DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 2 PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia

Filozófia

Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

A rész

 

1.      Melyek a platóni erények a következők közül: bátorság, józan önmérséklet, bölcsesség és igazságosság?

A.     az igazságosság

B.     a bölcsesség

C.     mindegyik

 

2.      A józan ész közös mindenkiben Descartes szerint. Hogyan lehetséges mégis, hogy eltérő vélemények vannak?

A.      a tudás más, mint a vélemény

B.      nincsenek eltérő vélemények

C.      gondolatainkat eltérő úton vezetjük

 

3.      Melyik csoportba tartozó művek keletkeztek a 19. században?

 

A.      A pozitív filozófia tanfolyama, Vagy-vagy, Tézisek Feuerbachról

B.      Logikai-filozófiai értekezés, Lét és idő, A tudományos forradalmak szerkezete

C. A posztmodern állapot, A világ mint akarat és képzet,

     A fenomenológia eszméje

 

4.      A nyelvjáték fogalma melyik filozófushoz kapcsolható?

 

A.     B. Russell

B.     Wittgenstein

C.     Nietzsche

(kérdésenként 5 pont)

B rész

Nevezze meg az idézett művek szerzőjét és értelmezze röviden az idézetek által felvetett filozófiai problémákat!

 

1. „Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen és a jövő még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, s nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik?”

(10 pont)

2. „A társadalmi szerződéssel az ember elveszíti természetes szabadságát és azt a korlátlan jogát, hogy mindent a magáévá tegyen, amit csábítónak talál, és amit meg tud szerezni, cserébe elnyeri a polgári szabadságot, és jogot szerez minden fölött, amit birtokol.”

(10 pont)

3. „Minden eddigi lény alkotott valami önmagán túlmutatót: épp ti volnátok hát apálya ennek a nagy dagálynak, és inkább visszatérnétek az állathoz, semhogy felülkerekedjetek az emberen?”

(10 pont)

C rész

 

Fejtse ki a három esszékérdés egyikét minimum két oldal terjedelemben! (Az esszé megírásához használható a szöveggyűjtemény, vagy a megkapott szövegrészlet).

 

1.      Hogyan értelmezhető az a platóni kijelentés, miszerint csakis a filozófusokat „szabad az állam élére állítani”?

(Megadott műrészlet: Platón Állam c. munkája; 476c-535a)

 

2.      Kant „kopernikuszi fordulata”. A racionalizmus álláspontjának újragondolása az empirizmus kihívásának hatására

(Megadott műrészlet: Kant: A tiszta ész kritikája. Előszó és Bevezetés)

 

3.      A metafizikai kérdezés

(Megadott műrészlet: Heidegger: Mi a metafizika?)

(50 pont)


 

Értékelési útmutató az írásbeli mintafeladatsorhoz

A rész

 

1. C

2. C

3. A

4. B

 

feladatonként 5 pont, összesen 20 pont

 

 

B rész

 

1.      Szent Ágoston: Vallomások.

Kulcsfogalmak, megállapítások: Az idő problémája. 3 idődimenzió; múlt: emlékezés, jelen: szemlélet/cselekvés, jövő: várakozás. A „folyó időtartam” a jövőből érkezik, a jelenen keresztül a múltba illan el. Az idő a lélek kiterjedése.

 

2.      Rousseau: A társadalmi szerződésről avagy a politikai jog elvei.

Kulcsfogalmak, megállapítások: A társadalmi szerződés mint megállapodás. Rousseau szakítása a klasszikus természetjogi tradícióval, a történelmi fejlődés, az államhatalom megfosztja eredeti természetétől az embert. A társulás ideális formája: „az egyén egyesül a többiekkel, de éppolyan szabad marad, mint amilyen azelőtt volt.” A polgári állapot jellemzői.

 

3.      Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra.

Kulcsfogalmak, megállapítások: Az Übermensch és a tömeg, az értékalkotó ember és a mindennapiság közönyébe süllyedt ember viszonya.

 

Feladatonként 10 pont az alábbi bontásban:

A szerző felismerése:                           3 pont

Értelmezés:                                          7 pont

Összesen:                                            30 pont

 

 

C rész

 

Értékelhető elemek:

(A lehetséges válaszokat jelöli, nem kötelező minden elem megléte. A * jel értékelhető pontszámot jelent.)

