DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Platón PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia

Platón (i.e.427-347)


Raffaello Athéni iskola cimû festményének részletén Platón és Arisztotelész látható. A fölfelé mutató alak, Platón az ideák világára irányítja a figyelmet, Arisztoteleész pedig a konkrét tapasztalati valóságra.

Athénban született. Elõkelõ athéni család sarja volt. (anyai ágon Szolón rokona) (Eredeti neve Arisztoklész volt, de ezt széles válla miatt Platónra (széles) változtatják.) Kiváló testi és szellemi képzésben részesül. Fiatalon költésztettel foglalkozik (vers, tragédia) de Szókratésszel való találkozása után megsemmisíti mûveit. Filozófiai fejlõdésére Kratülosz (Hérakleitosz gondolatait közvetíti) és Szókratész gyakorolt maradandó hatást. I.e. 407-tõl hallgatta Szókratész tanításait egészen a mester haláláig. Utána menekülni kényszerül Athénból Megarába (Eukleidészhez), majd visszatér Athénba. Késõbb háromszor is ellátogat Szüraküszaiba (I. ill. II. Dionüszosz kívánságára), de mindhárom útja sikertelen volt. Szüraküszaiban az ideális államot igyekezett megvalósítani, de az udvar (és a kor) ellenállása miatt ez meghiúsult. Ezek az utak Platón gondolkodását is befolyásolták. Az elsõ út után írja meg az Állam címû dilógusát, a második után az Államférfit és a harmadik után a Törvényeket. Az útjairól a Hetedik levélben szól részletesen. I.e. 387-ben megvásárolja Akadémosz Hérosz ligetét , s megalapítja az Akadémiát. (Az iskolában alapvetõ volt a geometria és a matematika ismerete, ezt követte a voltaképpeni filozófiai képzés). Az Akadémiát 529-ben záratja be Justinianus császár. Itt tanul Arisztotelész. Szellemi fejlõdését 4 tényezõ befolyásolta határozottabban: Szókratész (elsõsorban etikai problémák), Hérakleitosz (érzékekkel felfogott világ örökös változása), Parmenidész (létezõ idõtlensége) és Püthagorasz (lélek halhatalansága [orphizmus], lélekvándorlás, misztika).

Fõbb mûvei: Dialógusai alapján filozófiájának 3 fõ korszaka van: 1. A korai (vagy Szókratészi ) periódus : pl:Lakhész, Szókratész védõbeszéde, Gorgiász, Kritón, Kharmidész, Euthüdémosz 2. Középsõ korszak: A lakoma (Szümposzion), Kratülosz, Phaidon, Phaidosz, Állam 3. Harmadik (késõi) periódus: Timaiosz, Törvények, Philébosz, A szofista, Levelek

Ideatan: A platóni 'kétvilág' elmélet (a formák, illetve az érzékekkel felfogható dolgok világa) eredetét valószinûleg a szókratészi bölcseletben kereshetjük. Az érzékelhetõ dolgoktól független, örök realitás világát képezõ formák tanát dolgozta ki, szembeállítva ezt az univerzummal, ami élõ teremtmény. A hagyomány Szókratésznak tulajdonította a defíníció felfedezését, s Platón ezt folytatva ("a miben áll?" kérdést boncolgatva) jut el az õsképhez. (eidosz, idea) Az eidosz (forma, fajta), az idea (alak, jelleg) és az úszia (lét, lényeg) ugyanarra a változhatatlan, örökké létezõ csoportra vonatkoznak. Az érzékelhetõ világ dolgai részesednek az ideákban, s azokkal a részesedés (methexisz) viszoonyában állnak. (Azt azonban Platón sem taglalja, hol vannak ezek az ideák és hogyan részesedünk belõlük.) A részesülõben a részesülés után megjelent tulajdonságnak ugyanaz a neve, mint az ideáknak, amelybõl részesült. Nem tudjuk egész pontosan, hogy mi mindennek van ideája, de a következõknek biztosan van: viszonyok (egyenlõ, kisebb, nagyobb) matematikai idomok (háromszög, kör, négyzet) érzetminõségek (hideg, meleg, fekete, fehér) elemek (tûz, víz, föld, levegõ) értékek (szép, jó) fajták (ember, ló). Platón szerint a szépség örökké változatlan ideájára irányul a filozófus figyelme (ld. Lakoma vagy Szümposzion). A jó és szépi egyet jelent az igazságos fogalmával. A szép oka a jónak, s azért foglalkozik az ember szép dolgokkal (pl: bölcselettel) mert ennek eredménye a jó. A bölcsesség a jó lényegi megismerése. Platón 3 híres hasonlattal világította meg a jó ideájának természetét: 1. Naphasonlat 2. osztott vonal hasonlat 3. Barlanghasonlat

