DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A hellenizmus bölcselete PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia

A görög történelemnek azt a szakaszát nevezzük hellenizmusnak, amely Nagy Sándor hódításaitól (Kr.e.336-323) a Római birodalom kiépüléséig (Kr.e.30) tart. A hellenisztikus filozófia idõhatárai egy kissé eltérnek ettõl: Arisztotelés halálától (Kr.e. 322) az újplatonizmus kialakulásáig (Kr.u. 3.sz.) terjedõ idõszakot foglalja magába. A korszakra általánosságban az jellemzõ, hogy a nagy birodalmak (Makedon bir., diadokhosz államok) létrejöttével megszüntek a poliszok , s ezáltal megbomlott az egyén és közösség kölcsönös kapcsolata. Emiatt az egyén nem érezhette már magát a közélet aktív szereplõjének, sõt az a benyomása támadt, hogy már csak parányi részecskéje lehet egy nagy, s tõle majdhogynem függetlenül mûködõ gépezetnek. Ezek után joggal vetõdött fel az egyes egyénekben az a kérdés, hogyan viszonyuljanak a megváltozott körülményekhez, s egzisztenciális, lelki és szellemi bizonytalanságukat mi módon tudnák eloszlatni. A társadalom szûkebb rétege, a tehetõsebbek bölcselõket fogadtak fiaik mellé, bízva abban, hogy az általuk nyújtott világmagyarázat eloszlatja a kételyeiket, s neveltetésük és mûveltségük révén megbecsült helyet vívnak ki a társadalomban. (A kevésbé tehetõsek és a vagyontalanok számára a misztériumok, a keleti kultuszok és vallások szolgáltak egyfajta magyarázatként, jelenlegi kilátástalan helyzetükre pedig megoldást ígértek.) Új vonása e korszaknak még az is, hogy a filozófia központja immáron nem Athén, hanem a keleti kultúrközpontok, s azok közül is kiemelkedik Alexandria. Eltüntek a nagyformátumú filozófusok, s inkább az irányzatokra figyeltek a bölcselet iránt érdeklõdõk is.
A hellenizmus korában a legelevenebben az etikai irányzatok hatottak, s ezáltal az ún. kisebb szókratikus iskolák (megarai, cinikus, kürénei iskola) tanai széles körben terjedtek el, sõt ezeket tovább is fejlesztették, s új etikai irányzatok jöttek létre. Ezek közül az alábbi három vált meghatározóvá: az epikureus, a sztoikus és a szkeptikus filozófia. Mindhárom közös jellemzõi a következõk: 1. A filozófiát három résztudomány , a logika, a fizika és az etika foglalatának tekintik a hellenisztikus bölcselõk. 2. Elméleti szempontból az igazság-kritérium meghatározása a céljuk. 3. A filozófia etikai hasznát abban látják, hogy az egyes egyén általa juthat vissza a civilizációtól megfertõzött természetes állapotba.

A) Szkeptikus irányzat:
A szkeptikus irányzat a megarai iskolából nõtt ki, s nevét a szkepteszthai [g] = vizsgál, kutat kifejezésbõl kapta. A szkeptikusok a másik két irányzatot dogmatikusnak tartja, mert két olyan tétele van az epikureus és sztoikus irányzatnak, amelyet a szkeptikusok kétségbe vonnak: egyrészt a külvilágról megfelelõ módszerekkel igaz ismeretet alkothatunk, másrészt az igazság visszavezethetõ valamilyen objektív kritériumra. Mivel a szkeptikusok ez utóbbit is tagadják, ezáltal a fizikát (mely a kozmoszt vizsgálja) sem tartják filozófiai diszciplinának. Véleményük szerint nincsenek objektív igazságok, és ennek megfelelõen nem is alkothatunk ilyeneket. Ún. troposzokkal ([g] = mód, fordulat) cáfolják a külvilág objektív megismerésének lehetõségét. (Vagyis nem alkothatunk abszolut érvényû kijelentéseket.) A logika feladata az, hogy ezeket az érveket kidolgozza. Végkövetkeztetésként az ítéletektõl való tartózkodásra ösztönöznek, azaz az epokhé-ra (epokhé [g] = felfüggesztés), hiszen nem bízhatunk sem az érzékeinkben sem a gondolkodásban, mert csak pillanatnyi, változó igazságokra ébreszthetnek bennünket. Csak ilyen módon õrizhetjük meg lelki egyensúlyunkat, mert ellenkezõ esetben felesleges konfliktusoknak teszi ki magát az ember. A troposzok leginkább Pürrhón (Kr.e. 360-270) nevéhez kapcsolódnak, de jeles képviselõje még az irányzatnak Sextus Empiricus is.
A szkepszis a késõbbi korok filozófusainál is a kutatás kiindulópontjaként szolgált, mint pl. Szent Ágoston, Descartes, Berkeley, Hume, Kant esetében.

