DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Filozófia vázlatok PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia

MILÉTOSZI ISKOlA:

THÁLÉSZ: i.e.624-544

-őselve a víz,víz minden élet hordozója

-van vmi végső állapot visszafelé, vmi abszolút kezdet, akár konkrét dolog is, ez a konkrét dolog vmennyi változás állandó hordozója, szubsztanciája, ily módon egység teremtődik a dolgok sokféleségében

-minden élőlény elpusztul,kiszárad ha víztartalma elvész

-átvette és továbbfejlesztett az egyiptomi képzést, a memphisi papok tanítását

-minden természeti jelenségre materialisztikus magyarázatot keresett

-kereste a valós oksági összefüggéseket az anyagi jelenségek között

-eljutott a valós kazuális (oksági) kapcsolatok kereséséig

-világmagyarázata:a víz maga az anyag ősformája, ellentmondást is rejt magában:az általános és az egyes ellentmondását

-Föld lapos és vízen úszik

ANAXIMANDROSZ:i.e.611-546

-folytatta Thálész természettudományos vizsgálódásait

-ő adott először kielégítő természettudományos magyarázatot a szél,az eső és a villámlás jelenségére

-felmérte a Nap,Föld és a Hold egymáshoz viszonyított nagyságát, ő próbálta először megrajzolni a Föld térképét

-Föld a Kozmosz középpontja, henger alakú és szabadon lebeg az űrben, végtelen számú világrendszer van az Univerzumban

-APERION gondolata:határtalant de egyidejűleg meghatározhatatlant is jelent:egy általános tulajdonságú anyag fogalmát próbálta megragadni, ebből szeretné levezetni az egyes konkrét anyagokat, ~meghatározhatatlan,eképp általánosnak tekinthető

-valóság már változó, alakuló, az ellentéteknek tulajdonít szerepet az adott állapotok meghaladásában= naív dialektika

-létezők mind keletkezésükben,mind elmúlásukban vmiféle szükségszerűségnek vannak alávetve,az anyag ellentéteket hordoz magában, kiküszöbölésük maga a fejlődés

-szociomorf szemlélet: a bölcselő a társadalomban szerzett tapasztalatokból tesz általános megállapításokat az univerzum egészére

-idő ítélőszéke előtt mindenki felel a tetteiért

-hideg és a meleg örök termékenyítő képességének hatására bontakozik ki a világfolyamat, népesedik be a kozmosz

-állatvilág termékeként beszél az emberről

ANAXIMENÉSZ:i.e.580-525

-ősanyag a levegő, korong alakú Föld

-a levegő ritkulásával tűzzé, sűrűsödésével pedig felhővé,azaz vízzé ill.földdé, kővé válik

-kontaktust,kapcsolatot feltételez a levegő révén a kozmosz anyaga és az emberi lélek között

-a levegő sűrűsödése és ritkulása révén érzékelhetően minőségileg új anyagok jönnek létre

PÜTHAGORÁSZ:i.e.580-500

-természet vizsgálatát tartja elsődleges feladatának

-a dolgok lényegének,arkhéjának a számokat tartja, a számokat szellemi létezőknek képzeli ezért filozófiája idealista jellegű

-számvilág mintája, előképe az emberi világnak, 183 világ van,melyben 10 ellentétpár hat: határolt-határolatlan, egyenes-görbe,egy-sok, jobb-bal,férfi-női, páros-páratlan,nyugalom-mozgás, fény-sötétség,jó-rossz, négyszög-derékszög ellentétei

-ellentétpárok merevek,örökké létezőek, vmiképpen össze kell olvadniuk és ebből lesz a harmónia

-felfedezte a számtani közép fogalmát

-páratlan számokat a jóval, az egységgel asszociálja

-számok az okai a világegyetem harmóniájának, a magasabb szférákban harmónia uralkodik, a levegő tiszta és egészséges, az ott élők halhatatlanok. Ezzel szemben mi emberek a rossz, szennyezett levegőt szívhatjuk és ez az oka annak hogy halandók vagyunk

-lelkünk csak ideiglenesen társul a testünkhöz, túlvilági hatalom elrendelésére egyesül testünkkel

-többszöri megtestesülésen kell egy léleknek átesnie ahhoz,hogy visszatérhessen megtisztulva az istenek honába. Az ember maga is elősegítheti a megtisztulást szellemi tev.,aszkéta életmód révén

-ennek megvalósítására szerveződtek a püthagoreuszi szövetségek

-püthagorászi iskola: fontos a feladatok mennyiségi oldala,ami mérhető azt mérni kell, átlépnek az irracionalitás határán, mítoszokhoz való visszatérés

-nem a Föld áll a világegyetem központjában,hanem 9 társával együtt egy középpont körül keringő bolygó(központi tűz)

-ALKMAION:állatokat boncolt,és felfedezte,hogy az érzékszervekből idegszálak futnak be az agyba, és arra következtetett,hogy a külső világ benyomásai az élőlények agyában, az érzékelés kp-jában rögzítődnek

HÉRAKLEITOSZ:i.e.545-475

-vizsgálta:a lét kizárólagos alapjának tekintett általános tvszerűség és az individuális,egyéni létezés kapcsolatának problémáját

-őselem a tűz, olyan anyag,olyan folyamat,amely állandóan,szűntelenül mozgásban van

-a világ nem állapot,hanem történés, minden a tűzből lesz és abba tér vissza a dolgok dinamikus egyensúlyának megfelelően

-tűz mindig keletkezés és elmúlás állapotában van

-Minden folyik (Panthea rei), Nem léphetünk 2x ugyanabba a folyóba

-valóság minden jelensége az állandó és a változó vmiféle egysége

-optimizmusának forrása az egységes világban való hit,a hit abban,hogy a valóságban nem káosz van hanem rend

-logosztól (ész) áthatott harmonikus kozmoszon belül valósul meg a dolgok, jelenségek egymásra gyakorolt kölcsönös hatása

-ellentétek egyidejűleg minden dologban jelen vannak, a konkrét történések forrása az ellentétek harca

-isten,logosz, tv egyértékű fogalmak

-isten szó nála metafóraként,a világegészre,a világtv-re,az ésszerűségre való utalásként használatos

-jelenségek nem önmagukban,hanem az egymáshoz való viszonyukban nyerik el jelentőségüket

-emberek eltérnek a logosztól,nem azt teszik amit az ész, az ésszerűség diktál, marhák életmódját folytatják

-azt kívánja elérni,hogy az emberek használják végre a gondolkodás képességét

-több szellemi energiát kellene fordítani a dolgok lényegének elválasztására,a minőség világában kellene élni,nem a sekélyes dolgok világában

-világon egy dolog uralkodik:ész

ELEAI ISKOLA:

XENOPHANÉSZ:i.e.580-484

-támadja a többistenhitet, az antropomorf(ember formájú) isteneket, mítológiaellenes

-az egy istent állítja szembe a többi istennel

-amikor istent emlegeti, a világ univerzumát,egészét érti ezen az istenen, az isten és a világ közé tesz =et

-ez az egység mozdulatlan,a világ keletkezik és nem múlik el soha, a világ mindig önmagával azonos,változatlan:mozdulatlan világ koncepciója

-ő is körforgásnak,2irányúnak képzeli a változásokat

PARMENIDÉSZ:

-világ egy egység

-gondolkodásszámára 2 út van:egyik út megmutatja,hogy a létező van, és lehetetlen az,hogy létező ne legyen, a másik út azt mutatja,hogy nem létezik a létező, és hogy ez a nemlétező is szükségképpen adódik->utóbbi járhatatlan

-lét és a nemlét azonos önmagával,a kettőt  összekeverni lehetetlen

létrehozza a későbbi formális logika alapelvét:azonosság elvét A=A

-hibás vélekedés,hogy a világ színes,mozgalmas és változó,ez az érzékszervek torzításának eredménye

-az érzékszervek azt mutatják meg,ahogyan mi képzeljük a világot,és nem azt,hogy milyen is az

-a létező strukturálatlan és gömb alakú

-állandóság mozzanata

ELEAI ZÉNON:i.e.490-430

-2 egymásnak ellentmondó következményt fejt ki,melyeket az azonosság tv-e alapján egyszersmind cáfolni is vél

-híressé vált APÓRIÁI(kételyei):

1.A pontból a B pontba való eljutás lehetetlensége

-teret egymástól elválasztott diszkrét mozzanatokra bontja fel, a tér a kontinuitás és a diszkontinuitás egysége

2.Akhillész és a teknős

3.kilőtt nyíl

-feltárul a tér és az idő folyamatos és megszakított voltának dialektikája

EMPEDOKLÉSZ:i.e.495-435

-filozófiája az első kísérlet volt az ókori filozófia szintézisére

-4 ősanyagra vezeti vissza a valóságot,ezeket alapelemeknek,gyökérzetnek (rhizómák) nevezi. A 4 őselem:tűz,víz,föld,levegő istenekben megfogalmazva. E 4 őselem örök életű,sajátosságaiban változatlan.

-a konkrét dolgok keletkeznek és pusztulnak a keveredés és a felbomlás értelmében, mennyiség és minőség összefüggése

-keveredés és a szétválás a szeretet és a gyűlölet hatására történik.A szeretet összehozza a dolgokat, a gyűlölet szétválasztja

-a szeretet a természetre vonatkoztatva vonzást,a viszály pedig taszítást jelent

-4 őselem egységének az állapota: szphairosz, a szférák állapota a világrendszer egyensúlyi állapotának felel meg,amikor ez az állapot előáll,a viszály megkezdi a harmónia felbomlasztását. Amikor a viszály (neikosz) érvényesül,az az akozmosz állapota.A folyamat ekkor elölről kezdődik.

-növény és állatvilág fejlődésének kérdése:különböző élőlények fajtái nem kész fajtákként jöttek létre,a földből különböző testrészek nőttek ki,ezek bolyongtak a földön míg egyesültek egymással.

-legjelentősebb fizikai felfedezése,hogy az anyag nem tömör, hanem lukacsos szerkezetű.Azzal igazolta,hogy az anyagok összenyomhatók,vagyis térfogatukat változtatni lehet.

-elképzelése:fény nagy sebességgel terjed

-lélegzés-elmélet->zsákutca volt

ANAXAGORÁSZ:i.e.500-428

-Nap izzó érctömeg,és más égitesteken is elképzelhető az élet létrejötte

-végleg kizárta a világegyetemből az isteneket

-a világfolyamatot az ész indította meg,de a világ ezt követően már a saját tv-ei szerint halad

-elfogadta a milétosziak és Empedoklész tanítását az őselemekről

-szerinte nincs abszolút keletkezés és elmúlás->teoretikus kompromisszumnak a vonásai

-mindenben benne van a vmennyi más dologgá válásnak a potenciális lehetősége,ez a gondolatsor vezet a spermaták (magok) gondolatához

-ezekre az őselemekre az jellenző,hogy különböző számban vannak képviselve a különböző dolgokban, így valóban csak keveredés és szétbomlás van, a homoiomeriák:a hús, a fű és a fa legkisebb darabjainak keveredése ill.szétbomlása.

-érzékszervekkel nem felfogható végtelen kicsiny anyagrészecskéket feltételez

-az az elgondolása,hogy a kéz hatalmas szerepet játszik a gondolkodásban, a manuális tev.jelentősen kihat a szellem kifejlődésére

ATOMISTÁK:ők zárják a preszókratikus,azaz a Szókratész előtti görög filozófiai áramlatot

DEMOKRITOSZ:i.e.460-370

-atomelmélet:atomok olyan végső anyagi részecskék,amelyek a realitás végső építőkövei

-abból indult ki,hogy semmiből nem lehet semmi

-a valamit,a létet az atommal azonosítják,és ezt a létezőt belehelyezik a nemlétezőbe,az űrbe->mégis létezést tulajdonítottak az űrnek

-van oylan végső anyagi valóság,amelyet már nem lehet tovább bontani

-az atom oszthatatlant jelent,oszthatatlan anyagot

-atomok végtelenül kicsinyek,ami eltérő vonásuk lehet,az a nagyságuk,alakjuk, helyzetük,elrendezésük

-a különböző atomok sajátos összeállításából származó dolgok,amelyeket érzékszerveinkkel észlelünk,csupán a mi számunkra olyanok,amilyennek észleljük őket,az atomisták szubjektivizálják a dolgok minőségét

-2 őselv van nála,2 szubsztancia:atomok és az űr

-az atomok az űrben zuhannak,a súlyosabbak gyorsabban esnek,utolérik a könnyebbeket,az ütközések során az egyenes vonalú mozgás átmegy örvénylő mozgásba,ebből a mozgásból jönnek létre a világrendszerek

-a testet és a lelket alkotó atom együttes idővel szétbomlik,s ez a test és a lélek halála

-a dolgok kapcsolatában minden okságilag meghatározott, a véletlen nála nem értelmezett fogalom

-megismerés: az észlelt dolgokról atomok válnak el és jutnak el érzékszerveinkhez,egyfajta képet alkotva(képelmélet) Eidoloknak nevezi ezeket a képecskéket.

-a dolgok lényege az atomi szintjük,de ez a szféra érzékszervileg felfoghatatlan

AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM AZ ANTIK FILOZÓFIÁBAN:

HÉSZIODOSZ:i.e.700 körül

-egy olyan társadalom képét vázolja fel,amelyben az apák fiaikkal, a testvérek egymással szinte kommunikációképtelenek

-vaskor ez,a dolgozó ember megaláztatások érik,ezzel együtt hisz abban,hogy a jövő kemény tv-ei visszaállítják a régi helyzetet

->7 görög bölcs:olyan általános követelményeket fogalmaznak meg,amelyek segítségével visszaállítható lenne a társadalom megbomlott harmóniája,a szabadok boldogsága,egyenlősége lebeg szemük előtt. Ennek érdekében hirdeti ka szükségletek józan visszafogását,az önmérsékletet, öregek és a szülők tiszteletét, az állam,a tv-ek megtartását,szenvedélyek korlátozását

SZOFISZTIKA, SZOFISTÁK:

-emberi érdek szemszögéből vizsgálják a világot

-emberek nem születtek az igazságosság, a jogtudat kész birtokosaként, ténylegesen csak tanulás,erőfeszítés révén juthatunk hozzá

-a társadalomban való létezés szükséges erényeire kívánták tanítani a szabadoakt

-erények:tisztességérzet,jó komm.képesség, szuggesztív beszéd,

-általános műveltség fogalma:enküklosz paediának( teljes körű műveltségnek) nevezték az ~-et,amibe a szellemi kultúra mellett a mesterségre nevelés is beletartozott

-ócsárolták őket,amiért nevelőmunkájukból akartak megélni,az öregek még virágzó demokráciában éltek,de a fialtalok már a bomlás,a válság állapotát örökölték

-fiataloknak megváltozott az alapállása, mindent kritikusan vizsgáltak

-különbségtétel a természettv. És az állati tv.között: az ember kidolgozta magát a természetből,maga formálta a saját habitusát,ami a legnehezebb volt az a konszolidált együttélés. Mindenkinek a természet tv-ei szerint kell élnie,mindnyájunk közös természeti öröksége,hogy minden ember egyenlő

-a jog és az erkölcs együttes hatalmát követelik az államban

PROTAGORÁSZ: i.e.481-411

-homo mensura tétele: az meber-mérték, vagy az ember a mérték.

-különbözőképpen lehet értelmezni.értelmezhető az antik humanizmus mottójaként,hogy az ember változó szükségleteihez kell hozzászabni a különböző társadalmi intézményeket és tv-eket.De jelentheti csak azt,hogy az mebert kell a vizsgálódások fókuszába helyezni.

-hite,hogy a mesterségeken kívül a jog és a tisztesséf emeli az embert az állat fölé

-felfedezik,hogy a tv és a jog csak a hatalmon lévők érdekeit tükrözik,tenni kell vmit hogy az emberek ne váljanak bábokká

-más nézőpontból kell látniuk az erényeket

-istenekben kételkedett,a természetre kell hallgatni

KALLIKLÉSZ:nemcsak az állami tv-t,hanem az erkölcsöt is a hatalom találta ki a saját hasznára. S aki elég erős ahhoz,hogy túltegye magát az erkölcsi tv-en,annak egyben joga is van,hogy másikat tegyen a helyébe

TRASZÜMAKHOSZ: természeti igazságosság azonos az erősebb érdekével, az igazságosság a gyengéket védi az erőszak ellen,ha ez nem történne meg,akkor az erősek érvényesítenék érdekeiket. Az ember természeti joga,hogy megvalósítsa az igazi morált.

GORGIÁSZ: 3 tétele: 1.nem létezik semmi. 2.ha mégis létezne valami,akkor ez sem ismerhető meg. 3.ha netán megismerhető lenne,akkor sem közölhető.