Anamnézisz (visszaemlékezés) elmélete: püthagoreus gyökerekbõl és az orphikus hagyományból (a test a lélek börtöne) ered. ( A geometriában járatlan embert ráébreszthetjük kérdések segítségével a tudásara, mert eredendõen megvolt benne) Az igaz véleményeket oksági gondolatmenettel kell kötözni az emberi lélekhez, mert különben elillan. Ehhez szükséges a visszaemlékezés. Tehát tulajdonképpen a tanítás és a tanulás visszaemlékezés. (Az emberi lélek mielõtt beköltözött volna a testbe, ivott a felejtés folyójának vizébõl, ezért nem emlékezhet az ideák világára.)

A dilógus, mint módszer: A szofisták és Szókratész is használták, de Platónnál tudatosan használt új irodalmi mûfajjá vált. Ez valójában egy szigorúan szabályozott kérdés-felelet formájú párbeszéd a kérdezõ (mester) és a válaszoló (tanítvány) között. A kérdezõ fejti ki a nézeteit (kérdéseik sorozatában), a válaszoló csak az egyetérthet, vagy nem érthet egyet legfeljebb azt jelezheti, hogy nem érti a kérdést, de ahhoz nincs joga, hogy saját állláspopntját kifejtse. A dialógus zerkezete a következõ: 1. célkitûzés 2. alaptétel rögzítése 3. bizonyítás

Társadalomelmélet és etika: Társadalomfilozófiai munkái közül kiemelkedik az Állam. (Fontos azonban, hogy az ebben írt nézeteit késõbb felülvizsgálja a Törvényekben.) Az Állam (Politeia) kiindulópontja az igazságosság. Szerinte az igazságos ember boldog, az igazságtalan boldogtalan. Az igazság általánosan érvényesülõ formája lehet az állam. Az államban 3 emberfajta létezik: arany (vezetõk), ezüst (segéderõk, hadsereg), bronz-vas (kézmûves-földmûves). Ez megfelel az értelemes, haragvó és vágyakozó lélekrésznek. A vezetõk értelemmel és a bölcsesség erényével, a segéderõk indulattal és a bátorság erényével, a földmûves-kézmûves réteg vágyakozással és a mértékletesség erényével rendelkezik. S ha mindez együttesen, harmónikus egyensúlyban van meg, akkor megjelenik a negyedik erény: az igazságosság. Az államot a legbölcsebb embereknek kell irányítaniuk, azaz a filozófusoknak. Feladatuk a szép, a jó, az igazságos törvényének az immanens világra történõ alkalmazása. Azonban a filozófust is nevelni kell, a jó felé kell irányítani. A számolás, a mértan és a csillagászat tudománya felhasználható a képzéskor, de ezeket csak bevezetésnek tekinthetõk. A legtisztább tudást a dialektika nyújtja, melynek célja a jó megismerése.
Felfogását az államformák értékrendjérõl hat fokozatra szokták osztani:
1. alkotmányos monarchia -egy ember törvényes uralama 2. arisztokrácia -tõbb kiváló férfi kormányoz 3. demokrácia -sokak alkotmányos uralma A következõ három törvény nélküli: 4 anarchikus demokrácia -alkotmány nélküli 5. olgarchia - vagyonos kevesek uralma 6. türannisz -a zsarnok egyeduralma A Törvények címû mûben szigorúan szabályozza az uralom mikéntjét és kimondja: legtöbb hibánknak a túlságos önszeretet az oka. (Az egyik legsúlyosabb bûnnek is az amathia vétkét tartja. Eszerint a legnagyobb bûn az, aha az ember tudja, hogy helytelenül cselekszik, mégis megteszi.)

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.