban:

·        A parancs végrehajtásához meg kell adnunk, hogy honnan, mit és hová akarunk másolni.

·        A parancs formája:

COPY_forrásazonosítás_célazonosítás

COPY_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út]\[esetleg új név]

·        A szögletes zárójelben lévő paraméterek megadása nem minden esetben szükséges.

·        Az állománynév megadásánál alkalmazhatók a jokerkarakterek.

·        Több alkönyvtár egyidejű másolása az XCOPY paranccsal történik az előzőekhez hasonlóan, amely után a /S opciót alkalmazva az adott alkönyvtárból nyíló további alkönyvtárakat és azok tartalmát is lemásolja, amennyiben az nem üres. Ha a /E opciót alkalmazzuk, akkor a gép az üres könyvtárakat is átmásolja.

Norton Commanderben:

·        Az állományok kijelölése után az F5-ös billentyű lenyomása, majd a megjelenő párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban azonosított könyvtár).

Windows Intéző-ben:

·        Mozgassuk az egérkurzort a másolandó könyvtár vagy állomány ikonjára, a CTRL nyomvatartása mellett húzzuk az egérrel a célkönyvtár ikonjára, majd engedjük fel az egérgombot, és a CTRL-t.

Windows Commander-ben:

·        CTRL+egérrel való húzás egyik ablakból a másikba, vagy az egyik ablakban a célhelyet választjuk ki, a másikban kijelöljük a másolni kívánt állományokat, megnyomjuk az F5-ös billentyűt, majd a megjelenő ablakon OK.


4. tétel

a.) A kettes számrendszer szerepe a számítástechnikában

·        A bit és bájt fogalma

·        Az adattárolás mértékegységei

·        Karakterábrázolás, karakterkód, kódrendszerek

·        A kódtábla fogalma, funkciója

b.) Mutassa be, hogyan lehet az Ön által tanult operációs rendszerben egy állományt törölni!

Számrendszerek:

A különböző számrendszerek elnevezése attól függ, hogy hány számjegyet használnak a számok megkülönböztetésére.

E szerint a legfontosabbak:

  • 2-es számrendszer (2 számjegy: 0 és 1)
  • 10-es számrendszer (10 számjegy: 0-9)

·        16-os számrendszer (16 számjegy: 0-9+ABCDEF).

10-es (decimális) számrendszer:

  • Tízféle számjegyet különböztet meg (0-9).
  • A nagyobb számok felírása több számjeggyel történik úgy, hogy a 10 nem negatív egész kitevőjű hatványaival szorozzuk az adott helyértéken álló jegyet (a helyértékek jobbról balra növekszenek.
  • Pl.: 173=1*102+7*101+3*100=1*100+7*10+3*1

16-os (hexadecimális) számrendszer:

  • 16-féle számjegyet különböztet meg (0-9 a számok A, B, C, D, E, F betűkkel kiegészítve).
  • Pl.: 17310=10*161+13*160=AD16 (mivel 10=A és 13=D).
  • A tizenhatos számrendszert gyakran használják a számítástechnikában, mivel a számítógépek által használt adatok két jeggyel könnyen felírhatók vele (a tizenhatos számrendszerben értelmezendő számok Hex vagy H jelöléssel kezdődnek.

2-es (bináris) számrendszer:

  • Ez a legkisebb létező értelmezhető számrendszer.
  • A számítástechnikában ez a leggyakrabban alkalmazott.
  • A kettes számrendszer két számjegyet használ (0 és 1).
  • Pl.:17310=1*27+0*26+1*25+0*24+1*23+1*22+0*21+1*20=1*128+0*64+1*32+0*16+1*8+1*4+0*2+1*1=101011012
  • A kettes számrendszer használatát a digitális technika elterjedése indokolja. A számítógép ugyanis csak annyit tud, hogy egy kapcsoló (mechanikus vagy elektronikus) ki vagy be van kapcsolva. Bekapcsolt állapotban folyik át rajta áram, kikapcsolt állapotban nem.
  • A kapcsoló ugyanúgy két állapotot mutat, mint a kettes számrendszer számjegyeinek száma. Így a bekapcsolt állapot lehet 1, a kikapcsolt állapot pedig 0.

·        A kapcsolóelemek csoportosítása elkerülhetetlen, mivel a tárolandó adatoknak tízes számrendszerben is jól használható méretűnek kell lennie. A leggyakoribb csoportosítási módszer szerint 8 kapcsolót szervezünk egy egységbe, így a 0-255-ig terjedő számokat tudjuk felírni.