SZÓKRATÉSZ:i.e.470-399

-tanító módszere a bábáskodás volt:nem közölte az átadni kívánt ismereteket,hanem a beszélgetőpartnerből szedte ki azokat

-nem foglalkozott a természettel

-az emberek magatartása,cselekvései,döntései,állásfoglalásai érdekelték

-etika tudományának létrehozója

-erkölcsi nézeteit tekintve etikai racionalista volt

-feltételezte,hogy ha megismerjük a jót,akkor feltétlenül annak megfelelően fogunk cselekedni

-az emberek tev-ét sokszor kényszerítő erővel befolyásolják az objektív létfeltételek

-az erény tanítható

-aki belátja mi a helyes,az még nem feltétlenül követi is azt

-jó az,ami az isteneknek tetszik és az állam adott tv-einek megfelel, és ami hasznot hajt az embereknek

-hivatkozott a daimonion-ra, ami egy titokzatos belső hangot jelentett nála=erkölcsi érzület,lelkiismeret

-szándékot látszik meghatározóként hangsúlyozni a cselekedetben

-szándék-etika:ismerd meg magad! Elve (ceterum censeo-ként hangoztatta=visszatérően)

-filozófiatörténet ezt az igényt tartja gondolkodástörténeti fordulatnak

-mindenekelőtt magunkat kell megismernünk ahhoz,hogy ítélni tudjunk bármiről és bárkiről

-hatott korának ifjúságára:arra tanította  őket,hogy a saját értelmükkel ítéljék meg a dolgokat

-ő teremtett olyan helyzetet,hogy a konfliktus nagyságát érzékelhessék a polgárok

PLATÓN:i.e.427-347

-iskolája:Akadémia

-filozófiájának szakaszai: szókratészi, parmenidészi, püthagoreuszi szakasz

-szofistákkal vitatakozik

-megismerés: érzékelés nem vezet lényegi megismeréshez,az igazságot csak az értelem segítségével ragadhatjuk meg, a 3.fokot a gondolkodást ítéli igazinak

-gondolkodás nem az érzékeken alapul, a lélek önmagába fordulva,az érzékektől elszakadva képes az igazság megragadására. Az igazsághoz anamnézis (visszaemlékezés) révén lehet eljutni

-a lélek őshazája az örök igazságok,az ideák hona

-a lélek mielőtt egy testtel egyesülne,az ideákat közvetlenül szemléli. Miután a lélek beköltözött egy emberi testbe,elfeledkezik ezekről az örök igazságokról. Hosszú erőfszítés,spekuláció eredményeként valósulhat csak meg a visszaemlékezés

-valóságunk,az érzékelhetó valóság állandóan változik,ezért nem lehet teljeséggel megragadni

-ami állandó,ami változatlan az az ideák,az eszmék világa, ezért az eszmék világához való közeledés a létező célja

-az állandó,a maradandó:a cél (télosz) ,a változó dolgok célja

-nála a világ megkettőződik:jelenségvilágra és lényeg-világra különül el.Előbbit az érzékeléssel,utóbbit spekulációval lehet megközelíteni

-létezik egy világteremtő és világépítő Isten,a demiurgosz (kézműves) aki a kozmosz létrejöttének oka

-hogy megérthessük a természet dolgait,fel kell tárnunk a demiurgosz célját

-a demiurgosz isten először a 4 őselemet teremtette meg,belőlük hozta létre az összes természeti jelenséget

-az égitestek átvették a világformáló istentől a lélek hallhatatlan magvát,ezáltal ők is istenségekké váltak. Ők is hozzáadnak vmit a hallhatatlan lélekhez: a halandó lélekrészt,az érzékelés színhelyét. Ez a halandó lélekrész 2 részből áll:a vágyakozó és az akaró lélekrészből. A hallhatatlan lélekrész pedig a racionális, a gondolkodó tev.székhelye

-demiurgosz isten létét érvekkel támasztja alá:

istenérvei:1.az égi szférában matematikai pontosságú mozgások vannak,és csak akkor tudjuk magunknak megmagyarázni őket,ha eszes lény alkotásának tekintjük

2.az isteneket illetően az embereknek megegyező képzeteik vannak

3.istenek lényegéhez tartozik az egész kozmoszról való gondoskodás. Mi emberek  nagyon kis része vagyunk az univerzumnak.Minden isteni gondoskodás a nagy egészért történik

-Az állam c.műve:megvizsgálja az igazságosság kérdését

-igazság nem más,mint a társadalom uralkodó csoportjai által meghatározott konvenciók összessége

-nem érdemes mások érdekét követnünk,kövessünk inkább a magunkét

-az állam vezetése és védelem az uralkodó osztályok feladata

-az uralkodó osztályok:filozófusok,őrök,dolgozók. A filozófusok az őrök sorából  választódnak ki. A dolgozók a politikai hatalomban nem vehetnek részt,politikai jogaik nincsenek.Tulajdonosai viszont munkaeszközeiknek.Az általuk megtermelt javakból csak annyit tarthatnak meg maguknak,amennyivel szükségleteiket elláthatják.

-a platóni állam megvalósíthatatlan utópia

-lélek és részesedéselmélet:a lélek 3 részből áll: a gondolkodó léleknek megfelel a bölcsesség erénye, az akaró léleknek a bátorság erénye, a vágyakozó léleknek a mértéktartás erénye.A filozófusok a gondolat emberei.Az őrök az akaratot képviselik. A vágyakozó lélek a dolgozóknál dominál.

-azt az államot próbálja tudományosan meghatározni,amelyben a legkevesebb a változás és a legnagyobb a stabilitás. Az államalakulat stabilitását szolgálja az antidemokratikus nevelési rendszer is: a különböző osztályokat különbözőképpen kell oktatni-nevelni a társadalomban betöltött eltérő funkcióiknak megfelelően

-művészet harmadlagos szerepet játszik

-az oktatásban csak azokat az irodalmi műveket tűri meg, amelyek szerinte pozitív szerepet játszanak az emberformálásban

DIOGENÉSZ ÉS A KÜNIKOSZOK:

-jelszavuk:Vissza a természethez!

-feleslegesnek és szükségtelennek tartották az összes társadalmi szabályozórendszert:tv-eket, erkölcsöt,vallást

-első olyan mozgalom,amely a természetes életmódra, az anyagiasság megfékezésére, igénytelenségre, egyszerűségre szólította fel a tömegeket (az ilyen embert kereste Diogenész)

-Diogenész szerint az ilyen életvitelért cserébe az ember egy belső rendíthetetlenséggel vértezheti fel magát

ARISZTOTELÉSZ:i.e.384-322

-ókor legnagyobb gondolkodója

-mesterének tekintette Platónt,de filozófiája valóságközelibb, elveti a mitológiával való példálozgatást

-iskolát alapított Lykeon néven Athénban

-peripatetikus iskola volt,mert sétálva,beszélgetve tanultak

-tudatosan törekedett egy meghatározott filozófiai rendszer létrehozására

-a létező valóság legáltalánosabb vonásait kategóriákban kísérli meg megragadni. Ezek: szubsztancia, minőség, mennyiség, viszony, tér, idő, helyzet, bíráskodás, cselekvés, szenvedés

-elméleti(matematika,metafizika) és gyakorlati tudományokat különböztetett meg

-Platón kritika: kifogásolja,hogy Platón önálló szellemi létezést tulajdonít a dolgok lényegének, platón csak látszatmegoldást ad a lényeg és a jelenség viszonyának problémájára. Ideái olyan érzéki létezők, amelyeket eszméknek nyilvánít és felemel egy másvilági létbe.

-arisztotelészi ideakritika: lényege,hogy semmi szükség a világ megkettőzésére. Az egyes nem létezhet általános nélkül és az általános sem létezhet egyes nélkül.

-anyag-forma elmélet: az egyes anyagokban,tehát bennük  forma képviseli az általánost. A formák vágynak a formák formája után. Az anyagok passzívak, a forma aktív. A lehetőséget az változtatja valósággá,hogy az anyag a formával kapcsolatba kerül. Forma=eidosz.

-anyag-forma elmélet nagyjából ugyanaz mint a platóni idea elmélet. Ugyanúgy 2 szubsztancia az anyag és a forma,ahogy Platónnál az anyagok és az ideák.

-filozófiája dualizmus

-amikor anyag-forma elméletét megalkotta a világ alapvető szerkezetét az emberi munka szerkezetére vezette vissza

-tevékenység megkezdése előtt a cél képzete

-isten a mozdulatlan mozgató

-az emberi munka lényeges vonásait vetíti ki a transzcendenciába

-az emberi munkából vezeti le az oksági összefüggésekre vonatkozó elméletet is

-4 okot különböztet meg:causa formalis=formai ok, causa materialis=anyagi ok, causa efficiens=ható ok, causa finalis=cél ok.

-növény és állatvilág jelenségeivel foglalkozva hangsúlyozottan foglalkozik a változásokkal

-megismerés folyamatában az érzékelés szerepét fontosnak tartja

-a gondolkodás,a logikai ítéletalkotás minőségileg magasabb foka a megismerésnek. A 2 között van a tapasztalat,ameylben már bizonyos fokú általánosítások is vannak. A megismerés egyes fokozatai nem válnak el,hanem kiegészítik egymást

-bizonyítás elmélete: arra épül,hogy bizonyos tételeket általánosabb érvényű tételekből vezetünk le. Minden közvetett bizonyítás olyan tételekre támaszkodik,amelyek önmagukban nem bizonyíthatók,de evidensek,tehát feltétlenül igazak. Sark igazságoknak=axiómáknak nevezte ezeket a tételeket,melyeket az ész bizonyítás nélkü is elismer.(pl.azonosság elve)

-2féle ellentétet különböztet meg:1.kontradiktórikus ellentét az amikor egy fogalmat úgy tagadok,hogy az ellenkezőjét állítom (fehér-nem fehér). 2.kontrer ellentét:egy fajon belüli 2 szélsőséges fogalomról van szó (fehér-fekete)

-megteremtette a formális logikát,tárgyalja a helyes gondolkodás alapelveit

-következtetés érdekli a leginkább,a gondolkodás előrehaladásának folyamata

-rámutat,hogy minden következtetés előtételekből(premissza) indul ki,ezeken nyugszik a zárótétel. A következtetésben szereplő premisszák az ítéletek.Minden ítélet egy bizonyos alanynak és állítmánynak az összekapcsolása

-induktív és deduktív bizonyítási eljárás, teljes indukció(minden egyes eset vizsgálatát követeli meg)

-fogalmakat úgy határozza meg,mint a dolgok lényegének a visszatükrözéseit

-fogalommal kapcsolatos a meghatározás(definíció) ami a dedukcióra és at indukcióra alapozódik

-fizikája: élettelen természeten belül a dolgok csak létrejönnek

-mozgásformák:keletkezés és elmúlás, mennyiségi változás, minőségi változás, helyváltoztatás.

-világrendszer központjában a Föld áll, a Föld és a túlvilág határán pedig a Hold

-a földi világ a Hold alatti, az égi világ a Hold feletti szféra. Az egész világrendszert egy burok határolja,ez a burok maga a mozdulatlan mozgató:isten

-a növények alapvető szükséglete,célja:önmaguknak és fajuknak a fenntartása. A növények lelkét vegetatív léleknek nevezi. Az állatok érzékelő képességével magyarázza,hogy az állat képes helyváltoztatásra is

-az embert a többi élőlénytől a gondolkodás képessége különbözteti meg (=anima intellectiva)

-ember képes túllépni az utánzáson,és a természetben addig meg nem lévőt alkotni

-a gondolkodás annyiban különbözik az érzéki megismeréstől,hogy nem az egyest hanem az általánost célozza meg

-az emberi lélek egy viasztábla amely teljesen sima és csak a külső világ az,amely belekarcolja a maga benyomásait

-2féle ész: tevékeny ész(emberiség értelme,istentől származik), szenvedő ész( egyes ember véges,korlátolt értelme)

-organikus államfelfogást vall

-családok stövetségét,közösségét mondja községnek,több község integrációjából jön létre a városállam

-az általa javasolt idealizált állam a politeia. Ebben a demokratikus és az oligarchikus vonások keverednének,a hatalom a tehetős középosztály kezében van

-csak az áru-pénz-áru típusú kereskedelmet fogadja el

-művészeteknek jelentős pozitív szerepet tulajdonít a társadalom életében. A művészi alkotásnak az egyedin keresztül kell az általánost visszaadnia a különös (tipikus) segítségével

-az erkölcs feladata a jó és a rossz fogalmainak tisztázása

-nem általában kell beszélnünk a jóról,hanem kifejezetten a nekünk való jót kell tanulmányozni

-emberek változóak és végesek

-nem az örök és változatlan ideákat kell tanulmányozni,hanem a nekünk való létet és  minden államban a közöset, az egyetemest

-etikájának csúcsfogalma: boldogság (eudaimonisztikus etika)

-az az ember az erkölcsi ideálja,akit nem elégít ki élete folyása,hanem életét vmely elérhető cél szolgálatába törekszik állítani

-boldogság:célkitűzés, tev., eredmény, lehetőségei az öröklés, képességek, körülmények

-megkülönböztet autonóm és nem autonóm tev-et

-nem autonóm tev-ek tudatlanságból,v.kényszer,erőszak hatására születnek. A tiszta autonómia (tettünk kizárólag saját elhatározásunk fv-e) és a tiszta heteronómia (tettünk tisztán külső befolyá

soló tényezők fv-e) s 2 lehetséges végpont.A tettek e 2 pont közötti skálán zajlanak.

-közép-elmélet:minden emberi cselekedetben előfordulhat olyan mozzanat,amely azt jelzi,hogy túl sokat tettünk,vagy túl keveset. E 2 szélsőség között meg kell találni a közepet,az lesz a helyes,erkölcsös cselekedet alapja.

-a városállamban megvalósítható harmónia feltétele a polgárok egyéni, családi boldogsága,harmóniája

EPIKUREIZMUS:

EPIKUROSZ:i.e.342-270

-materialista eszmerendszer

-abból indul ki,hogy a világ objektív valóság,s a demokritoszi atomisztikának megfelelően épül fel

-nála az atomok mozgása nem egyenes hanem elhajló(deklináló)

-az ember az élőlények közül a legszabadabb,amennyiben szabadon választhat a különböző cselekvési lehetőségek közül

-boldog élet záloga a gyönyör,az élvezet

-gyönyörnek 3 fajtája van:1.természetes és szükségszerű(éhség), 2.természetes de nem szükségszerű (ínyenckedés), 3.nem természetes és nem is szükségletes(elismerés)

-csak az elsőt tartja jogosnak

-közéleti tev-et nála a barátság kultusza helyettesíti

-képessé kell tenni magunkat a lemondásra,anélkül,hogy ez megzavarná belső békénket

-béke megteremtésének feltétele:élvezetek mionimumra korlátozása,filozófiai gondolkodás képessége, meg kell magunkat szabadítani a félelmektől(isteni bűntetéstől való félelem)

-tagadja a túlvilág létét

-szemben áll a vallással,mert az emberek félnek istentől és a túlvilágtól

-3.félelem a szükségszerűségtől és a véletlenektől való félelem

-tőlünk függő dolgok terepén kell keresni a boldogságunkat

SZKEPTICIZMUS, PÜRRHON:i.e.360-270

-érzéki megismerés bizonytalanságából indul ki,de végül arra jut,hogy eszünkkel sem tudunk megfelelő ítéleteket formálni,ezért le kell mondanunk az ítéletekről és rájövünk önmagában semmi sem jó és semmi se rossz

-tanácsa,hogy döntsünk a hagyományoknak megfelelően,vagy válasszuk azt a véleményt amelynek szerintünk nagyobb a valószínűsége

-minden tudás lehetetlenségét állítják

-troposzokat állítanak össze,melyek azt bizonyítják,hogy mindent és mindennek az ellenkezőjét bizonyítani lehet

-sem az ézrékelés,sem az értelem nem nyújt kellő alapot a dolgokról formált ítéletekhez

-10szkeptikus troposz van

-lehetetlennek tartja ítéleteink logikai bizonyítását is,a bizonyítás vagy logikai közbenjáráshoz vagy végtelen visszakövetkeztetéshez vezet

-a nemlétező boldogságot a nyugalom(ataraxia) helyettesíti

-cáfolják,hogy vmilyen isteni gondviselés létezne

SZTOIKUS FILOZÓFIA:

Megalapítója Zeno:i.e.338-270

-3 szakasza volt a ~nak,a sztoának

-etikai jelleg dominál,foglalkoztak a szabadság és a szükségszerűség összefüggésével

-ember olyan értelemben szabad,hogy képes felismerni a szükségszerűséget

-szabadság nem jelenti a körülmények fölötti uralmat,legfeljebb az önmagunk feletti uralmat

-jelszavuk:kövesd a természetet!

-ember dolga hogy megismerje önmagát,tudatosan kiiktatja az érzelmeket(emóciókat)

-az affekciókat, a szenvedélyek és érzelmek keltette cselekvéseket a kedv,a vágyakozás, a félelem és az aggodalom alapvető szenvedélyeire vezetik vissza .E 4 közül az első 2 vminek a megszerzésére,a másik 2 vminek az elkerülésére irányul

-az emberi lélek közvetlenül a kozmosszal van kapcsolatban

-ősanyagból álló univerzumot az aktív értelem(logosz) mozgatja, e 2 őselv egyesüléséből jön létre a 4 alapelem és ebből a kozmosz

-embernek 1 dolga van a világon,megtalálni önmagában azt a pontot amelynek alapján meg tudja őrizni a kozmosszal való harmóniáját

-ehhez ki kell irtani a szenvedélyeket a lelkünkből és el kell jutnunk a közömbösséghez (apátia)

-a bölcs első számú erénye:a közöny, életeszménye a magába zártság, a lélek rendíthetetlen nyugalma

SENECA:

Bölcsnek követnie kell az egész mindenséget uraló végzetet, ez a filozófiailag alátámasztott politikai megalkuvás lett udvaronc-tev-nek alapja

ÚJPLATONIZMUS:

-markánsabbá tették,továbbfejlesztették dialektikáját,és vmilyen vallási képzetvilágot is hozzátettek

-2út vezet ki a társadalmi zűrzavarból:1.közéleti cselekvésről való lemondás,ami a nihilizmushoz,esetleg öngyilkossághoz vezet. 2.hit.