B) Sztoicizmus:
Az irányzat az athéni Sztoa Poikilérõl, a Tarka Csarnokról, filozófiai ténykedésük helyszínérõl kapta a nevét, s elsõ képviselõje s az iskola alapítója kitioni Zénon volt. Tanaikat illettõen a cinikus iskola követõinek tekinthetõk a sztoikusok, s az iskola történetileg három korszakra tagolható: 1. korai korszak a Kr.e.IV-II.sz-ban, képviselõje: Kitioni Zénon és Kleanthész. 2. középsõ sztoa a Kr.e. II-I.sz-ban már fõleg a Római birodalom területén hatott, képviselõje: Panaitiosz. 3. Késõ sztoa a Kr.e.I-Kr.u. II.sz-ban, s képviselõi: Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius.
A szoikusok a filozófiát logikára, fizikára, és etikára osztották fel. A világot panteista világszemlélet keretén belül értelmezték, azaz a logosz és a phüzisz számukra gyakorlatilag egy és ugyanaz. Arisztotelész nyomán két alapvetõ principiumot tételeznek, a passzív anyagot, és az aktív, tevékeny anyagot (logosz). A logosz a világértelem, mely mint lélegzet bevonja a tulajdonság nélküli anyagot, s ezáltal ésszerúséget visz a természetbe. A világértelem a kozmoszban, az emberben és a tárgyi világban egyaránt tevékenyen jelen van. A kozmikus szimpátia elve alapján így minden létezõ egymással összefüggésben állva egy kölcsönösen összetartozó egységet alkot. Midõn az emberi értelem is a világértelem része, ezért az ember feladata és kötelessége mindenekfelett az, hogy e világértelem elvárásait figyelembe véve élje az életét.Tartózkodnia kell a külvilág hatásaitól s a vágyaktól, mert csak így tud a természet kívánalmai szerint élni. A szenvedélymentesség, apatheia révén érheti el a bölcs a lélek teljes függetlenségét és szabadságát, hiszen be kell látnia, hogy csak azokat a dolgokat kell komolyan számba vennie, melyek tõle függnek, mert ezeket képes befolyásolni, a rajta kivül álló tényezõket pedig ki kell iktatnia a látókörébõl, hiszen ezeket nem képes megváltoztatni. A lélek függetlensége érdekében mindenre elszántak voltak ezek a bölcselõk, számosan az öngyilkosságtól sem riadtak vissza.
Logikájukban a megismerés folyamatát a következõ lépésekre osztják fel: 1. érzékelés, 2. az érzetekrõl kialakult képzet (phantaszia), 3. a lélek mérlegeli a képzet igaz vagy hamis voltát. Ha igaznak ítéli, akkor "asszenzióval illeti" (lat. assensio = beleegyezés, ráhangolódás), ha viszont tévesnek ítéli, akkor megvonja a képzettõl az assensiot. 4. Az assensioval illetett képzet az értelembe, azaz vezérlõ lélekrészbe (hégemonikonba) kerül, és részévé válik a tudásnak.

C) Epikureusok:
Az iskolát alapító Epikurosz (Kr.e.341-270) Számosz szigetén kezdett tanulmányokat folytatni, majd Athénban filozófiai iskolát alapított, amelyet nemre, korra és rangra való tekintet nélkül bárki látogathatott. Az iskola tagjait vitáik helyszínére utalva a "Kert filozófusinak" is nevezik. Epikurosz a démokritoszi atomelméletbõl kiindulva alkotta meg etikai nézeteit s az un. hedonista életfelfogást. Ennek értelmében elutasította a haláltól való félelelmet, s magát a halált is mint az atomokra való széthullást, s nem mint végsõ pusztulást tanította. Logikai tanításából csak az igazság kritériumára vonatkozó megállapítása maradt ránk: az élõlények alapvetõ és elsõdleges érzésének a gyönyörûséget és a fájdalmat tekinti. Ennek megfelelõen a helyes tett és az igaz ismeret kísérõjének a gyönyör érzését, a helytelen tett és a téves ismeret kísérõjének a fájdalom érzését tartja. Etikai szempontból az élet értelmét a lélek nyugodt, indulatoktól mentes állapotában jelöli meg. Ez az ataraxia (zavaroktól való mentesség), amely a mérsékelt, filozófiailag elvárható gyönyörûség érzését ébreszti a lélekben. Az ataraxia jegyében hírdeti a közélettõl való tartózkodás és a társadalomból való kivonulás eszméjét is. A hedonéra ([g.] = gyönyörûség) épülõ filozófiai rendszerét hedonizmusnak nevezzük. De a hedonizmus két rételembben is használatos: 1) mértékletes élet(mód), a fájdalom elkerülése, 2) a gyönyörök halmozása. Ez utóbbi nem vonatkoztatható az epikuroszi tanításra.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.