Információ: a címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír, közlés, tájékoztatás, ismeret, értesülés (értelmezett, dekódolt adat).

Adat: kódolt információ.

Az információ mértékegységei:

·        1 bit (Binary Digit) a legkisebb információhordozó egység: jelentése: két állapotú esemény (1 bit a kettes számrendszer egy-egy számjegye: 0 v. 1).

·        1 byte (bájt): az információ-feldolgozás alapegysége, a legkisebb címezhető egység.

1 byte = 8 bit: 8 bit esetén a variációk száma már 256-ra nő, mivel 28=256, tehát 1 byte-on 28=256 féle karakter tárolható.

Bitek sorszáma:

7

6

5

4

3

2

1

0

8 bit

0

1

0

0

0

0

0

1

 

8 bit=1 byte (1 karakter)

A további mértékegységek között a váltószám 210=1024:

·        1 Kilobyte=1024 byte (kb. fél oldalas szöveg)

·        1 Megabyte=1024 Kilobyte=10242 byte (kb. egy 500 oldalon sűrűn teleírt könyv)

·        1 Gigabyte=1024 Megabyte=10242 Kilobyte=10243 byte (kb. 1000 db 500 oldalas könyv)

·        1 Terrabyte=1024 Gigabyte=10242 Megabyte=10243 Kilobyte=10244 byte (kb. 1 Millió 500 oldalas könyv)

Bináris kódolás:

·        A számítógép minden számot binárisan kódol, azaz kettes számrendszerbeli számmá alakít.

Hogyan lesznek a számítógép billentyűzetén begépelt betűkből, számokból bitek?

·        Használjunk fel nyolc bites csoportokat egy-egy betű vagy szám tárolására.

·        Hozzunk létre egy olyan hozzárendelési szabályt, ahol a nyolc bit különböző állapotához rendeljük a betűket. Minden egyes bitsorozat egy betűt vagy számot jelképez.

·        Ezt a hozzárendelési szabályt nemzetközileg is egységessé tették, s megalkottak egy kódrendszert.

Karakter:

·        Betűjelek, számjegyek, műveleti jelek, rajzjelek együttes neve (általában egy lenyomott billentyű).

Karakterkódolás:

·        A karakterek bináris számmal történő ábrázolása.

Karakterkód:

·        A programok cserélhetősége érdekében megállapodás alapján 0-255-ig terjedő számtartományban minden karakternek megfeleltetnek egy számot, ez a szám az illető karakter kódja.


Kódtáblák:

·        Amerikaiak módosított kódtáblája – ASCII (eszki) (American Standard Code for Information Interchange, azaz az információcsere amerikai szabványos kódja):

o       128 karakter tárolását teszi lehetővé

o       Nem tartalmazza a teljes magyar betűkészletet (pl.: ű betűt), illetve nem tartalmazza az ékezetes betűket (ennek kiküszöbölésére alkották meg a kódlapokat, melyek tartalmazzák a nemzeti sajátosságokat).

0

1

0

0

0

0

0

1

=65

A

0

1

0

0

0

0

1

0

=66

B

0

1

0

0

0

0

1

1

=67

C

0

1

0

0

0

1

0

0

=68

D

·        Mi kódlapunk: Latin 2, v. 852 v. CP1250 (Windows alatt): ezek tartalmazzák hiánytalanul a magyar betűkészletet.

·        A PC-k karakterkészlete 256 különböző karakterből áll, tehát kódkészlete bővebb az ASCII-nél, ezért kiterjesztett ASCII kódkészletnek is nevezik.

 

b.) Mutassa be, hogyan lehet az Ön által tanult operációs rendszerben egy állományt törölni!

DOS-ban:

·        A parancs formája:

DEL_fájlazonosítás

DEL_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév

·        A parancs kiadásakor legyünk körültekintőek, hiszen a letörölt állományok megszűnnek.

·        A parancs kiadása után a gép rákérdez a törlés végrehajtására.

Norton Commander-ben:

·        Az állományok kijelölése, majd F8-as billentyű (a gép rákérdez a törlésre: igen-ENTER, nem-ESC).

Windows Intéző-ben:

·        Jelöljük ki a törlendő könyvtárat vagy állományokat, majd nyomjuk meg a DEL billentyűt, vagy válasszuk a Fájl menü / Törlés menüpontját.