-embernek lelki vigaszra,lelki átrendeződésre van szüksége

-iskola alapítója Ammonius Sakkas volt

PHILON:i.e.25-i.u.40

-gondolatrendszerében a kiindulópont a zsidó személyes isten,a kinyilatkoztatás istene,aki az örök anyagból megteremti a világot,de mivel az anyag maga rossz, médiumokat iktat be isten és a világ közé. Az egyik médium a logosz,aki  isten elsőszülött fia,a másik médium a szentlélek,aki isten fiának az anyja

PLÓTINOSZ:204-270

-meg akarta valósítani a platóni állam utópiát

-aszkétizmusban,a világtól való elfodulásban,misztikus élményekben,istennel való egyesülésben kereste életproblémáira a megoldást

-filozófiájának alaphangja a vallásos extézis

-szerinte a megismerés nem logikai formák segítségével történik,hanem a tárggyal történő titokzatos egyesülésben

-filozófusnak isten megismeréséig,belső szemléletéig kell eljutnia,de ez nem lehetséges logikai úton, mert istent egyetlen általunk használt jelzővel sem illeti meg

-istennek nem lehet sem akaratot,sem cselekvést tulajdonítani =negatív teológia

-isten az Egy,aki kimondhatatlan,felfoghatatlan, minden más lézetőnél mérhetetlenül több

-isten a Jó maga,az ős-egy,túltelített,szüntelenül kiáramlik

-isten első önmegjelenítése,megnyilatkozása,hiposztázisa,hogy közli önmagát. Másodiként istentől a Nousz,a gondolat, a szellem árad ki. A szellemben található meg vmennyi idea. 3.hiposztázisként a lélek jelenik meg.Feladata kapcsolatot teremteni a transzcendens isteni és az evilági létszféra között,biztosítani,hogy az evilági dolgok részesedjenek az ideákból

-az emberek lelke a testtel való egyesülés után bepiszkolódik,meg kell tisztulnia. A megtisztulás állomásai:szabad gondolkodás,érzékek hatalma alól való felszabadulás,istennel való misztikus egyesülés.

KÖZÉPKORI FILOZÓFIA:

PATRISZIKA IDŐSZAKA:

-kereszténység első feladata az volt,hogy megvédje magát

-harcot vívtak egymással a keresztény irányzatok

-313.engedélyezték a keresztény vallás gyakorlását

-keresztény bölcselet kialakítói:egyházatyák

-325.Níceai zsinat.kötelezővé tették a katolikus hitet

-ezt a hitet fejtik ki az apologéták

ORIGENÉSZ:185-254

-kresztény tanítást a gnosztikusok tanításával keverte

-gnosztikus tanítás az újplatonizmus egyik változata volt

-gnózis=tudás

-fel kell emelkedni a hittől a tudásig

-a természetet egy demiurgosz teremtette meg,de felette még megtalálhatók az eonok(platoni ideák). Az eonok egyike Krisztus,akinek feladata a világ megváltása.Az eonok szintje felett található a végső elv

-gnoszticizmus egyik ága: manicheus irányzat:nézetük,hogy a világon a jó és a rossz örök küzdelme zajlik,a végtelen jó isten küzd a végtelen gonosz sátánnal

-a lelkek visszavágyódnak istenhez.a tudás,engesztelés, tisztulás útján erre kínálkozik mód és lehetőség. A lelkek a halál után megtérnek istenhez

-megbontja a Szentháromság egységét:a Fiút,Szentlelket az Atyától különbözőnek és alacsonyabbnak tartja. Ezzel előkészíti az arianizmust

ARIANIZMUS:4.sz. megteremtője:ARIUS:

-arianusok 3 isteni személy hasonló lényűségét(homoiusion) tanították, a katolikus irányzat a Szentháromság egylényegűségét vallotta(homousion)

AURELIUS AUGUSTINUS:354-430

-filozófiatörténet egyik nagy rendszeralkotója

-a boldogságra vágyó egyén a cselekvő élet helyett befelé fordulva,a szemlélődésben,a lelki nyugalom kialakításában keresi az ember az üdvét,a boldogságozt

-egyén fogódzót találjon egy olyan istenséghez, amely a számára az idegen világ felett áll és garantálja az egyén túlvilági boldogságát

-beszédtanulás egyik lényeges vonását ragadja meg,rávilágítva az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátításának különbségeire

-amit valójában meg kell ismernünk,aminek fokozatosan a mélyére kell hatolnunk,az nem a földi valóság,hanem isten maga

-ember forduljon el a külső világ kutatásától,és istent keresse,aki mindennek kezdete,középpontja,és vége

-az idő alkotását istennek tulajdonítja

-létrehozta saját magát,mint új típusú keresztény embert,melynek alapvető vonása,hogy elsajátítja a földi hívságokat

-tanítja:hit előtte jár az észnek!, az egyházon kívül nincs üdvözülés!

-tanítását áthatja az eleve elrendelés elve=predesztináció

isten mindent előre lát,meghatározza az egész világ fejlődésvonalát,de külön-külön az emberek sorsát is

-az első ember bűne folytán utódai elveszítették azt a képességet,hogy ne bűnözzenek

-a szabad akaratot eljátszotta az első ember,továbbiakban csak isten segítségével lesz képes a jóra. Minden embernek szüksége van az isteni megváltásra s az egyház kegyelmére. Bűnök az eredendő bűn következményei,az erények az isten ikegy folyományai

-emberiség történetének főbb korszakai:teremtés,bűnbeesés, Krisztus megváltó műve,majd újra eljövetele

-az emberiség történelme Krisztus és antikrisztus harca

-isteni állam és a földi állam viszonyának a történetét 6 fázisra osztja.A világi államot alárendeli az egyház fennhatóságának

-minden létező jó,a legkisebb részecske is hiányozna a természetben

-rossz forrása a rosszakarat

-szeretet-etika: a szeretet nála kozmikus erő, ember viszonyulni is tud magához a szeretethez,de a saját törekvéséhez is . Ez megkülönbözteti az állattól

-istennek és képmásának,az embernek a szeretete általános erkölcsi követelmény

-másik fő erény:bölcsesség,ami segít elválasztani a jót a rossztól

-3.erény a mértékeltesség

-4.az igazságosság

-a testiség csak alacsony rangú jó,nem szabad neki nagyobb jelentőséget tulajdonítani,mint amit megérdemel,ezt úgy tudjuk elérni,hogy szerzetesi életmódot folytatunk

-a test vágyai mellett még a büszkeség és a kiváncsiság vágyait kell leküzdenünk

-a rossz még az újszülöttben is megvan,ezért nincsen választásunk

SKOLASZTIKUS FILOZÓFIA:

CANTERBURY SZENT ANZELM:

-fel kell tételeznünk egy lényt,aki meghatározása folytán a legvalóságosabb lény

-fogalmak,az univerzáliák valóságos realitásként léteznek az ideák világában

-a fogalmak a dolgok előtt léteznek,ezt az irányzatot realistának hívják

-ontológia istenérv: feltételezi,hogy isten nem létezik,akkor nem is lehet tökéletes

ROSCELLINUS:1050-1110

-megfogalmazta a realizmussal ellentétes irányzatot:nominalizmus

-szerinte csak a dolgok léteznek,s az egyes csoporotkba sorolható dolgok közös nevei az univerzáliák,a fogalmak

-ez egy materialisztikus irányzat az egyházon belül

PIERRE ABÉLARD:1079-1142

-békítő-kompromisszumos tana: konceptualizmus: isten tudatában vannak a fogalmak, az ember, ha egyedi dolgokkal találkozik az isteni fogalmat veszi tudomásul

ALBERTUS MAGNUS:1200-1290

-a filozófián belül elkülönítette a profán tudományokat:orvostudományt,növénytant,állattant

-egyszer s mindenkorra szétválasztotta a teológiát és a filozófiát

AQUINÓI TAMÁS:1224-1274

-megszervezte a Domonkos-rend legfőbb iskoláját Nápolyban

-teljesen szétválasztja a hit élményén alapuló vallás fogalom-és gondolatvilágát a tapasztalati úton megszerezhető tudás logikailag felépíthető rendszerétől

-világképe:a világmindenség központjában a Föld áll,ezt veszik körül a bolygók és az állócsillagokból álló szférák. A bolygók anyaga nem felel meg a földi 4 alapelemnek,hanem egy 5.lényeg van,amit éternek neveznek

-a 8.szférában találhatók az angyalok,a mozdulatlan ég,a 9.az első mozgató szférája

-isten és az ember között létezik hierarchia

-isten nála a tiszta cselekvés,a mozdulatlan mozgató,a formák formája,teremtő isten. Egy szellemi természetű értelmes lény,aki minden,a természet rendjében létező dolgot a saját célja felé irányít.Ő a létezés,a jóság,az igazság,a tökéletesség,a szépség végső oka

-isten semmiféle fajba és nembe nem sorolható be

-isten létének bizonyítására az első és legfontosabb a mozgással történő érvelés.A mozgás mindig külső mozgatótól származik

-1.első és végső mozgató Isten,a mozdulatlan mozgató

-a 2.ha vmit létrehoztak,kell,hogy legyen aki létrehozta

-a 3.a dolgok viszonylagosak, véletlenszerűek,tökéletlenek. Kell hogy legyen aki abszolút,szükségszerű tökéletes

-a 4.a természetben rend és célszerűség van,kell,hogy legyen egy  intellektus,aki ezt megteremtette

-az 5.et is hozzátett az istenérvként használt négy arisztotelészi okság típushoz:causa exemplaris ,mely szerint kell,hogy legyen olyan létező,amely mintául szolgál más létezők számára

-mindabban ami nem isten,szétválik a lét és a lényeg,isten viszont maga a lényeg,az esszencia, egyszerű és oszthatatlan

-embernek nincs eleve adott tudása isten lényegi természetéről,így csak ’a posteriori’, vagyis hatásainak vizsgálatával lehet bizonyítani létezését

-univerzum természete megköveteli,hogy isten és a romolhatatlan lelkek,a testetlen angyalok világa mellett létezzék egy olyan világ is,amely alá van rendelve a romolhatóságnak.A nagyobb jó érdekében engedte meg isten,hogy az ember vétkezzék

-lét fogalma a valóság teljességét jelenti, a lét összekötő híd a létezők és isten között

-ember és az anyagi világ függ a tértől és az időtől

-a testek kiterjedtek,keletkeznek és elmúlnak,az egész világban rendezettség van

-az ember önálló,individuális lény,aki vegetatív,szenzitív és intellektuális képességekkel rendelkezik

-szükségszerűen törekszik a boldogságra

-az eszközök kiválasztásában szabad választása van

-az ember az elvonatkoztatás(abstractio) segítségével képes megismerni a lényeget

-emberi érzékelés:a test és a lélek közös tev-e

-létezés és a megismerés közös metafizikai alapja a létben való részesedés

-átveszi a 10 arisztotelészi kategóriát,de föléjük emeli az egyetemes fogalmakat

-igazság az értelemnek a tárgyhoz való idomulása

-a megismerés és a szeretet gyakorlása révén eljuthat az ember egy tökéletes földi boldogságig,az igazi boldogságot csak isten boldogító látványa biztosítja a halál után

-állam természetes intézmény,amely az ember közösségi természetében gyökeredzik

-ember társadalmi-politikai lény,aki arra született hogy közösségben éljen embertársaival

-állam az isteni világrend örök tartozéka,a társadalom stabilitása ajánlatossá teszi,hogy lehetőleg mindenki maradjon ott ahol született

NICOLAUS CUSANUS: a régi és az új világkép összeütközésének első jelei nála jelentkeznek

-isten egyesíti magában a világban lévő ellentéteket,mint a kör a végtelen sok sokszöget

-új gondolata,hogy a valóságot mennyiségileg(kvantitatíve) is vizsgálni kell

-anyag legfőbb tulajdonságának a mozgást tartja,ezt érvényesnek tartja a Földre is

-Föld nem a világ közepe,hanem csak egy csillag a sok közül

KOPERNIKUSZ: 1545-1563

-új,heliocentrikus, napközpontú világkép

-véges világegyetemről beszél,a bolygók tökéletes kör alakú mozgásáról,és tökéletes,gömb alakú bolygókról

-sem a Föld ,sem az ember nem középpontja a világtörténésnek

GIORDANO BRUNO:1548-1600

-legdöntőbb filozófiai élménye: a világegyetem végtelenségének és a csillagvilágok számtalanságának a felismerése

-a világ úgy áramlik istenből,mint a fény a Napból

-együtt van minden a mi világunkban:szellem,vilálglélek,ideák,emberek

-isten csak tagadásaiban,negációiban lelhető fel

-a természet az isten a dolgokban,a dolgok istene,lelke a természet

-a világ egy végtelen,határtalan,gigantikus organizmus,élő szervezet

GALILEO GALILEI:1564-1642

-megteremtette a természettudományos forradalom új alapjait

-felismerte a szabadesés tvszerűségét

-felfedezte a Hold egyes hegyeit,Jupiter holdakat,Szatutnusz övét, a Neptunuszt,a Nap foltjait

-rájött,hogy a bolygók nem önfényű testek

-foglalkozott a testek úszásának problémájával is

-2 tétele:1.a Nap a középpontja a világnak és haladó mozgást nem végez

-2.Föld ne mközéppontja a világnak és nem is mozdulatlan,hanem saját magától mozog teljes egészében,sőt naponként is

-lefektette az új dinamika alapjait

MICHEL MONTAIGNE:1533-1592

-olyan francia aki gondolkodni mert

-tapasztalás a lényeg

MORUS TAMÁS:1480-1535

-filozófiai regénye: Utópia

-abban a szigetországban amelyet elképzelt (Seholsincs ország) mindenki egyenlő,nincs magántulajdon

-Utópiában vallásszabadság van,a háborút barbárságnak tartják

-megmaradt utópiának,mert teljesen ellentétben áll a korabeli kapitalizmus fejlődésével

FRANCIS BACONT:1561-1626

-műve:Novum Organum

-le kell számolni a régo előítéletekkel,a régi bálványokkal

-egyik a faj bálványa,vagyis az antropocentrikus beállítottság

-másik a barlang bálványa:az egyes társadalmi helyzetű emberekre jellemző sajátos látásmód,gondolkodásmód

-3. piac bálványa:az emberek ugyanazokkal a szavakkal különböző fogalmakat jelölnek

-a 4.a színház bálványa

-a bálványok ledöntése(destruktív program) urán következik a konstruktív program:az újkori empirizmus programjának meghírdetése,az indukció módszerének előtérbe helyezésével

-baconi alapelvek:

-a tudás-hatalom

-a természetnek csak az parancsolhat,aki engedelmeskedik neki

-az embernek az a feladata itt a Földön,hogy biztosítsa a természet feletti racionális uralmat,vagyis humanizálja a természetet

-olyan normális viszony kialakításáról beszél,amely által az emberiség méltó emberi életet élhet, azokkal a dolgokkal kell foglalkozni,amelyeket meg lehet tapasztalni,nem az ideákat kell kutatni

RENÉE DESCARTES:1596-1650, KARTEZIÁNUSOK:

-életműve:kísérlet arra,hogy az egyházat az új felfedezések irányában jobb belátásra hangolja,nem sikerült

-műve:Értekezés:kitér a világ keletkezésének és működésének problémáira,a vérkeringés magyarázatára

-magáévá teszi Gelilei tételét,miszerint a természet könyve a matematika nyelvén íródott

-a matematikát a geometriával összekapcsolva létrehozta a koordináta-geometriát

-a világ mértani szemlélete alapján kezdi meg a változó mennyiségek matematikájának kidolgozását és készíti elő a differenciálintegrál számítást

-a világ lényege a kiterjedés, az anyag teljesen kitölti a világegyetemet,üres tér nem lehetséges

-a világban a mozgások változása állandó,ez a felfogás vezet majd az anyag és energiamegmaradás tv-éhez

-érzékelésben nem lát többet,mint egyszerű mechanikus folyamatot

-állatok gépeknek tekinthetők, az állat-gép kijelentés

-a megismerésben a velünk született eszméknek van szerepe, ’ész világossága’

-filozófust az intuitív gondolathoz a dolgok analítikus vizsgálata juttatja el

-az analízisnek szigorú szabályai vannak,semmit nem tekintünk igaznak addig,amíg olyan világosan és határozottan nem áll előttünk,hogy lehetetlen lenne benne kételkedni

-vizsgálatot mindig az egyszerűnél kell kezdeni,annyi részre kell a feladatot bontani,amennyire csak lehet. Minden összetett kérdést le kell bontani a legegyszerűbb kérdésekre

-a szétbontás (analízis) után újra össze kell rakni a vizsgált  dolgot (szintézis9

-általa javasolt gondolati irány a dedukció:amely az egyszerűbb fogalmaktól  halad az összetettek felé,az igazságok egymásból következnek

-Gondolkodom,tehát vagyok! Elvével az istentől az ember felé fordul

-istentől kapjuk a világ világos és határozott látásának a képességét. Isten maga a tökéletesség ,a jóság és ihazságosság,ezért  csak a tisztát és világosat sugallhatja nekünk

-2.istenérve:tökéletesség feltételezi a létezés jegyét

-dualista filozófus: 2 szubsztanciát ismer el:a lelket és a testet

-a lélek lényegi tulajdonsága(attributuma) a tudat,a testé pedig a kiterjedés

-filozófiai rendszerbéen az emberek bírnak még olyan tulajdonságokkal,amelyek változhatnak. Ezeket modusoknak,vagy akcidenciáknak nevezi

-a szubsztanciák és az attributumok megismerése az értelemmel lehetséges csak,a modusoké vagyis a változó,lényegtelen tulajdonságoké az érzékeléssel

-igazság megismerésének egyetlen forrása az értelem

BLAISE PASCAL:1623-1662

-műve:Gondolatok, 924 gondolatot tartalmaz

-eretneknek tartott katolikus irányzatot képviselt: janzenizmust

-lényege,hogy isten és az ember között bárki lehet közvetítő,laikus személy is

-világot meg lehet ragadni a racionalisták módján,az egyik megismert igazságtól a másik felé haladva,és meg lehet ismerni intuitíve,átfogó felismeréssel is, tudományos szabályok nélkül,a lényeg megérzésével