 

1. A filozófusoknak, vagyis hozzáértő embereknek kell az államot kormányoznia. *** A filozófusok képesek az államot a jó ideájának szemlélése következtében a megfelelőre formálni és megalkotni az állam törvényeit. *** A filozófiára fogékony ember, megfelelő nevelés eredményeképpen képes megismerni az ideákat. *** Valódi tudásra tesz szert, igazságos, jó felfogású és emlékezőtehetségű. *** A filozófus jellem romlásához vezető tényezők: önhittség, gazdagság, túlzott elismertség, szofisták káros nevelő hatása. *** Ellenvetés: a filozófusok haszontalanok az állam számára. *** Az előítéletek gyökerei és felszámolása. *** Lehetséges utalások Platón és Arisztotelész államfelfogásának különbözőségére, ********* a reneszánsz irodalomra, ** Raffaello Az athéni iskola c. festményére. ***

 

2. Kopernikusz: a geocentrikus szemlélet felváltása a heliocentrikus szemlélettel, nem az álló Föld körül keringenek az égitestek (a Nap, a csillagok), hanem a Föld kering a Nap körül. **** Kant szemléletváltása a metafizikában: a racionalizmus és az empirizmus kritikája, a régi elméletek szerint ismereteink igazsága a megfigyelt tárgy tulajdonságaiból származott. **** Kant szerint az a priori (minden tapasztalattól független) ismereteink a saját megismerő képességünkről szólnak. *** Ismereteink a tárgyakra vonatkoznak, ahogyan számunkra adottak, a tapasztalatra (Ding für uns, phenomenon). **** A dolgok önmagukban, az emberi tapasztalattól függetlenül léteznek (Ding an sich, noumenon), *** rájuk nem vonatkozhat emberi tudás. Kant reménye: a metafizika a tudomány biztos útjára lép. ** A tudomány határai: a tiszta, spekulatív ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról: Isten, szabad akarat, halhatatlan lélek. ***

A kanti kritikai fordulat: a megfigyelőt állítja középpontba, Kopernikusznál éppen ellenkezőleg, az ember kikerül a világegyetem centrumából. *** A priori ismeret csak az emberi megismerő képességből származhat, de ebből nem következik az alkalmazkodás iránya. ** Lehetséges, hogy nem a külvilág és a tudat illeszkedik egymáshoz, hanem mindkettő valami harmadikhoz. Pl. a logikai szükségszerűséghez. ** Ha a tárgyak illeszkednek is megismerő képességünkhöz, nem biztos, hogy lehetséges a priori ismeret. **

 

3. A metafizikai kérdezés: 1. Minden egyes kérdés átfogja a metafizika problémájának egészét. ** Filozófiatörténeti utalások: Mi az, ami létezik? Mi a létező? Mi a dolgok valódi természete? – Pl. preszókratikusok, Platón, Arisztotelész. **** 2. A kérdező maga is jelen van a kérdésben, kérdésessé lesz téve. ** Heidegger szerint a metafizikai kérdést az egészen belül és a kérdező jelenvalólét (Dasein) helyzetéből kiindulva kell feltenni. *** Jelenvalólétünket a tudomány határozza meg. * A diszciplínák sokfélesége ellenére, minden tudományban magához a létezőhöz viszonyulunk, az adott dologban rejlő lényegihez kerülünk közel. *** Az ember, egy létező a többi létező között, betör a tudomány révén a létező egészébe. ** A metafizika Leibniztól örökölt alapkérdése: Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább Semmi? *** A Semmire vonatkozó kérdés: nem parmenidészi értelemben fogja fel (a semmi nem létezik), nem a negációból származtatja. *** A Semmi a létezéssel egyenrangú ősvalóság, minden létező határolt és véges, előfeltételezi a Semmit. **** Az emberben a múlandóság révén tudatosulhat, legtisztábban a konkrét tárgyhoz/létezőhöz nem köthető szorongásban nyilvánul meg. ** Utalás Kierkegaard művére. ** A Semmi tudata adja az ember transzcendenciáját. ** A Semmire érzéketlen tudománnyal szemben, a létezés egészének előfeltételeit, a létezőn túlit kereső metafizika tárgya a Semmi. *** Tudományfilozófiai vonatkozások: a metafizika kijelentései értelmetlenek, állításai nem verifikálhatóak. Pl. Carnap. ****

 

Értékelési szempontok és pontszámok:

·        filozófiatörténeti tájékozottság, problémafelismerés, a probléma elhelyezése a filozófiai hagyományon belül, szövegértelmezési készség                                     20 pont;

·        szövegalkotás, a megfogalmazás nyelvi szintje, adekvát fogalomhasználat, logikus gondolatvezetés, argumentációs készség, a vizsgázó önálló véleménye, kreativitása                                                                                                                             20 pont

·        a kérdés interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozásainak meglátása     10 pont;

 

 
Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.