Windows Commander-ben:

·        Törlendő állományok kijelölése, majd Delete vagy F8-as billentyű.


5. tétel

a.) A szoftverek jellemzői

·        A szoftver fogalma

·        Szoftverek csoportosítása

·        Szoftverek használatának jogi szabályozása

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat áthelyezni!

Szoftver: (program) logikai szabályok szerint rendezett utasítássorozat, mely működteti a számítógépet (a számítógéphez tartozó programok és programjellegű tevékenységek összessége).

Szoftverek csoportosítása:

A.     Működés szerint:

·        Tranziens programok: az a szoftver, amely hatására egy időszakos, véges folyamat zajlik le még akkor is, ha a folyamat befejezését a felhasználó határozza meg. Ebbe a kategóriába tartozik a programok nagy többsége. Az ilyen programokat elindítva többnyire egyértelműen érzékeljük annak működését. Ez a program vagy lefut és önállóan kilép, vagy pedig egy menürendszer, vagy más hasonló funkció segítségével mi magunk léphetünk ki belőle.

·        Rezidens programok: elindításkor bekerülnek a memóriába, és ott is maradnak. Az ilyen szoftverek működése többnyire nem is látszik. Mellette futtathatunk más programokat is. Ilyen program a vírusok nagy része, a billentyűzetkezelő, és más hasonló segédprogramok.

B.     Funkció szerint:

·        Operációs rendszerek (működtető rendszer):

o       Alapvető hardver-vezérlő feladatokat lát el, és lehetővé teszi a géppel való kommunikációt.

o       Legismertebbek: a DOS (parancsnyelvű), és a WINDOWS (grafikus) operációs rendszerek.

o       További operációs rendszer: a UNIX, a LINUX, az OS/2.

·        Segédprogramok:

o       Az állományok menedzselését, a lemezek és alkönyvtárak használatát teszik kényelmesebbé.

o       DOS segédprogramjai: pl.: Norton Commander, Pctools, Shell, stb.

o       WINDOWS segédprogramjai: (a Windows egyszerűbb kezelhetősége miatt nincs rájuk akkora szükség) pl.: Internet Explorer, Karbantartó varázsló, Lemezkarbantartó, Lemezellenőrzés, Lemez-töredezettség mentesítő, Rendszerinformáció, Tömörítő ügynök, CD-lejátszó, Hangerő-szabályozó, Hangrögzítő, Címjegyzék, Imaging, Jegyzettömb, Paint, Számológép, Szinkronizálás, Word Pad, Windows Commander, MS-DOS parancssor, Outlook Express, Windows Intéző, Vágólap megjelenítő, Játékok, Eseménynapló, Felhasználó-kezelő, Hálózati kapcsolatok, Karaktertábla, Képolvasó és fényképezőgép varázsló, Médialejátszó (Media Player), Óra és naptár, Tárcsázó, stb.


·        Felhasználói programok:

o       Szövegszerkesztők:

WINDOWS alatt:

§        Word különböző verziói (7, 97, 2000, XP): kezelésében az egyszerűbb szövegszerkesztőkhöz, tudásában pedig a kiadványszerkesztőkhöz áll közelebb.

§        Write és Works: a Word-től kisebb tudásúak.

DOS alatt:

§        Edit, illetve Norton Editor: használatuk igen egyszerű, lehetőségeik azonban szűkösek (pl. nincs sorkizárás, nyomtatóvezérlés).

§        Wordstar és Word: képesek blokkokat kezelni, kiemeléseket elvégezni (vastagítás, döntés, stb.), sort kizárni, többféle nyomtatót, kezelni, és akár oldalszámozni is.

§        Chiwriter és Ékszer.

o       Kiadványszerkesztők: segítségével lehetőségünk van egy adott szöveget könyv vagy újság formára hozni. Ezek drágább programok, használatuk összetettebb, s a nyomtatáshoz is legalább lézernyomtató alkalmazása ajánlott.

§        Pl.: Ventura Publisher, TEX, QwarkXPress, PageMaker.

o       Adatbázis-kezelők: nagyobb mennyiségű adat feldolgozását, illetve ezen adatok nyilvántartását, módosítását, csoportosítását teszi lehetővé.

§        Pl.: Access, dBase, Clipper, Foxbase, Foxpro, Magic.

o       Táblázatkezelők: segítségével táblázatokat hozhatunk létre, ezeket módosíthatjuk, grafikonokat, diagramokat készíthetünk, számításokat végezhetünk.