-megismerni 2féleképp lehet: racionális,logikai úton,és intuitív megérzéssel

AZ ÚJKOR FILOZÓFIÁJA:

THOMAS HOBBES: 1588-1679

-polgárság érdekeit szolgálta a filozófiája

-könyve:Leviatan-polgári államtan,egyházról szabadon

-anglikán egyház ellenszenve

-állam olyan ideáltípusát alkotta meg benne,amely nem az adott korszak tényleges gazdasági és társadalmi lehetőségeire épül,hanem az ész alapelveire

-az ésszerő polgári állam absztrakt modelljét próbálja meglakotni:mérnöki eszközökkel, deduktív közelítésmóddal,tudományos levezetéssel

-mű kiinduló tétele egy hipotézis:lehetségesek olyan polgári tv-ek,amelyek az ésszerűségen alapulnak

-ésszerűség természeti tv,azért mindenkinek aki hatalmon van,tiszteletben kell tartani

-mindenkori hatalomban kereste az ésszerűség realizálóit

-materialista empirista volt

-azt tanította,hogy csak és kizárólag egy szubsztancia létezik, a test ill.a testek és mozgásaik

-államot is testnek tartja

-Leviatan első 2  része az emberről szól,aki az állam anyaga éa konstruktőre,és alapvetően természeti lény+államról

-ember megismerési tev-ével foglalkozik

-másik 2 rész:sötétség birodalmáról és a keresztény államról már a vallás kritikája

-szellemi tev 2 típusát különbözteti meg:1.sapientia=bölcsesség,bölcselkedés és 2.prudencia=mindennapi tudás,tapasztalaton alapuló okosság

-ember naturalisztikus természeti lény

-erkölcs:akarások egyéni kombinációja,nincsenek általános normák

-csak adott személyre vonatkozó jó és rossz van

szabadság:akaratunk érvényesítése, ember természetes állapota,hogy azt teszi amit akar

-mindenkinek egyenlőnek alkotott a természet

-mindenki harca folyik mindenki ellen

-az emberek életét félelem és gyanakvás uralja el,az ember az embernek farkasává válik

-természetjog feladására irányuló törekvés,ez gyökeredzik az észben

-a természetes észben találhatók meg azok az alapelvek,amelyek megléte garantálja az emberek egyesülésének lehetőségét

-ész alapelveinek érvényesülése a szerződéssel kezdődik

-az ember,aki felismeri,hogy az abszolút egoizmusnak nincs létjogosultsága,szerződést köt a többi emberrel. Ez a társadalmi szerződés

-emberek néhány ősi jogot elidegenítenek maguktól

-jogátruházás önkéntes és visszavonhatatlan

-monarchia a legtökéletesebb államforma:az uralkodóé minden jog

-uralkodó feladata: meghatározni mi a jó és mi a bűn,ami üldözendő,így az állam szuverén,totális hatalom

-autoritárius állam: ésszerűségtől vezérelt állam

-egyetlen természetjog van,amely át nem ruházhatól:a saját életünk védelmére val ójogunk

-állam kötelessége,hogy gondoskodjon állampolgáraink élete,testi épsége védelméről

-amit a tv nem tilt azt szabad!

-uralkodó tartsa be az emberi együttélés erkölcsi alapelveit,ne törekedjen több hatalomra,mint amennyi a béke és a biztonság fenntartásához szükséges,biztosítson szabad teret a tudománynak

-végiggondolja a magánember és az állampolgár szétválását

-a magánpolgártól annyit kívánnak,hogy ne sértse meg a privát tev-vel az állam tv-eit

-állampolgárnak a hatalom akaratát kell végrehajtania

BARUCH SPINOZA:1632-1677

-természetben nincs se jó,se rossz, ezek szubjektívak és változékonyak

-megpróbálja megalapozni a személyiség fügetlenségét és önállóságát,evégből kiveszi az állam jogköréből az egyén gondolati,erkölcsi és vallási szabadságát

-államba zárt embert kiszabadítja

-geometria módján közelít az emberhez,a társadalomhoz,így az erkölcs a ráció és az életvezetés szintézisévé válik

-emberi tev.mozgatóerői a haszon,a számítás és a nyereség

-mindaz,amit a saját hasznunk,tulajdonunk fenntartása ill.növelése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik megcselekednünk az erkölcsös

-egoista etika összekapcsolása az affektus-elmélettel(érzés,akarat)

-az erény az ember képessége arra,hogy megtegye amit a természet diktál neki

-az embert meg kell szabadítani azoktól az érzelmektől,amelyek kívülről megakadályozzák a saját igazi természetének érvényesítésében,ez az értelem segítségével történik

-a természet örök és szilárd

-isten felfogása:panteista (isten=természet)

-a társulás,társadalom természeti szükségszerűség

-az emberi természetben megvan az indíttatás a társadalmiságra

-az állam nem áll az emberrel szemben

-a megismerés folyamata az erkölcsi tökéletesedéssel parallel halad,s a folyamat végén a haszonelvűség z ellentétébe, a természettel, a többi emberrel való szolidarításba megy át

-a megszerzett tudás és szabadság eredményezi a boldogságot

-boldogság =isten szeretet

-isten=természet,amellyel való egyesülés a szabadság,egyben a boldogság feltétele

GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ:1650-1720

-nevéhez fűződik a differenciálintegrál számítás

-új világot teremtett a matematiában,a függvények elméletlt,az analízist

-első,aki a logika számára olyan rendszert talált,amely függetleníthető a nyelvtől,ezzel a matematikai logika megalkotójává vált

-ellentétek összebékítésének kísérlete

-megoldást keresett a katolikus és a protestáns egyház egyesítésére

-a természet könyve nem csak a matematika nyelvén íródott

-testeket nem csak kiterjedéssel jellemzi,hanem az erővel,a dinamizmussal is

-végtelen számú szubsztancia van

-minden adott létezőben végtelen sok elemi egység,monász van, ezek a szubsztanciák hordozzák az energiának,entellecheiának nevezett erőt,a mozgások forrását

-az erő a testek állandóan működő eredeti képessége

-a létezők nem szorulnak külső mozgatásra,lökésre,a mozgató a természetükben van benne

-egyedi dolgokba helyezi a szubsztanciákat

monászok sajátossága,hogy a világegyetemet tükrözzék,percipiálják

-a monászok leképezik a világegyetem rendjét,a világ természetét

-kontinuitás: folyamatosság:a testek összefüggő,végtelen láncolatot alkotnak a világegyetemben

-appetitus:a dolgokban meglévő változási,fejlődési,irányváltoztatási hajlam,képesség,törekvés

-világegyetem minőségi szerkezete leképezhető az egyes dolgok által

-fejlődés csak kontinuitásban lehetséges

-preformáció van a monászokban,elő van készítve a világ strukturális reprodukálása

a monászokba egy előre elhelyezett összhang bele van kódolva,összhang a világegyetemmel

-isten a saját tökéletességét kódolta bele a monászokba,fiziko-teológiai istenérvet újítja fel

IMMANUEL KANT:1724-1804

-egymásnak ellentmondó nézeteket közös nevezőre hozzon

-beépítette a fizikó-teológiai istenérvet a Naprendszer keletkezésének és fejlődésének elméletébe

-a fiziko-teológiai istenérv szerint a világegyetem tökéletes berendezéséből egy értelmes alkotóra lehet következtetni

-a természettv-ek rendszerébe az isteni értelem szülte tervezet van beleírva,így a világegyetem előre beprogramozott

-a teremtett világ nem szorul külső beavatkozásra

-a Naprendszertérségeiben szétszóródott anyagrészecskék sűrűségének növelését gondolja el,azt hogy e sűrűségnövekedéssel anyagcsomók jöttek létre,de a vonzóerők mellett ható taszítóerők együttes hatására forgó elemek keletkeztek,s így jöhettek létre  a bolygók

-káosz feltevés:a világegyetem nyers volt és kialakulatlan,az anyagteljességgel betöltötte az egész világteret,űr nem létezett

-ősanyagot isten helyezi a létbe,de minden egyéb már az  anyag önfejlődésének a műve

-Kant-Laplace elmélet:az ember már nem a teremtés végcélja,mégcsak nem is a Föld az egyetlen ahol értelmes lények élnek

-a Naptól távolodva a távolság arányában egyre nagyobb tökéletességű élet valósulhat meg

-az ember már elhagyta azt a léthelyzetet,amelybe isten rendelte,kimozdult,kitört a határai közül

-a világ csak a teremtés által isten műve,a 2.korszakban már a teremtő emberi alkotása,akinek észműködése,annak tvei világrendező elvekként vannak jelen

-emberi elme a természet tv-hozója,e felismeréssel érkezik el az észkritikák korszakához

-emberiség soha nem lesz képes a végtelen,teremtő értelem,az isteni agy intellektuális szemléletére

-emberi tudás csakis az érzéki tapasztalás körén belül szerezhető

-2féle logika van:1.általános logika,amely a fogalmak,ítéletek,következtetések formáit teljesen elvonatkoztatja a tartalomtól, 2.transzcendentális,filozófiai logika,amely azt kutatja,mi az ami az általános és szükségszerű igazságokat lehetővé teszi

-transzcendentális reflexió:az olyan gondolkodás,amely nem a dolgok megismerésére irányul,hanem azt kutatja,hogy miként kell elgondolni,hogyan lehet megismerni őket,~nak nevezi.

-kopernikuszi fordulat:nem az ismereteinknek kell a tárgyakhoz igazodniuk,hanem a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniuk

-gondolkodási formákat aszerint értékeli,milyen tárgyra vonatkoznak ezek a formák,a tapasztalati jelenségekre irányuló logikus gondolkodás megbízható általános ismereteket nyújthat

-a tapasztalaton túli gondolkodás ellentmondásokba ütközik

-ember tudás csak az érzéki és a fogalmi megismerés együttesével szerezhető

-a fogalmak a szemléletekből keletkeznek

-az érzékiségtől kapott tartalom és az értelmi fogalmak között kell lennie vminek,amely biztosítja bármely tárgy elgondolásának feltételeit.Ezzel a gondolatmenettel jut el Kant az aprioritás feltételezéséig. A priori=eleve,kezdettől meglévő

-ez a megismerésnek az a feltétele amivel születtünk,minden ember rendelkezik,amiről intuitív tudása van

-logikai ítélet tartalmát tekintve 2féle lehet:1.analítikus ítélet,amelyben az állítmány benne van az alanyban, 2.szintetikus ítélet,amelyben az állítmány újat tartalmaz az alanyhoz képest

-az a priori analítikus ítéletekben az alany és az állítmány összekapcsolása tapasztalati alapon történik

-az a priori szintetikus ítéletekbe az alany és az állítmány összekapcsolása megelőzi a tapasztalatot

-ahol az ember egymásutánt észlel,isten mindent együtt lát

-az érzékiséget és az értelmet a képzelőerő köti össze

-az a priori szintetikus ítéletek alkotásának feltétele 12 kategória, e 12 kategória 4 osztályba tartozik:mennyiség,minőség,viszony,modalitás osztályába

-a természettudományok összes ítéletének alapja néhány tv:szubsztancia megmaradásának tv-e, okság tv-e, szubsztanciák kölcsönhatásának tv-e

-ész az abszolútum,a magánvaló megismerésével próbálkozik,a jelenségek egységét keresi

-a lélek eszméjét kutatja a pszichológia,istennek az eszméjét a teológia vizsgálja,Kant szerint ezek áltudományok

-lelki élet 3 alapképessége:gondolkodás,akarat,érzelem

-ember,mint végtelen eszes lény

-ember világi vágyai,szándékai állandóan konfliktusba kerülnek a kötelességgel,a jóval,ez az ellentétpár látszódik a hajlam és a kötelesség között

-szerinte nem lehet erkölcsi az a cselekedet,amit hajlamnak megfelelően hajtunk végre

-jóakarat és a kötelesség 2 fő etikai érték, maga a kötelesség egy kategórikus ész parancs formájában fogalmazódik meg,ez az erkölcsiség alaptörvénye

-emberi méltóság összetevői:1.szuverenitás:csak önmagunk tveihez alkalmazkodunk,2.autonómia:szabad emberként élünk, 3.küzdelem:belső harcunk

-életünk feladat,hogy elősegítsünk egy olyan létállapotot a Földön,amelyben az valósággá lett,ahol a lét és a legyen egybeesik (ecco homo)

-az ember önálló lényeg

-megkülönböztet:1.a posrerion(empirikus) ismeretet,amely a tapasztalatból ered, 2.a priori (tiszta) ismeretet,mely a tapasztalattól független s a tiszta észből származik

GEORG FRIEDRICH HEGEL:1770-1831

-dialektikus módszere:a dolgok ellentétekben való mozgásának,önkifejezésének nyomon követését teszi lehetővé

-ez a dialektikus mozgás nemcsak az egyéni gondolat mozgása,hanem egyben világrész átfogó tv-szerűsége, a világrészt Abszolútumnak nevezi,ami szellemi természetű

-szellem fejlődésének első állomása az önmegismerés,ezt fogja át a hegeli logika

-hegeli logika 3 része:lét,lényeg,fogalom

-logika kategóriái:1.véletlen és formális valóság, 2.reális valóság, 3.abszolút szükségszerű valóság

-fogalomnak 3 fejlődési állomása van:1.szubjektív fogalom, 2.objektív f, 3.idea

-a lélek,szellem tovább keresi önmagát fejlődésének 2.állomása során a másban,a külső világban,ennek a leírása Hegel természetfilozófiája

-a szellem metamorfózisa a külső világ, a teremtés, ebben ea részben foglalkozik az anyaggal,térrel,idővel

-szellem fejlődése azzal ér véget,hogy visszatér önmagába a szellem

-elméleti szellem az intelligencia, a gyakorlati szellem az akarat

-ember társadalmi természetű lény

-amint az ember,az egyén benne van a társadalomban,a társadalom is benne van az őt alkotó egyénekben

amint a szocializáció révén az adott társadalom tartalmai belsővé lesznek,az ember tudatára is ébred ezeknek a viszonyoknak,az ilyen embert nevezi konkrét egyetemesnek

-ellentmondani csak vmilyen konkrét tartalommal bíró szilárd elvnek lehet

-a társadalmi fejlődés egyes,egymásra épülő szakaszai 1-1 konkrét szabadságfokot kínálnak az embernek

-erkölcsi tv:az adott társadalomfejlődési szakasz történelmi szükségszerűségének vetülete

-önfejlődési folyamat:első természetünket egy 2.,egy szellemi természetté változtatjuk

-az alkotó munka az,amely által az ember megvalósíthatja magát,mint szabad lényt

-embernek joga van a szabadságra

-cselekvés szerkezete:szándék,tett,következmény

-ember nem egyéb tettei soránál

-cselekvés,ha már megtörtént,ki van szolgáltatva külső hatalmaknak,melyek következményekhez sodorhatják

-következmény típusok:1.szükségszerű(belsőleg kapcsolódik a cselekvéshez) 2.esetleges(vmi külső idézi elő)

-az ember tetteinek csak azokért a következményeiért felel,amelyek szükségszerűen kapcsolódnak a cselekedethez

-szerinte a dolgok, és a gondolkodás,a tárgy és az alany nem egymástól elválasztott lények. Minden valóság ésszerű és ami ésszerű az valóság. A fogalomnak és a fogalom valóságának szintetikus egysége az idea.Az abszolútum megnyilvánulási módja a gondolkodás,mely egybeesik a léttel.A világ pedig az idea megvalósulása. Ez a rendszer tehát abszolút idealizmus,mivel csak az ideák valóságosak.Az abszolútum az egyéni tudatban hat fejlődési fokon át bontakozik ki,hozzá,a tiszta fogalomhoz ezeken keresztül lehet eljutni:tudat, öntudat, ész, szellem, vallásos tudat, abszolút tudat.

DIALEKTIKUS ÉS TÖRTÉNELMI MATERIALIZMUS:

KARL MARX:1818-1883

-az anyagi életviszonyok szférája a történelmi fejlődés meghatározója

-azt az erőt keresi,ami majd megvalósítja az emberi emancipációt

-kapitalista társadalmat elemezte

-az emberek eredendő társadalmi-szociális munkamegosztása a magántulajdon viszonyai közt kényszer munkamegosztássá torzul. Ez vezet el az elidegenedéshez. A munkás csak egy csavar a gépezetben. Nemcsak a munkafolyamattól,annak eredményétől,terméktől idegenedik el,hanem a saját nembeliségétől is

-arra a következtetésre jut,hogy magának a termelőmódnak a megváltoztatásával lehetne megszűntetni,felszámolni az emberek munkától és egymástól,saját nembeliségétől való elidegenedését

-meg kell változtatni a termelőmódot,így fel lehet számolni az elidegenedést

az emberi természet gazdagságának kifejlődését,az emberi teljesség kifejlesztését a történelemfejlődés igazi céljának állítja be

-munka során az ember maga is átalakul

-munka a legátfogóbb társadalomfilozófiai kategória

-az embert társadalmi gyakorlati tev-ében kell felfogni

-kapitalizmus teremti meg az egységes világpiacot

-a szükséglet hiányt fejez ki

-a hiány pótlásához meg kell teremteni a szükséglet kielégítésének módját,eszközeit. A legfőbb szükséglet a cselekvés,ezen belül a munka

-az embert nem puszta természeti lényként kell felfogni,hanem társadalmi gyakorlati tev-ében

-egy ember személyiségét úgy ismeehetjük meg,ha megismerjük a viszonyokat,amelyek közt él

-Marx és Engels kiemelik a termelés szféráját. A termelőerőknek, a termelési viszonyoknak szerepük van a világtörténelemmé válás folyamatában.Melynek során az egyes elszigetelt helyi történelmek közös történelmi utakká egyesülnek.Végül a kapitalizmus teremti meg az egységes világpiacot és világérintkezést,minden nép történelme függővé válik az összes többiekétől

-kultúra:az anyagi és szellemi értékek összessége

-emberek látásmódját meghatározza a társadalmi tudat formái, jogi,politikai nézetek, erkölcs,művészet, vallás,tudomány

-mgkülönböztetik a tudományos elméleti s a köznapi gondolkodást

-a társadalmi viszonyok megváltoztatásának útja csak a forradalmon a tömeges létviszonyok megváltoztatásán keresztül vezethet

-forradalom a megoldás

-Kommunista kiáltvány:meghatározza a proletariátus feladatát,mint a kapitalizmus lerombolását,és egy osztálynélküli társadalom felépítését

-A tőke: társadalmat egészként (totalitásként) értelmezi. Totalitásnak nevezzük azokat a szerves,organikus egészeket, amelyben az egész részek állandó kölcsönhatása révén határozódik meg,s minden rész változása azonnal visszatükröződik az összes többinek  a meghatározásában.

-egy bonyolult rendszerhez csak úgy lehet közeledni,hogy a részeket szétválasztjuk,s külön-külön leírjuk

-a kapitalista társadalom az a bázis,amelyről megtragadhatók a történelem átfogó összefüggései

-termelés legfőbb hatóerejévé az alkotó egyéniség válik

-elválasztják a kommunizmus alsó és felső fokát,az alsó fokon a szocializmust olyan társadalomként jelölik meg,amelyben a munka szerinti elosztás van érvényben

-a modern dialektika igazi szülőhelye a filozófia. Az ő mozgástveit, mennyiségi változások minőségibe való átcsapásának tveit, az ellentétek egységének és harcána ktvét ,a tagadás tagadásának tvét veszi át a marxizmus,az ún.dialektikus materialista szemlélet.

-a dialektika a dolgokat öszzefüggésükben,ellentmondásosságukban,fejlődésükben ragadja meg

SÖREN KIERKEGAARD:1813-1855

-azt kutatja,hogy mit kell tennei,hogy megtalálja a számára való igazságot,azt az ezsmét,amiért élni és meghalni tud

--teljes emberi életet akar,nemcsak a gondolkodás,megismerés életlt. A valódi individualitás megvalósulása különböző egzisztenciális magatartásformákban, stádiumokban történik

-esztétikai stádiumban az individum az esztétikai létet választja,azaz saját életét műalkotássá tesz,az ember nézőként tekinti a világot

-etikai stádiumban az ember saját lehetőségét,mint feladatát választva kifejezi önmaga feletti szuverenitását,ami biztonságot nyújt

-vallási stádium úgy jön létre,hogy a bűntudat ismét választásra készteti az egzisztenciát,vagy marad a bűntudatban vagy istent választja

-ellenérzéssel viseltetik minden olyan törekvéssel szemben,amely egyetlen képbe akarja szorítani az emberi tapasztalat egészét,ill.amelyik háttérbe szorítja az emberi individumot,a szubjektumot

-ő az első aki a korábban végső egységként, axiomatikus elemként felfogott jelenséget, az Ént felbontja és analizálja

-abból indul ki,hogy ez a világ voltaképpen 2 egymás melletti világ,a szőkék és kékszeműek világáról,ill. a megélt gondolat világáról beszél

-szerencsétlen individualistának nevezi az embert:az ember kérdéseket tesz fel,de nem mindig kap választ,ilyenkor konfrontálódik a semmivel, ez fejlődéshez vezet,válaszokat kap, egyre jobb kérdésekre egyre jobb válaszokat kap.Az ember szembenéz a semmivel,ebből nem tud kijönni ,ezért ~

-3 életviteli lehetőség,v.3 stádium van,amelyen az ember átmehet:1.esztétikai stádium,egzisztenciális megvalósulása a szerelem,2.etikai,ezé a házasság,3.teológiai,ezé az isten-szerelem. Ezek a választási lehetőségek,ezen belül valósulhat meg az ember szabadsága

-voltaképpen az önmagára rákérdező individum:aki úgy látja,hogy a szubjektum levezethetetlen az általánosból

-mindegyik stádiumot,emberi életnek ezt a legközvetlenebb kapcsolatát minden más emberi kapcsolat tükreként  hssználja

-ember otthontalan,magára maradt,elszigetelődött,izolálttá vált, kioldódott a közösségből

-tragikus hős se lehet belőle,nem követhet el tragikus vétket,nem bánhatja meg,nem szenvedhet ettől, hiszen nincsenek is igazi közösségei

-a modern ember ártalmatlanabb egyik típusa a voyeur,az utazó,aki él , szórakozik, utazik

-az aktívabb,és ezáltal ártalmasabb modern embertípus a manipulátor,aki másik emberrel konkrét célt akar megvalósítani

-házasság etikai és vallási momentummal rendelkezik

-család a polgári társadalom egyetlen igazi közösségének tűnik

-a házasság és a család a kölcsönös felelősség terepe

-életérzése:rezignáció,bűnbánat: a véges lények,az emberek becsapnak bennünket, felmerül az idten kép szükségessége

-a végtelen isten békíthet ki minket a valósággal

-a hitnek az a természete,hogy éppen ott ávlik valóra,ahol az ész már nem tudja követni

-általa kutatott isten rejtőzködő

-gondolatrendszere arra hívja fel a figylemet,hogy az Én önteremtése önismereti aktusok és cselekvések során át történik,miközben a korábbi megértések és félreértések korrigálódnak

-az önteremtés során az ember e különböző stádiumokon keresztülhaladva próbálkozik a szabadság,a boldogság elérésére irányuló kísérletekkel-ez az idő antropomorfizálásának egyik lehetősége

-életünk nagyobbrészt szorongással telik

-boldogság az,ha cselekvéseink során vmiféle koherenciát tudunk teremteni az életünkben,és ezzel egybe tudjuk fogni az egymás ellen ható tendenciákat,erőket

-a szorongást csak a hit győzheti le

-nyelvfilozófia paradoxonját fogalmazza meg: mihelyt beszélek,az általánost fejezem ki. S ha ezt nem teszem,senki nem ért meg. A kommunikációval,a beszéddel belépünk az általános világába

JOHN STUART MILL:1806-1873

-felismerte,hogy az egyén mozgástere leszűkült

-a szabadság magába foglalja a gondolkodás,az érzelmek,a lelkiismeret, a vélemények és kinyilvánításuk,továbbá az ízlés és az egyesülés teljes szabadságát

-társadalomnak nincs beavatkozási joga a magánéletbe

-egyéniség kulcsfontosságú tényező

-alaptétele:az egyénnek  a polgári társadalom ellenében kell a boldogságát kiküzdenie

-csak az egyéniségek képesek előidézni a fejlődést

-egyénnek el kell sajátítania a társadalmi tapasztalatokat,szokásokat

-nem lehet a cselekvések értékét kizárólag a hasznosságon mérni

-utiliarizmus nem alapulhat egyedül a hasznosság elvén,párosítani kell a hasznosságot az igazságosság elvéhez

-modellt kíván szolgáltatni a szabadság problematikájának vizsgálatához

-az a nép,amely a hatalmat gyakorolja nem mindig azonos azzal amelyen a hatalom gyakoroltatik

-a nép akarata a nép legnagyobb,vagy legaktívabb részének az akaratát jelenti

-lehetséges az,hogy a nép elnyomja az összesség egy részét,az ilyen jellegű elnyomás ellen ugyanúgy óvintézkedéseket kell tenni,mint a hatalommal  való visszaélés  ellen

-felismerte,hogy a polgári társadalom struktúrájának alakulása ,az állam változásai, a bürokratikus  szervezet térhódítása,az irányítható társadalmi  nyilvánosság együttese révén az egyén mozgástere  leszűkült

-mostanra a társadalom fölébe kerekedett az individulaitásnak

-a közvélemény és az államhatalom is az egyén zsarnokává válhat

-a társadalom jogtalanul kiterjesztheti hatalmát az egyén felett

-alapelv,amely szabályozza a társadalomnak az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tev-ét:az önvédelem az egyetlen olyan cél,amelynek érdekében az emberiségnek joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába

-a szabadság mindenekelőtt a szabadság tudata,elválaszthatatlan a megismeréstől

-minden embericselekvésnek a szenvedés elkerülése és az öröm vágya az oka,minden ember a saját örömét keresi az életben

-BENTHAM:hasznossági elmélet alapelve: az állam és a jogrendszer feladata összehangolni az önérdek motiválta cselekvéseket a közérdekkel,oly módon,hogy biztosítsa az állampolgárok számára a boldogság lehetséges maximumát

-mill kimutatja,hogy nem lehet a cselekvések értékét kizárólag a hasznosságon mérni

ARTHUR SCHOPENHAUER:1785-1860

-szerinte a világ az én képzeletem, a jelenségeket a tudat határozza meg, de a dolog az akarat révén ismerhető meg, s nem az értelem által.

-az ember mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól, mennyire tudatos a cselekvése. Az akaratlagos cselekvés lényege az egyén életösztönét, létét kifejező életakarat. A bennünk uralkodó élni akarás ellenére az élet szenvedéssorozat s a vége a halál. Az élet  csak  arra jó, hogy túl legyünk rajta, mégis az életre kell törekedni, nem a halálra. Az élet szenvedés, az élvezet, a boldogság csak negatívum, a fájdalom megszűnése. Az okos ember a fájdalom mentességet keresi, nem a gyönyört. Mert a gyönyör csak a fájdalom elmúlta. Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között.

-a központi szereplő a világakarat. A világakarat: az egyetlen létező szubjektum.

-nincs önálló akaratunk. Vágyaink vannak, de nem nagyon viszonyulunk hozzájuk.

-az a legfőbb kérdés, hogy mit értünk meg a világból.

-filozófiai tétele: az ember lényege (principium individuationis): Maja fátyla (Maja indiai istennő), azaz: az  ember egy fátyolon keresztül nézi a világot, ami megismerésbeli korlátozottságot eredményez (”szeműveg”), vagyis csak annyit látunk a világból, amennyit a fátyol látni enged.

-az ember sokféle lehet: van aki  átengedi magán az  életakaratainak, ők  az életakarat igénylők – életakarat tagadók.

-az élet  szenvedéstörténet: az életünk katasztrófák sorozata, a boldogság a 2 katasztrófa közötti állapot,az élet lényege a szenvedés,ezért az ember cinikus és aljas

-a szenvedés enyhítésének a módja lehetne,hogy másokért is élünk,de ez is csak rezignációt eredményez,hiszen a világszellem semmivel nem honorálja ebbéli erőfeszítéseinket

-az állatok farkasai egymásnak

-biologizmus:nem szabad megakasztani( beavatkozás) semmiféle történést

-az emberiség fejlődésében a csoportszelekció érvényesül,míg az állatoknál egyedszelekció van

-emberi túlélés feltétele hogy közösség van mögötte

-teremtés:alkotás folyamata

-az ember a világszellem gyári terméke,ezért nem tudja érdektelenül szemlélni a művészi alkotást:nem rezonál a világakarattal

-ha az ember ellentmondásba kerül a világszellemmel,a semmivel kerül szembe

-tagad minden pozitív eszmét

-egyéni individuális létezését hiábavalónak tartotta

-az ész,az értelem uralkodó szerepét tagadja az ember életében

-abszolút szerepe egy abszolút irracionális ketagóriának van:az akaratnak

-világ 2 részből áll:az objektumokból,beleértve a különböző élőlényeket,az embert,és a szubjektumból,amely nem más,mint egy térben-időben örök és oszthatatlan világakarat

-ősakarat vagy világakarat erőként működik a természetben,ingerként a növényvilágban. Az állatok és emberek világában cselekvésmutívumnként van jelen a világakarat. Állatnál közvetlen,embernél közvetett motívumként

-az ember egy az ősakaratot megjelenítő élő és élettelen dolgok közül,az életakarat egy atomja

-megismerési lehetőség,amellyel közelebb lehet kerülni  az ősakarathoz,ez a tapasztalástól független intuitív-irracionális szemlélet,általa el lehet jutni az ideákhoz

-fontos,hogy megismerjük önmagunkat,elsősorban tetteinken keresztül

-az ideák az ősakarat kiáramlásai (emanációi)

-kettős természetük révén az ember közeledni tud az ideákon keresztül az ősakarathoz:egyrész időtlenek,abszolútak,mint az ősakarat,másrészt a nyugalmat és nyugtalanságot együttesen képviselik

-művészet az ideákat a legadekvátabban kifejező megismerési forma,küldetése a hétköznapi szenvedéstől való elrugaszkodás,a lét mélyebb formáival való szembenézés

-ideák különböző objektivációs szintjei:legalacsonyabb foka az építőművészet,2.tájképfestészet, 3.emberábrázolás.

-a legelvontabb ideát,a tiszta akaratot,a világ lényegét a zene képes csak kifejezni

-etikájának antropológiai alapja:ember embernek farkasa (Hobbes),tetteit az egoizmus vezérli

-az akarat a szerves világban  az élet akarásaként jelentkezik,és ez a legnyilvánvalóbban a fajfenntartás ösztönében fejeződik ki

-moralitás alapja,hogy az egyén szembe tud fordulni az ősakaratnak az ő saját karakteréből való megtestesülésével is,így az ember legbelső lényében megvan a szabadság lehetősége

-annak számára,aki a szeretetet gyakorolja,áttetszővé válik a maja fátyla,eltűnik a principium individuations csalképrendszere

FRIEDRICH NIETZSCHE:1844-1900

-felfedezte a tudatalatti szerepét

-saját kérdéseire próbál választ keresni

-műve:A tragédia születése

-egyfogalompárt vesz át Hegeltől:az apollóni és a dionüszoszi ellentétpárját

-az apollóni nála a rendszerességet,a mértékletességet, a harmóniát jeleníti, a dionüszoszi ezzel szemben a diszharmoniát, a mértéktelenséget,az extázist szimbolizálja

-úgy fogja fel ezt az ellentétpárt,mint az ember egymást kiegészítő hajlamait,képességeit,orientációit

-árja szemlélet:vétkes is fel van ruházva méltósággal, egész keresztény-zsidó kultúra kisiklott az eredendő bűn miatt:a hívek bűntudatosak,alázatosak lettek,ez pedig nem tesz jót az alkotásnak

-a vétek nála megdicsőül

-szerinte a keresztény vallás csak moralizál,a látszatra,illúzióra épít, szükségszerű tévedésbe, egyoldalúságba esve

-morálnak sosem lehet igaza,mert az élet,az valami esszenciálisan nem morális

-a vallás élettagadása önpusztításra buzdít,ennélfogva veszedelmes az emberre nézve

-meg kell szabadulni az istenbe visszavezetett erkölcsi normáktól, hamis életfelfogásoktól,mert nem felelnek meg az élet valódi igényeinek

-imádság:a fantáziátlan emberek tev-e

-el kell fogadnunk a világot olyannak,amilyen:örökkön változónak,ellentéteket hordozónak

-abból indul ki,hogy isten meghalt:halála után az embernek magának  kell megalkotnia a saját életéhez nélkülözhetetlen értékeket

-emberfeletti embert képzel el (übermensch)

-miként a rossznak kettős jelentése van,úgy az erkölcs ia kétféle:úri erkölcs és csordaerkölcs

-igazság kritériuma a hatalom akarása

-nem fogad el semmilyen eddig boldogítónak mondott eszmét

-ember felemelkedését helyezi előtérbe

-véleménye a kapitalizmusról:a győztes németeknek nem kellene bekerülniük egy nem német dologba,más utat kellene keresniük,hogy újra nagyok legyenek

-eugenika:fajnemedítés,fajok keverése (német+zsidó)

-rombolás:pusztítani kell,hogy újat kapjunk,ez vezet az alkotáshoz. Az alkotás nem egyéni dolog,kollektívumban kell alkotni

-kolektívum:együttes élmény a rombolás,mindig mértéktelen

-altruizmus:keresztény vallás becsapás,azt hírdeti,hogy az erősebb ne győzze le a gyengét

-azt mondja, a gyengék pusztuljanak

-elutasítja az emberek közötti egyenlőséget

-alapfogalom az önteremtés

20. SZÁZAD FILOZÓFIÁJA:

SIGMUND FREUD:1856-1939

-központi szerepet tulajdonított az embernek,centrális pozícióba helyezte

-azt a gondolatot hozta be a filozófiába,hogy a lelki betegségek lelki eredetűek

-arra a gondolatra jutott,hogy ha a tudatküszöb alá szorult élményeket vissza lehetne idézni,ha szembe lehetne velük nézni akkor megszűnnének a  betegségek.A betegséget okozó élmény felismerése egyben felszabadulás lenne a betegség alól. Ez Freud kiinduló hipotézise.