§        DOS alatt: Quattro.

§        WINDOWS alatt: Excel.

o       Grafikai programok: rajzolóprogramok.

§        PaintBrush, Paint, PhotoStyler, Adobe Photoshop: ezek bittérképes grafikát támogató, kényelmesen használható, sokfunkciós rajzolóprogramok.

§        CorelDraw: vektorgrafikus, igen sok lehetőséget támogató, magas színvonalú ábrák készítésére szolgál, profi felhasználóknak ajánlott.

o       Prezentáció-készítő programok: előadások, bemutatók készítésére.

§        PowerPoint.

o       Tervezői rendszerek: mérnöki munka során alkalmazott számítógépes tervezőprogramok.

§        Összefoglaló néven CAD programok.

o       Kommunikációs programok: számítógépek összeköttetése révén adatátvitelt valósíthatunk meg.

§        Két gép közvetlen összekötése: FX (DOS alatt), Közvetlen kábelkapcsolat (Windows alatt).

§        Telefonvonal és modem alkalmazásával létrehozott kapcsolathoz: FTP.

§        Internet alkalmazásához: (Windows alatt) Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator.

o       Oktatásban használható szoftverek: pl. nyelvoktatásban kiejtés-bemutató, analizáló programok, tesztprogramok.

o       Játékok: kártyajátékok, akciójátékok, logikai játékok stb.

o       Egyéb programok: egyéni jellegzetes alkalmazási területük miatt csak egy adott szakterületen használhatók.

§        Pl.: nyilvántartó programok, könyvelőprogramok, speciális feladatokat ellátó programok, ezen kívül fejlesztői szoftverek (további programok készítésére, fejlesztésére és fordítására használhatók).

Szoftverek használatának jogi szabályozása:

·        Mivel a szoftverek másolása nem jár különösebb minőségromlással, így a szoftverek jogvédelméről meglehetősen nagy szigorúsággal gondoskodnak a programok kifejlesztői.

·        Egy-egy programtermék ára igen magas, mivel kifejlesztésük sok ezer órányi munkaidőbe, és ezzel arányosan óriási ráfordításba kerül.

·        A szoftvertermékek illegális másolását, illetve felhasználását akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel is lehet sújtani.

·        BSA (Business Software Alliance – Szoftverrendőrség) működése:

o       Szúrópróbaszerű ellenőrzések, próbavásárlások a „fekete” szoftverek kiszűrésére.

o       Forródrót: a jogszerű szoftverhasználattal kapcsolatos kérdések megválaszolására.

·        Jogos szoftverhasználat:

o       A szükséges szoftvereket minden esetben szaküzletben vásároljuk.

o       Ellenőrizzük, hogy originál csomagolásban lévő terméket kaptunk-e.

o       Találhatók-e a dobozon a gyártó, illetve forgalmazó által alkalmazott megkülönböztető jelzések (hologram).

o       Van-e a csomagban regisztrációs kártya.

o       A csomaghoz tartozik egy bizonyos licenc-szerződés: az ebben foglalt feltételeket csak addig van jogunk mérlegelni, amíg a csomagolás ép.

o       Ha a szerződés feltételeit nem tartjuk elfogadhatónak, vagy a programra nem tartunk igényt, sértetlenül kell visszavinnünk a boltba.

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat áthelyezni!

DOS-ban:

·        Az állományok másolásához hasonlóan itt is meg kell adni, hogy honnan, mit és hová szeretnénk helyezni.

·        A parancs formája:

MOVE_forrásazonosító_célhely

MOVE_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út]

Norton Commander-ben:

·        Az állományok kijelölése után az F6-os billentyű lenyomása, a megjelenő párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban azonosított könyvtár).

Windows Intéző-ben:

·        Mozgassuk az egérkurzort az áthelyezendő könyvtár vagy állomány ikonjára, nyomjuk le az egér gombját, s húzzuk a könyvtárfa azon könyvtárára, ahová mozgatni szeretnénk, majd engedjük fel az egérgombot.

·        Mozgatni csak azonos meghajtón belül tudunk, eltérő meghajtóra vagy gépre történő húzás esetén másolás történik.

·        Programfájl azonos meghajtón belüli mozgatása során parancsikon jön létre.

Windows Commander-ben:

·        Történhet húzással, vagy a két ablakban a forrás, illetve a célhelyet állítjuk be, megnyomjuk az F6-os billentyűt, majd a megjelenő ablakon OK.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.