-nála a tudattalan szférája nem periférikus,nem másodlagos hanem épp,hogy az ősi lényeg székhelye

-az én (ego) felett szerinte a felettes én (super-ego) uralkodik,ez az értelem,az ész,a tudás,amennyiben az egyénről,az individumról van szó

-ez a tudatalatti szféra ugyanúgy hat az érzéseinkre,gondolkodásunkra,mint a tudatos

-foglalkozik a véletlen szótévesztésekkel, elszólásokkal, felejtésekkel, álom jelenségével

-az emberbe sokkal több vágy szorult,mint  amit ébren ki tudna élni ,ezért az álom szelep, amely a lelki egyensúlyunk fenntartásához,stabilitásához szükséges

-kidolgozza a pszichoanalízis módszerét:visszavezeti a beteget ahhoz az elfelejtett ,elnyomott tudat alá szorult  belső történéshez,amely a betegséget okozta

-a neurózisok legnagyobb része a szexussal, a szexualitással kapcsolatos

-emberiségnek volt olyan időszaka,amikor mindenki kiélhette a vágyait,aztán megjelentek a tabuk és létrejött a belső szorongás  és félelem,a lelkiismeret

-felfedezett egy jelentős pszichés komplexust:Oedipus-komplexus:lényege,hogy a gyerek első erotikus érzéke mindenkor az anyjára,első agresszív hajlama viszont mindenkor az apára irányul

-ő volt aki rádöbbentette a civilizált világot,milyen fontos a szexus,a szexualitás az ember életében

-a legtöbb pszichés betegség a nemi vágyak elfojtásából ered

-szerinte az ösztön és az értelem szemben áll,küzd egymással

-amit öröklöttnek,hajlamnak nevezünk:elmúlt nemzedékek felgyülemlett élményeinek a nyoma a mi idegrendszerünkben

-vallás kollektív neurózis

-emberiség története egy öndomesztifikáció története,harcok,kényszerű lemondások sorozata. Az emberiség fokozatosan eltávolodik a saját ősi önmagától

-az emberiség történetében a felettes én szerepét a kultúra játssza el

-nála az érosz (erotikus ösztön) az élet megőrzésére törekszik, a thanatosz (halálösztön) ön és közveszélyes romboló ösztön,mely arra törekszik,hogy lerombolja az életet és visszavezesse az élettelen anyag eredeti állapotába

-az ősvalami tehát az erosz és a thanatosz. E kettőst ellenőrzi a felettes én,amely társadalmilag a kultúra ,a morál,a tv-ek, a nevelés együttese

-strukturálisan az egyén alatt van az ősvalami,felette a felettes én

-csak az autonóm ember képes arra,hogy szabadságát pozitív tartalommal töltse ki, a többi képtelen elviselni szabadságának ürességét,alárendelik magukat a karizmatikus vezetőknek

-emberi szükségletek: kapcsolódás szükséglete, meggyökerezettség sz., alkotás sz., az az igény,hogy megtapasztalhassuk a saját egyéniségünket, orientációs sz.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

-emberi élet a felettes én és az ösztönén harca

-emberi életben 8 olyan szakasz van, amikor válsághelyzetbe kerül:legyőzhetjük,ha felsőbb fokra lépünk, de nem mindenki helyesen cselekedni

-felettes én:a szocializáció tartalma, miden előrelépés a felettes én győzelme,de el is pusztíthatja magát

EGZISZTENCIALIZMUS:

-egzisztencia: cselekvés, alkotás, önmegvalósítás is

-egzisztencia felismerés forrása: szorongás, kétségbeesés

KARL JASPERS: 1883-1960

-rejtőzködő istent vallja

-szabadságunk magaslatán eljutunk hozzá,erre az a biztosíték,hogy  a transzcendenciából származván rendelkezünk az emberlét elé tűzött  feladat megoldásának minden eszközével,de semmit nem remélhetünk,ha csak kívülről várjuk a megoldásokat

-önmagán túllépni vágyó ember számára alapvető fontosságú a szabadság

MARTIN HEIDEGGER: 1889-1976

-jelszava:vissza a dolgokhoz!

-embert nem jogosan jellemezzük a test és a lélek dualizmusával,s az ember tévúton jár ha le akarja győzni a természetet s a világ urává akar lenni

-kijelenti,hogy a középpontban nem az ember áll,hanem a lét

-ember a nem létezők ura, a lét pásztora

-heideggeri fordulat:a világtörténelem már nem az egyetemes ész megtestesülése,az ember már nem a világ ura,őszintén szembenéz a saját végességével

-javaslata,hogy nevezzük az embert létnek,vagy jelenlévő létnek

-ontologikus egzisztenciális elemzés: keresi arra a választ,hogy hogyan,miképpen van a létező,miképpen vagyunk

-a világban való lét elemzésénél a lét vizsgálatának sorrendje:mi,azután a ki

-mi:a holmik,dolgok,amik kéznél vannak, amit eszközként használunk

-a tárgyak egyike utal a másikra

-amikor a kéznél lévő eszköz meghibásodik,akkor tudatosodik csak bennünk,hogy mire is szolgált

-az ember bele van bonyolódva a világba,köze van hozzá

-az itt-lét viszonya a világhoz a benne-lét

-ez a benne-lét létmódokra bomlik,ilyen létmódok: hangoltság, megértés

-értelmezés: 3as tagoltságú elő-struktúrán alapul: a dolog birtoklása, az értelmező látásmód, egy meghatározott fogalmiság

-ki: vagyis az itt-lét, képes önmagát választani vagy elveszíteni

-az eszközökkel foglalatoskodó világban való lét gondként jelenik meg, belevettettünk egy világba amely fogva tart minket,ez a fakticitás

-igazság abban áll,hogy a létezőt úgy fedi fel,ahogyan az önmagában van

-mindenki a saját halálát halja,hangsúlyossá teszi,hogy az egzisztencia is kinek-kinek  a sajátja,ez a belátás elszigeteli az itt-létet,másfelől ráébreszti a maga sajátos  lehetőségeire,fel nem cserélhetőségére

-megkülönbözteti a világ-időt,és az rgyéni időt

JEAN PAUL SARTRE:1905-1980

-azt hangsúlyozza,hogy a haladó erők a tőkés társadalmon belül is képesek sikereket elérni

-műve:Az undor

-nem más,mint képekbe áttett filozófia-Camus szerint

-minden ami körülveszi az embert,kisstílű,értelmetlen,unalmas,közhelyes

-létezés-szemérmetlenség

-a világ nem kínál megoldást,hacsak a művészi tev.vagy a műélvezés nem

-valóság egyéni felfedezésének kísérlete

-Lét és a semmi c.mű

-hangsúlyozza a társadalmi cselekvés lehetőségét és levonja az egzisztencialista emberközpontúságból adódó következtetéseket,kiáll az elnyomottak ügye mellett

kiinduló tétele:egzisztencia megelőzi az esszenciát=ember először létezik, feltűnik a világban és csak azután definiálja  önmagát

-felfogása a létet illetően dualisztikus

--szellemi világot,az emberi szellemi létet állítja szembe a Semmivel

-az istentől megfosztott emberi egyén,a szubjektivitás kerül a középpontba

-az egyén léte:teljesen önmagától függ

-emberi létet 3 alapvető szellemi irányultság (extázis) jellemzi: 1.extázisban az emberi szellem a semmivel találja szemben magát, 2.extázisban a másik ember felé vonzódik(szerelem), 3.a lét felé törekvés, azt jelenti,hogy az ember isten akar lenni (isten-ember)

-a halál semmiféle értelmet nem ad az életnek

-a halál semmivé tesz minden emberi tervet

-a semmit tudatunk fedi fel,az ember a semmit a saját lelkében fedi fel

-az ember egyedül van,egyedül kell választania is,hogy megvalósíthassa önmagát

-emóció elmélet:  szükség van egy olyan antropológiára amely az ember lényegének,az emberi sorsnak a meghatározására törekszik

-fenomenológiai elmélet: középpontjában a világ átformálása van

-az ember megpróbálja célirányosan változtatni a világhoz való viszonyát

-később megtagadta a Lét és a semmiben kifejtett nézeteit:új szabadságmeghatározást ad,amelyben már a társadalmi determináló tényezők jelentőségét emeli ki

ALBERT CAMUS:1913-

-műve:A közöny

-világ abszurditását elemezte

-eszménynek a kommunizmussal szemben politikailag az anarchoszindikalista lázadást tartotta

-a lét, a halál, a semmi, a transzcencia

-minden egzisztencialista kiindulópontja: az ember lehetséges léte,az egzisztencia. Ezt csak a szenvedés fedheti fel,de csak 1-1 pillanatra,mert állandóan változik. A szorongás felvillantja az ember számára a transzcendenciát, mely határhelyzetben közelíthető  meg.Ilyen határhelyzet a harc,a szenvedés, a bűn, a halál.

-a halál a léttől elválaszthatatlan

-lét=szabadsággal,de hogy ezt a szabadságot megvalósítsuk választani kell

-választás 2féle lehet:1.autentikus (lét megvalósítása érdekében választunk), 2.inautentikus (autentikus ellentéte)

-szerinte minden írói alkotás,cselekedet,hat a társadalomra

-csakis a valóság megismertetése lehet a nagy művészet alapja,a múvész keresi a kapcsolatot az emberekkel

NEOPOZITIVIZMUS, “NYELVI FORDULAT”

-élet értelme az,hogy le kell mondanunk a világ eseményeinek,tényleges történéseinek a befolyásolásáról

-a nyelv kijelentéseinek tényleges logikai szerkezete nem szükségképpen azonos a grammatikai formájuk általá sugallt szerkezettel

-mindazok a kijelentések logikai analízisre szorulnak,amelyek összetett tárgyakról szólnak

WITTGENSTEIN:

-az összetett dolgokról szóló kijelentés premisszái és implikációi (következményei) nem egyértelműen  meghatározottak

-a világ felbontásánál tényleges egyszerű alkotórészekhez kell eljutni

-ami bizonytalan azok a mi meghatározásaink

-ezt a világot a gondolat logikailag leképezi

-a nyelv csak tényekről szólhat

-a kizárólag igaz kijelentésekből álló és minden lehetséges igaz kijelentést tartalmazó nyelv a világ tökéletes képét alkotja

-a szubjektum,az ember,maga is tárggyá,a nyelv tárgyává válik

-ezáltal a világ emberi és nem emberi elemei ismeretfilozófiailag egy szintre kerülnek, így lesz a nyelv és annak logikája a világ tükörképe

-mindarról,amiről a nyelv nem szólhat hallgatni kell

-amit mondani lehet,az világosan mondható,amiről viszont nem lehet beszélni arról hallgatni kell

-a kimondhatatlan mindazonáltal létezik

-az ember képtelen racionálisan gondolkodni,ha nem vmiféle közösség tagjaként ítél a dolgokról

-nyelv:vonatkozási rendszer,lét-alap, közösségben  kötelező érvényű, közösséget konstituáló normarendszer,etalon

-nyelvet 2féle aspektusból lehet szemlélni:1.tárgy nyelv, meta nyelv(amellyel a tárgy nyelvről bszélünk)

-minden objektív igazságot a nyelvben kell keresnünk, mert ez az áthagyományozódott társadalmi tapasztalatok, tev.formák tárháza

-nyelvjátékok:megmutassa azokat a szabályokat,amelyeken nyelvünk működése alapszik

-a nyelvi kifejezések felszíne a nyelvtan,a grammatika

-nyelv maga az alap ,a fundamentum

-csak úgy lehet használni,mint a sakkot,ki lehetne találni más kifejezéseket,szabályokat,de az már egy másik játék lenne

-a közös emberi cselekvési mód az a vonatkozási rendszer,amelynek a segítségével 1-1 nyelvet értelmezünk

-értelmezés tehát cselekvés

BÉCSI KÖR:

-1970-ben alakult kávéházi vitakörből fejlődött ki

-MORITZ SHLICKE:filozófiai jellegűvé tette a beszélgetéseket

-szerinte a filozófiának az a feladata,hogy a tudományos megismerés alapjait logikai elemzésnek, analízisnek vesse alá

-őt lelövik,fasizmus hatására a tagok emigrálnak

-logikai pozitivizmus: filozófiai válasz a modern természettudományok fejlődése által előidézett új szituációra,valódi tudáshoz csak természettudományos módszerrel lehet eljutni

-a tudományos módszernek a feltétele a megtapasztalhatóság, a megfigyelhetőség

-a természettudományok felfedezéseket tesznek

-az emberi megismerés tudományos rekonstrukciója lenne a filozófia feladata

-nyelvi fordulat: a szimbolikus logika az egyedi gondolatokat az emberi gondolatokban szerintük fellelhető közös formában juttatja kifejezésre. Az emberi tudás természetes közege a nyelv.

-verifikálhatóság: egy állítás igazságának vagy hamisságának a tapasztalatok segítségével való eldöntése

-verifikációs elméletek megalkotása

-bonyolult élő nyelvek vizsgálata helyett egyszerűbb,idealizált nyelveket alkotnak emg

-logikai szintaxis elegendő egy nyelv működésének elemzéséhez, később a szemantikával,a pragmtikával kénytelenek kiegészíteni

-fizikalizmus: vmennyi tudomány a fizika módszerével lehet csak eredményes

FRANKFURTI ISKOLA:

-1923-ban alakult

-HORKHEIMER: a tőkéseket kannibáloknak, a munkásokat áldozatoknak tartotta

-hagyományos filozófia és társadalomtudomány másra nem jó,mint a fennálló rend reformokkal történő feldolgozására

-a látszatok mögött meg kell találni a lényeget és segíteni kell a társadalom radikális átszervezését , egy új, a többség érdekét szolgáló igazságos társadalom létrejöttét

-társadalmi erőszak kérdése

-pacifikus nézet: lehetetlennek vélte az emberek örömteli együttműködését, mert szerinte minden együttműködés eleve negatív jellegű lehet csak. Pozitív töltete csak a szenvedésnek és a fájdalomnak van

-nem szabad az erőszakot erőszakkal megszűntetni

-elvetette az erőszak minden formáját

-szerinte a fasizmus nem más,mint a liberális polgári demokrácia természetes következménye

-munkanélküliek egyfajta amorf osztályt alkotnak, csak arra várnak,hogy vki megszervezze őket, engedelmes eszközévé váljanak egy szerveződő új uralkodó osztály kezében

-a fasizmus a termelőeszközök feletti rendelkezés jogát azon kisebbség számára biztosítja,amely a legelszántabb erőként emelkedett ki a konkurenciaharcból

-azt a feladatot tűzték ki,hogy megfelelést, korrelációt állapítsanak meg bizonyos személyiségjegyek és az előítéletekre való fogékonyság között

-antiszemitizmus tartalma:1.sztereotív negatív vélemények, amelyek a zsidókat fenyegetőnek, immorálisnak írják le, 2.olyan ellenséges beállítottság, amely a zsidókérdés megoldásául a korlátozás, kirekesztés és az elnyomás különböző formáit sürgette

-pszichológiai rokonság áll fenn az etnocentrizmus és a konzervativizmus között

-jellemezni lehet az autoritárius személyiséget 9 vonással: 1.konvencionalizmus, 2.autoritárius engedelmesség, 3. autoriátus agresszió, 4.anti-intracepció, 5.babona és sztereotípia, 6.erő és keménység, 7.destruktivitás és cinizmus, 8.projektivitás, 9.túlzott törődés a szexualitással

-megállapítják,hogy az ekzaktságra, kvantifikációra törekvésben elvész a társadalmi jelenségek lényege

-a társadalmat ne mlehet a természettudomány vizsgálati eszközeivel kutatni, mivel sajátos minőség

-egy társadalmi egyént csak akkor lehet megérteni,ha ismerjük magát a társadalmat

-a történelem a totális irányítottság felé halad

HERBERT MARCUSE:

-egydimenziós társadalomelmélet

-a technikai fejlődés,a megnövekedett termelékenység létrehozza az ipari társadalmat, a fogyasztói társadaémat, a jóléti államot a mindezzel egy újtípusú elnyomást valósít meg,ahol a tömegek hajlandók alávetni magukat az elnyomásnak, amely egyetemes konformizmust valósít meg

HERMENEUTIKA, GADAMER:

-a filozófia hermeneutika a megnyilatkozás, a tolmácsolsá, az értelmezés művészete

-hermeneutika annyit jelent,hogy egy másik világból származó üzenet,értelemösszefüggés áthozatala a saját világunkba

-a hermeneutikai hozzáálláshoz hozzátartozik a történeti horizont felvázolása, amely különbözik a jelen horizontjától

-a történeti tudat tudatában van a saját másságának, ezért a hagyomány horizontját az első megértési fázisban elkülöníti a saját horizontjától, tisztázza a különbséget a 2 között

-az áthagyományozott szövegt a jelen jövőhorizontjára is vonatkoztatni kell ahhoz,hogy a hagyományt alkalmazhassuk

-a gyors változásokkal elárasztott korunkban az ,ami változik, összehasonlíthatatlanul szembetűnőbb, mint az,ami marad a régiben, ez szellemi életünk egyik általános tv-e

-minden emberi alkotás át van itatva jelentéssel, amelynek kiolvasása a hermeneutika feladata

-a hermeneutikai erőfeszítés csak ott lehet sikers,ahol belátás, elsajátítás, megvilágosodás történik, ahol megszűnik az idegenség,ahol be tud épülni a személyes tudásba,gondolkodásba

SCHLEIERMACHER:

-szerinte a hermeneutika az eredeti szellemi alkotófolyamat reproduktív megértése és megismétlése, mégpedig a szellemi kongenialitás alapján(rokonlelkűség)

-grammatikai interpretációkat ki kell egészíteni még a pszichológiai elemzéssel, ez az objektív értelmezés mellett szükséges szubjektív, ún.divinatorikus elemzés(jóslás, látnoki sejtés)

-lelki rokonságra van szükség

-vmely tárgyat,magatartást,amely az én életösszefüggésemben, környezetemben ne mtalálható meg, nyelvi megjelölésében sem értetem meg

-akkor sem vagyunk képesek a másik életét,gondolatait megérteni,ha magunk belülről zavarosak,tisztázatlanok vagyunk

-fontos,hogy tudjunk kérdezni, ehhez kell egy előzetes megértés, tudás, plussz egy meghatározott,a saját életünkben gyökerező érdekszempont

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MILÉTOSZI ISKOlA:

THÁLÉSZ: i.e.624-544

-őselve a víz,víz minden élet hordozója

-van vmi végső állapot visszafelé, vmi abszolút kezdet, akár konkrét dolog is, ez a konkrét dolog vmennyi változás állandó hordozója, szubsztanciája, ily módon egység teremtődik a dolgok sokféleségében

-minden élőlény elpusztul,kiszárad ha víztartalma elvész

-átvette és továbbfejlesztett az egyiptomi képzést, a memphisi papok tanítását

-minden természeti jelenségre materialisztikus magyarázatot keresett

-kereste a valós oksági összefüggéseket az anyagi jelenségek között

-eljutott a valós kazuális (oksági) kapcsolatok kereséséig

-világmagyarázata:a víz maga az anyag ősformája, ellentmondást is rejt magában:az általános és az egyes ellentmondását

-Föld lapos és vízen úszik

ANAXIMANDROSZ:i.e.611-546

-folytatta Thálész természettudományos vizsgálódásait

-ő adott először kielégítő természettudományos magyarázatot a szél,az eső és a villámlás jelenségére

-felmérte a Nap,Föld és a Hold egymáshoz viszonyított nagyságát, ő próbálta először megrajzolni a Föld térképét

-Föld a Kozmosz középpontja, henger alakú és szabadon lebeg az űrben, végtelen számú világrendszer van az Univerzumban

-APERION gondolata:határtalant de egyidejűleg meghatározhatatlant is jelent:egy általános tulajdonságú anyag fogalmát próbálta megragadni, ebből szeretné levezetni az egyes konkrét anyagokat, ~meghatározhatatlan,eképp általánosnak tekinthető

-valóság már változó, alakuló, az ellentéteknek tulajdonít szerepet az adott állapotok meghaladásában= naív dialektika

-létezők mind keletkezésükben,mind elmúlásukban vmiféle szükségszerűségnek vannak alávetve,az anyag ellentéteket hordoz magában, kiküszöbölésük maga a fejlődés

-szociomorf szemlélet: a bölcselő a társadalomban szerzett tapasztalatokból tesz általános megállapításokat az univerzum egészére

-idő ítélőszéke előtt mindenki felel a tetteiért

-hideg és a meleg örök termékenyítő képességének hatására bontakozik ki a világfolyamat, népesedik be a kozmosz

-állatvilág termékeként beszél az emberről

ANAXIMENÉSZ:i.e.580-525

-ősanyag a levegő, korong alakú Föld

-a levegő ritkulásával tűzzé, sűrűsödésével pedig felhővé,azaz vízzé ill.földdé, kővé válik

-kontaktust,kapcsolatot feltételez a levegő révén a kozmosz anyaga és az emberi lélek között

-a levegő sűrűsödése és ritkulása révén érzékelhetően minőségileg új anyagok jönnek létre

PÜTHAGORÁSZ:i.e.580-500

-természet vizsgálatát tartja elsődleges feladatának

-a dolgok lényegének,arkhéjának a számokat tartja, a számokat szellemi létezőknek képzeli ezért filozófiája idealista jellegű

-számvilág mintája, előképe az emberi világnak, 183 világ van,melyben 10 ellentétpár hat: határolt-határolatlan, egyenes-görbe,egy-sok, jobb-bal,férfi-női, páros-páratlan,nyugalom-mozgás, fény-sötétség,jó-rossz, négyszög-derékszög ellentétei

-ellentétpárok merevek,örökké létezőek, vmiképpen össze kell olvadniuk és ebből lesz a harmónia

-felfedezte a számtani közép fogalmát

-páratlan számokat a jóval, az egységgel asszociálja

-számok az okai a világegyetem harmóniájának, a magasabb szférákban harmónia uralkodik, a levegő tiszta és egészséges, az ott élők halhatatlanok. Ezzel szemben mi emberek a rossz, szennyezett levegőt szívhatjuk és ez az oka annak hogy halandók vagyunk

-lelkünk csak ideiglenesen társul a testünkhöz, túlvilági hatalom elrendelésére egyesül testünkkel

-többszöri megtestesülésen kell egy léleknek átesnie ahhoz,hogy visszatérhessen megtisztulva az istenek honába. Az ember maga is elősegítheti a megtisztulást szellemi tev.,aszkéta életmód révén

-ennek megvalósítására szerveződtek a püthagoreuszi szövetségek

-püthagorászi iskola: fontos a feladatok mennyiségi oldala,ami mérhető azt mérni kell, átlépnek az irracionalitás határán, mítoszokhoz való visszatérés

-nem a Föld áll a világegyetem központjában,hanem 9 társával együtt egy középpont körül keringő bolygó(központi tűz)

-ALKMAION:állatokat boncolt,és felfedezte,hogy az érzékszervekből idegszálak futnak be az agyba, és arra következtetett,hogy a külső világ benyomásai az élőlények agyában, az érzékelés kp-jában rögzítődnek

HÉRAKLEITOSZ:i.e.545-475

-vizsgálta:a lét kizárólagos alapjának tekintett általános tvszerűség és az individuális,egyéni létezés kapcsolatának problémáját

-őselem a tűz, olyan anyag,olyan folyamat,amely állandóan,szűntelenül mozgásban van

-a világ nem állapot,hanem történés, minden a tűzből lesz és abba tér vissza a dolgok dinamikus egyensúlyának megfelelően

-tűz mindig keletkezés és elmúlás állapotában van

-Minden folyik (Panthea rei), Nem léphetünk 2x ugyanabba a folyóba

-valóság minden jelensége az állandó és a változó vmiféle egysége

-optimizmusának forrása az egységes világban való hit,a hit abban,hogy a valóságban nem káosz van hanem rend

-logosztól (ész) áthatott harmonikus kozmoszon belül valósul meg a dolgok, jelenségek egymásra gyakorolt kölcsönös hatása

-ellentétek egyidejűleg minden dologban jelen vannak, a konkrét történések forrása az ellentétek harca

-isten,logosz, tv egyértékű fogalmak

-isten szó nála metafóraként,a világegészre,a világtv-re,az ésszerűségre való utalásként használatos

-jelenségek nem önmagukban,hanem az egymáshoz való viszonyukban nyerik el jelentőségüket

-emberek eltérnek a logosztól,nem azt teszik amit az ész, az ésszerűség diktál, marhák életmódját folytatják

-azt kívánja elérni,hogy az emberek használják végre a gondolkodás képességét

-több szellemi energiát kellene fordítani a dolgok lényegének elválasztására,a minőség világában kellene élni,nem a sekélyes dolgok világában

-világon egy dolog uralkodik:ész

ELEAI ISKOLA:

XENOPHANÉSZ:i.e.580-484

-támadja a többistenhitet, az antropomorf(ember formájú) isteneket, mítológiaellenes

-az egy istent állítja szembe a többi istennel

-amikor istent emlegeti, a világ univerzumát,egészét érti ezen az istenen, az isten és a világ közé tesz =et

-ez az egység mozdulatlan,a világ keletkezik és nem múlik el soha, a világ mindig önmagával azonos,változatlan:mozdulatlan világ koncepciója

-ő is körforgásnak,2irányúnak képzeli a változásokat

PARMENIDÉSZ:

-világ egy egység

-gondolkodásszámára 2 út van:egyik út megmutatja,hogy a létező van, és lehetetlen az,hogy létező ne legyen, a másik út azt mutatja,hogy nem létezik a létező, és hogy ez a nemlétező is szükségképpen adódik->utóbbi járhatatlan

-lét és a nemlét azonos önmagával,a kettőt  összekeverni lehetetlen

létrehozza a későbbi formális logika alapelvét:azonosság elvét A=A

-hibás vélekedés,hogy a világ színes,mozgalmas és változó,ez az érzékszervek torzításának eredménye

-az érzékszervek azt mutatják meg,ahogyan mi képzeljük a világot,és nem azt,hogy milyen is az

-a létező strukturálatlan és gömb alakú

-állandóság mozzanata

ELEAI ZÉNON:i.e.490-430

-2 egymásnak ellentmondó következményt fejt ki,melyeket az azonosság tv-e alapján egyszersmind cáfolni is vél

-híressé vált APÓRIÁI(kételyei):

1.A pontból a B pontba való eljutás lehetetlensége

-teret egymástól elválasztott diszkrét mozzanatokra bontja fel, a tér a kontinuitás és a diszkontinuitás egysége

2.Akhillész és a teknős

3.kilőtt nyíl

-feltárul a tér és az idő folyamatos és megszakított voltának dialektikája

EMPEDOKLÉSZ:i.e.495-435

-filozófiája az első kísérlet volt az ókori filozófia szintézisére

-4 ősanyagra vezeti vissza a valóságot,ezeket alapelemeknek,gyökérzetnek (rhizómák) nevezi. A 4 őselem:tűz,víz,föld,levegő istenekben megfogalmazva. E 4 őselem örök életű,sajátosságaiban változatlan.

-a konkrét dolgok keletkeznek és pusztulnak a keveredés és a felbomlás értelmében, mennyiség és minőség összefüggése

-keveredés és a szétválás a szeretet és a gyűlölet hatására történik.A szeretet összehozza a dolgokat, a gyűlölet szétválasztja

-a szeretet a természetre vonatkoztatva vonzást,a viszály pedig taszítást jelent

-4 őselem egységének az állapota: szphairosz, a szférák állapota a világrendszer egyensúlyi állapotának felel meg,amikor ez az állapot előáll,a viszály megkezdi a harmónia felbomlasztását. Amikor a viszály (neikosz) érvényesül,az az akozmosz állapota.A folyamat ekkor elölről kezdődik.

-növény és állatvilág fejlődésének kérdése:különböző élőlények fajtái nem kész fajtákként jöttek létre,a földből különböző testrészek nőttek ki,ezek bolyongtak a földön míg egyesültek egymással.

-legjelentősebb fizikai felfedezése,hogy az anyag nem tömör, hanem lukacsos szerkezetű.Azzal igazolta,hogy az anyagok összenyomhatók,vagyis térfogatukat változtatni lehet.

-elképzelése:fény nagy sebességgel terjed

-lélegzés-elmélet->zsákutca volt

ANAXAGORÁSZ:i.e.500-428

-Nap izzó érctömeg,és más égitesteken is elképzelhető az élet létrejötte

-végleg kizárta a világegyetemből az isteneket

-a világfolyamatot az ész indította meg,de a világ ezt követően már a saját tv-ei szerint halad

-elfogadta a milétosziak és Empedoklész tanítását az őselemekről

-szerinte nincs abszolút keletkezés és elmúlás->teoretikus kompromisszumnak a vonásai

-mindenben benne van a vmennyi más dologgá válásnak a potenciális lehetősége,ez a gondolatsor vezet a spermaták (magok) gondolatához

-ezekre az őselemekre az jellenző,hogy különböző számban vannak képviselve a különböző dolgokban, így valóban csak keveredés és szétbomlás van, a homoiomeriák:a hús, a fű és a fa legkisebb darabjainak keveredése ill.szétbomlása.

-érzékszervekkel nem felfogható végtelen kicsiny anyagrészecskéket feltételez

-az az elgondolása,hogy a kéz hatalmas szerepet játszik a gondolkodásban, a manuális tev.jelentősen kihat a szellem kifejlődésére

ATOMISTÁK:ők zárják a preszókratikus,azaz a Szókratész előtti görög filozófiai áramlatot

DEMOKRITOSZ:i.e.460-370

-atomelmélet:atomok olyan végső anyagi részecskék,amelyek a realitás végső építőkövei

-abból indult ki,hogy semmiből nem lehet semmi

-a valamit,a létet az atommal azonosítják,és ezt a létezőt belehelyezik a nemlétezőbe,az űrbe->mégis létezést tulajdonítottak az űrnek

-van oylan végső anyagi valóság,amelyet már nem lehet tovább bontani

-az atom oszthatatlant jelent,oszthatatlan anyagot

-atomok végtelenül kicsinyek,ami eltérő vonásuk lehet,az a nagyságuk,alakjuk, helyzetük,elrendezésük

-a különböző atomok sajátos összeállításából származó dolgok,amelyeket érzékszerveinkkel észlelünk,csupán a mi számunkra olyanok,amilyennek észleljük őket,az atomisták szubjektivizálják a dolgok minőségét

-2 őselv van nála,2 szubsztancia:atomok és az űr

-az atomok az űrben zuhannak,a súlyosabbak gyorsabban esnek,utolérik a könnyebbeket,az ütközések során az egyenes vonalú mozgás átmegy örvénylő mozgásba,ebből a mozgásból jönnek létre a világrendszerek

-a testet és a lelket alkotó atom együttes idővel szétbomlik,s ez a test és a lélek halála

-a dolgok kapcsolatában minden okságilag meghatározott, a véletlen nála nem értelmezett fogalom

-megismerés: az észlelt dolgokról atomok válnak el és jutnak el érzékszerveinkhez,egyfajta képet alkotva(képelmélet) Eidoloknak nevezi ezeket a képecskéket.

-a dolgok lényege az atomi szintjük,de ez a szféra érzékszervileg felfoghatatlan

AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM AZ ANTIK FILOZÓFIÁBAN:

HÉSZIODOSZ:i.e.700 körül

-egy olyan társadalom képét vázolja fel,amelyben az apák fiaikkal, a testvérek egymással szinte kommunikációképtelenek

-vaskor ez,a dolgozó ember megaláztatások érik,ezzel együtt hisz abban,hogy a jövő kemény tv-ei visszaállítják a régi helyzetet

->7 görög bölcs:olyan általános követelményeket fogalmaznak meg,amelyek segítségével visszaállítható lenne a társadalom megbomlott harmóniája,a szabadok boldogsága,egyenlősége lebeg szemük előtt. Ennek érdekében hirdeti ka szükségletek józan visszafogását,az önmérsékletet, öregek és a szülők tiszteletét, az állam,a tv-ek megtartását,szenvedélyek korlátozását

SZOFISZTIKA, SZOFISTÁK:

-emberi érdek szemszögéből vizsgálják a világot

-emberek nem születtek az igazságosság, a jogtudat kész birtokosaként, ténylegesen csak tanulás,erőfeszítés révén juthatunk hozzá

-a társadalomban való létezés szükséges erényeire kívánták tanítani a szabadoakt

-erények:tisztességérzet,jó komm.képesség, szuggesztív beszéd,

-általános műveltség fogalma:enküklosz paediának( teljes körű műveltségnek) nevezték az ~-et,amibe a szellemi kultúra mellett a mesterségre nevelés is beletartozott

-ócsárolták őket,amiért nevelőmunkájukból akartak megélni,az öregek még virágzó demokráciában éltek,de a fialtalok már a bomlás,a válság állapotát örökölték

-fiataloknak megváltozott az alapállása, mindent kritikusan vizsgáltak

-különbségtétel a természettv. És az állati tv.között: az ember kidolgozta magát a természetből,maga formálta a saját habitusát,ami a legnehezebb volt az a konszolidált együttélés. Mindenkinek a természet tv-ei szerint kell élnie,mindnyájunk közös természeti öröksége,hogy minden ember egyenlő

-a jog és az erkölcs együttes hatalmát követelik az államban

PROTAGORÁSZ: i.e.481-411

-homo mensura tétele: az meber-mérték, vagy az ember a mérték.

-különbözőképpen lehet értelmezni.értelmezhető az antik humanizmus mottójaként,hogy az ember változó szükségleteihez kell hozzászabni a különböző társadalmi intézményeket és tv-eket.De jelentheti csak azt,hogy az mebert kell a vizsgálódások fókuszába helyezni.

-hite,hogy a mesterségeken kívül a jog és a tisztesséf emeli az embert az állat fölé

-felfedezik,hogy a tv és a jog csak a hatalmon lévők érdekeit tükrözik,tenni kell vmit hogy az emberek ne váljanak bábokká

-más nézőpontból kell látniuk az erényeket

-istenekben kételkedett,a természetre kell hallgatni

KALLIKLÉSZ:nemcsak az állami tv-t,hanem az erkölcsöt is a hatalom találta ki a saját hasznára. S aki elég erős ahhoz,hogy túltegye magát az erkölcsi tv-en,annak egyben joga is van,hogy másikat tegyen a helyébe

TRASZÜMAKHOSZ: természeti igazságosság azonos az erősebb érdekével, az igazságosság a gyengéket védi az erőszak ellen,ha ez nem történne meg,akkor az erősek érvényesítenék érdekeiket. Az ember természeti joga,hogy megvalósítsa az igazi morált.

GORGIÁSZ: 3 tétele: 1.nem létezik semmi. 2.ha mégis létezne valami,akkor ez sem ismerhető meg. 3.ha netán megismerhető lenne,akkor sem közölhető.

SZÓKRATÉSZ:i.e.470-399

-tanító módszere a bábáskodás volt:nem közölte az átadni kívánt ismereteket,hanem a beszélgetőpartnerből szedte ki azokat

-nem foglalkozott a természettel

-az emberek magatartása,cselekvései,döntései,állásfoglalásai érdekelték

-etika tudományának létrehozója

-erkölcsi nézeteit tekintve etikai racionalista volt

-feltételezte,hogy ha megismerjük a jót,akkor feltétlenül annak megfelelően fogunk cselekedni

-az emberek tev-ét sokszor kényszerítő erővel befolyásolják az objektív létfeltételek

-az erény tanítható

-aki belátja mi a helyes,az még nem feltétlenül követi is azt

-jó az,ami az isteneknek tetszik és az állam adott tv-einek megfelel, és ami hasznot hajt az embereknek

-hivatkozott a daimonion-ra, ami egy titokzatos belső hangot jelentett nála=erkölcsi érzület,lelkiismeret

-szándékot látszik meghatározóként hangsúlyozni a cselekedetben

-szándék-etika:ismerd meg magad! Elve (ceterum censeo-ként hangoztatta=visszatérően)

-filozófiatörténet ezt az igényt tartja gondolkodástörténeti fordulatnak

-mindenekelőtt magunkat kell megismernünk ahhoz,hogy ítélni tudjunk bármiről és bárkiről

-hatott korának ifjúságára:arra tanította  őket,hogy a saját értelmükkel ítéljék meg a dolgokat

-ő teremtett olyan helyzetet,hogy a konfliktus nagyságát érzékelhessék a polgárok

PLATÓN:i.e.427-347

-iskolája:Akadémia

-filozófiájának szakaszai: szókratészi, parmenidészi, püthagoreuszi szakasz

-szofistákkal vitatakozik

-megismerés: érzékelés nem vezet lényegi megismeréshez,az igazságot csak az értelem segítségével ragadhatjuk meg, a 3.fokot a gondolkodást ítéli igazinak

-gondolkodás nem az érzékeken alapul, a lélek önmagába fordulva,az érzékektől elszakadva képes az igazság megragadására. Az igazsághoz anamnézis (visszaemlékezés) révén lehet eljutni

-a lélek őshazája az örök igazságok,az ideák hona

-a lélek mielőtt egy testtel egyesülne,az ideákat közvetlenül szemléli. Miután a lélek beköltözött egy emberi testbe,elfeledkezik ezekről az örök igazságokról. Hosszú erőfszítés,spekuláció eredményeként valósulhat csak meg a visszaemlékezés

-valóságunk,az érzékelhetó valóság állandóan változik,ezért nem lehet teljeséggel megragadni

-ami állandó,ami változatlan az az ideák,az eszmék világa, ezért az eszmék világához való közeledés a létező célja

-az állandó,a maradandó:a cél (télosz) ,a változó dolgok célja

-nála a világ megkettőződik:jelenségvilágra és lényeg-világra különül el.Előbbit az érzékeléssel,utóbbit spekulációval lehet megközelíteni

-létezik egy világteremtő és világépítő Isten,a demiurgosz (kézműves) aki a kozmosz létrejöttének oka

-hogy megérthessük a természet dolgait,fel kell tárnunk a demiurgosz célját

-a demiurgosz isten először a 4 őselemet teremtette meg,belőlük hozta létre az összes természeti jelenséget

-az égitestek átvették a világformáló istentől a lélek hallhatatlan magvát,ezáltal ők is istenségekké váltak. Ők is hozzáadnak vmit a hallhatatlan lélekhez: a halandó lélekrészt,az érzékelés színhelyét. Ez a halandó lélekrész 2 részből áll:a vágyakozó és az akaró lélekrészből. A hallhatatlan lélekrész pedig a racionális, a gondolkodó tev.székhelye

-demiurgosz isten létét érvekkel támasztja alá:

istenérvei:1.az égi szférában matematikai pontosságú mozgások vannak,és csak akkor tudjuk magunknak megmagyarázni őket,ha eszes lény alkotásának tekintjük

2.az isteneket illetően az embereknek megegyező képzeteik vannak

3.istenek lényegéhez tartozik az egész kozmoszról való gondoskodás. Mi emberek  nagyon kis része vagyunk az univerzumnak.Minden isteni gondoskodás a nagy egészért történik

-Az állam c.műve:megvizsgálja az igazságosság kérdését

-igazság nem más,mint a társadalom uralkodó csoportjai által meghatározott konvenciók összessége

-nem érdemes mások érdekét követnünk,kövessünk inkább a magunkét

-az állam vezetése és védelem az uralkodó osztályok feladata

-az uralkodó osztályok:filozófusok,őrök,dolgozók. A filozófusok az őrök sorából  választódnak ki. A dolgozók a politikai hatalomban nem vehetnek részt,politikai jogaik nincsenek.Tulajdonosai viszont munkaeszközeiknek.Az általuk megtermelt javakból csak annyit tarthatnak meg maguknak,amennyivel szükségleteiket elláthatják.

-a platóni állam megvalósíthatatlan utópia

-lélek és részesedéselmélet:a lélek 3 részből áll: a gondolkodó léleknek megfelel a bölcsesség erénye, az akaró léleknek a bátorság erénye, a vágyakozó léleknek a mértéktartás erénye.A filozófusok a gondolat emberei.Az őrök az akaratot képviselik. A vágyakozó lélek a dolgozóknál dominál.

-azt az államot próbálja tudományosan meghatározni,amelyben a legkevesebb a változás és a legnagyobb a stabilitás. Az államalakulat stabilitását szolgálja az antidemokratikus nevelési rendszer is: a különböző osztályokat különbözőképpen kell oktatni-nevelni a társadalomban betöltött eltérő funkcióiknak megfelelően

-művészet harmadlagos szerepet játszik

-az oktatásban csak azokat az irodalmi műveket tűri meg, amelyek szerinte pozitív szerepet játszanak az emberformálásban

DIOGENÉSZ ÉS A KÜNIKOSZOK:

-jelszavuk:Vissza a természethez!

-feleslegesnek és szükségtelennek tartották az összes társadalmi szabályozórendszert:tv-eket, erkölcsöt,vallást

-első olyan mozgalom,amely a természetes életmódra, az anyagiasság megfékezésére, igénytelenségre, egyszerűségre szólította fel a tömegeket (az ilyen embert kereste Diogenész)

-Diogenész szerint az ilyen életvitelért cserébe az ember egy belső rendíthetetlenséggel vértezheti fel magát

ARISZTOTELÉSZ:i.e.384-322

-ókor legnagyobb gondolkodója

-mesterének tekintette Platónt,de filozófiája valóságközelibb, elveti a mitológiával való példálozgatást

-iskolát alapított Lykeon néven Athénban

-peripatetikus iskola volt,mert sétálva,beszélgetve tanultak

-tudatosan törekedett egy meghatározott filozófiai rendszer létrehozására

-a létező valóság legáltalánosabb vonásait kategóriákban kísérli meg megragadni. Ezek: szubsztancia, minőség, mennyiség, viszony, tér, idő, helyzet, bíráskodás, cselekvés, szenvedés

-elméleti(matematika,metafizika) és gyakorlati tudományokat különböztetett meg

-Platón kritika: kifogásolja,hogy Platón önálló szellemi létezést tulajdonít a dolgok lényegének, platón csak látszatmegoldást ad a lényeg és a jelenség viszonyának problémájára. Ideái olyan érzéki létezők, amelyeket eszméknek nyilvánít és felemel egy másvilági létbe.

-arisztotelészi ideakritika: lényege,hogy semmi szükség a világ megkettőzésére. Az egyes nem létezhet általános nélkül és az általános sem létezhet egyes nélkül.

-anyag-forma elmélet: az egyes anyagokban,tehát bennük  forma képviseli az általánost. A formák vágynak a formák formája után. Az anyagok passzívak, a forma aktív. A lehetőséget az változtatja valósággá,hogy az anyag a formával kapcsolatba kerül. Forma=eidosz.

-anyag-forma elmélet nagyjából ugyanaz mint a platóni idea elmélet. Ugyanúgy 2 szubsztancia az anyag és a forma,ahogy Platónnál az anyagok és az ideák.

-filozófiája dualizmus

-amikor anyag-forma elméletét megalkotta a világ alapvető szerkezetét az emberi munka szerkezetére vezette vissza

-tevékenység megkezdése előtt a cél képzete

-isten a mozdulatlan mozgató

-az emberi munka lényeges vonásait vetíti ki a transzcendenciába

-az emberi munkából vezeti le az oksági összefüggésekre vonatkozó elméletet is

-4 okot különböztet meg:causa formalis=formai ok, causa materialis=anyagi ok, causa efficiens=ható ok, causa finalis=cél ok.

-növény és állatvilág jelenségeivel foglalkozva hangsúlyozottan foglalkozik a változásokkal

-megismerés folyamatában az érzékelés szerepét fontosnak tartja

-a gondolkodás,a logikai ítéletalkotás minőségileg magasabb foka a megismerésnek. A 2 között van a tapasztalat,ameylben már bizonyos fokú általánosítások is vannak. A megismerés egyes fokozatai nem válnak el,hanem kiegészítik egymást

-bizonyítás elmélete: arra épül,hogy bizonyos tételeket általánosabb érvényű tételekből vezetünk le. Minden közvetett bizonyítás olyan tételekre támaszkodik,amelyek önmagukban nem bizonyíthatók,de evidensek,tehát feltétlenül igazak. Sark igazságoknak=axiómáknak nevezte ezeket a tételeket,melyeket az ész bizonyítás nélkü is elismer.(pl.azonosság elve)

-2féle ellentétet különböztet meg:1.kontradiktórikus ellentét az amikor egy fogalmat úgy tagadok,hogy az ellenkezőjét állítom (fehér-nem fehér). 2.kontrer ellentét:egy fajon belüli 2 szélsőséges fogalomról van szó (fehér-fekete)

-megteremtette a formális logikát,tárgyalja a helyes gondolkodás alapelveit

-következtetés érdekli a leginkább,a gondolkodás előrehaladásának folyamata

-rámutat,hogy minden következtetés előtételekből(premissza) indul ki,ezeken nyugszik a zárótétel. A következtetésben szereplő premisszák az ítéletek.Minden ítélet egy bizonyos alanynak és állítmánynak az összekapcsolása

-induktív és deduktív bizonyítási eljárás, teljes indukció(minden egyes eset vizsgálatát követeli meg)

-fogalmakat úgy határozza meg,mint a dolgok lényegének a visszatükrözéseit

-fogalommal kapcsolatos a meghatározás(definíció) ami a dedukcióra és at indukcióra alapozódik

-fizikája: élettelen természeten belül a dolgok csak létrejönnek

-mozgásformák:keletkezés és elmúlás, mennyiségi változás, minőségi változás, helyváltoztatás.

-világrendszer központjában a Föld áll, a Föld és a túlvilág határán pedig a Hold

-a földi világ a Hold alatti, az égi világ a Hold feletti szféra. Az egész világrendszert egy burok határolja,ez a burok maga a mozdulatlan mozgató:isten

-a növények alapvető szükséglete,célja:önmaguknak és fajuknak a fenntartása. A növények lelkét vegetatív léleknek nevezi. Az állatok érzékelő képességével magyarázza,hogy az állat képes helyváltoztatásra is

-az embert a többi élőlénytől a gondolkodás képessége különbözteti meg (=anima intellectiva)

-ember képes túllépni az utánzáson,és a természetben addig meg nem lévőt alkotni

-a gondolkodás annyiban különbözik az érzéki megismeréstől,hogy nem az egyest hanem az általánost célozza meg

-az emberi lélek egy viasztábla amely teljesen sima és csak a külső világ az,amely belekarcolja a maga benyomásait

-2féle ész: tevékeny ész(emberiség értelme,istentől származik), szenvedő ész( egyes ember véges,korlátolt értelme)

-organikus államfelfogást vall

-családok stövetségét,közösségét mondja községnek,több község integrációjából jön létre a városállam

-az általa javasolt idealizált állam a politeia. Ebben a demokratikus és az oligarchikus vonások keverednének,a hatalom a tehetős középosztály kezében van

-csak az áru-pénz-áru típusú kereskedelmet fogadja el

-művészeteknek jelentős pozitív szerepet tulajdonít a társadalom életében. A művészi alkotásnak az egyedin keresztül kell az általánost visszaadnia a különös (tipikus) segítségével

-az erkölcs feladata a jó és a rossz fogalmainak tisztázása

-nem általában kell beszélnünk a jóról,hanem kifejezetten a nekünk való jót kell tanulmányozni

-emberek változóak és végesek

-nem az örök és változatlan ideákat kell tanulmányozni,hanem a nekünk való létet és  minden államban a közöset, az egyetemest

-etikájának csúcsfogalma: boldogság (eudaimonisztikus etika)

-az az ember az erkölcsi ideálja,akit nem elégít ki élete folyása,hanem életét vmely elérhető cél szolgálatába törekszik állítani

-boldogság:célkitűzés, tev., eredmény, lehetőségei az öröklés, képességek, körülmények

-megkülönböztet autonóm és nem autonóm tev-et

-nem autonóm tev-ek tudatlanságból,v.kényszer,erőszak hatására születnek. A tiszta autonómia (tettünk kizárólag saját elhatározásunk fv-e) és a tiszta heteronómia (tettünk tisztán külső befolyá

soló tényezők fv-e) s 2 lehetséges végpont.A tettek e 2 pont közötti skálán zajlanak.

-közép-elmélet:minden emberi cselekedetben előfordulhat olyan mozzanat,amely azt jelzi,hogy túl sokat tettünk,vagy túl keveset. E 2 szélsőség között meg kell találni a közepet,az lesz a helyes,erkölcsös cselekedet alapja.

-a városállamban megvalósítható harmónia feltétele a polgárok egyéni, családi boldogsága,harmóniája

EPIKUREIZMUS:

EPIKUROSZ:i.e.342-270

-materialista eszmerendszer

-abból indul ki,hogy a világ objektív valóság,s a demokritoszi atomisztikának megfelelően épül fel

-nála az atomok mozgása nem egyenes hanem elhajló(deklináló)

-az ember az élőlények közül a legszabadabb,amennyiben szabadon választhat a különböző cselekvési lehetőségek közül

-boldog élet záloga a gyönyör,az élvezet

-gyönyörnek 3 fajtája van:1.természetes és szükségszerű(éhség), 2.természetes de nem szükségszerű (ínyenckedés), 3.nem természetes és nem is szükségletes(elismerés)

-csak az elsőt tartja jogosnak

-közéleti tev-et nála a barátság kultusza helyettesíti

-képessé kell tenni magunkat a lemondásra,anélkül,hogy ez megzavarná belső békénket

-béke megteremtésének feltétele:élvezetek mionimumra korlátozása,filozófiai gondolkodás képessége, meg kell magunkat szabadítani a félelmektől(isteni bűntetéstől való félelem)

-tagadja a túlvilág létét

-szemben áll a vallással,mert az emberek félnek istentől és a túlvilágtól

-3.félelem a szükségszerűségtől és a véletlenektől való félelem

-tőlünk függő dolgok terepén kell keresni a boldogságunkat

SZKEPTICIZMUS, PÜRRHON:i.e.360-270

-érzéki megismerés bizonytalanságából indul ki,de végül arra jut,hogy eszünkkel sem tudunk megfelelő ítéleteket formálni,ezért le kell mondanunk az ítéletekről és rájövünk önmagában semmi sem jó és semmi se rossz

-tanácsa,hogy döntsünk a hagyományoknak megfelelően,vagy válasszuk azt a véleményt amelynek szerintünk nagyobb a valószínűsége

-minden tudás lehetetlenségét állítják

-troposzokat állítanak össze,melyek azt bizonyítják,hogy mindent és mindennek az ellenkezőjét bizonyítani lehet

-sem az ézrékelés,sem az értelem nem nyújt kellő alapot a dolgokról formált ítéletekhez

-10szkeptikus troposz van

-lehetetlennek tartja ítéleteink logikai bizonyítását is,a bizonyítás vagy logikai közbenjáráshoz vagy végtelen visszakövetkeztetéshez vezet

-a nemlétező boldogságot a nyugalom(ataraxia) helyettesíti

-cáfolják,hogy vmilyen isteni gondviselés létezne

SZTOIKUS FILOZÓFIA:

Megalapítója Zeno:i.e.338-270

-3 szakasza volt a ~nak,a sztoának

-etikai jelleg dominál,foglalkoztak a szabadság és a szükségszerűség összefüggésével

-ember olyan értelemben szabad,hogy képes felismerni a szükségszerűséget

-szabadság nem jelenti a körülmények fölötti uralmat,legfeljebb az önmagunk feletti uralmat

-jelszavuk:kövesd a természetet!

-ember dolga hogy megismerje önmagát,tudatosan kiiktatja az érzelmeket(emóciókat)

-az affekciókat, a szenvedélyek és érzelmek keltette cselekvéseket a kedv,a vágyakozás, a félelem és az aggodalom alapvető szenvedélyeire vezetik vissza .E 4 közül az első 2 vminek a megszerzésére,a másik 2 vminek az elkerülésére irányul

-az emberi lélek közvetlenül a kozmosszal van kapcsolatban

-ősanyagból álló univerzumot az aktív értelem(logosz) mozgatja, e 2 őselv egyesüléséből jön létre a 4 alapelem és ebből a kozmosz

-embernek 1 dolga van a világon,megtalálni önmagában azt a pontot amelynek alapján meg tudja őrizni a kozmosszal való harmóniáját

-ehhez ki kell irtani a szenvedélyeket a lelkünkből és el kell jutnunk a közömbösséghez (apátia)

-a bölcs első számú erénye:a közöny, életeszménye a magába zártság, a lélek rendíthetetlen nyugalma

SENECA:

Bölcsnek követnie kell az egész mindenséget uraló végzetet, ez a filozófiailag alátámasztott politikai megalkuvás lett udvaronc-tev-nek alapja

ÚJPLATONIZMUS:

-markánsabbá tették,továbbfejlesztették dialektikáját,és vmilyen vallási képzetvilágot is hozzátettek

-2út vezet ki a társadalmi zűrzavarból:1.közéleti cselekvésről való lemondás,ami a nihilizmushoz,esetleg öngyilkossághoz vezet. 2.hit.

-embernek lelki vigaszra,lelki átrendeződésre van szüksége

-iskola alapítója Ammonius Sakkas volt

PHILON:i.e.25-i.u.40

-gondolatrendszerében a kiindulópont a zsidó személyes isten,a kinyilatkoztatás istene,aki az örök anyagból megteremti a világot,de mivel az anyag maga rossz, médiumokat iktat be isten és a világ közé. Az egyik médium a logosz,aki  isten elsőszülött fia,a másik médium a szentlélek,aki isten fiának az anyja

PLÓTINOSZ:204-270

-meg akarta valósítani a platóni állam utópiát

-aszkétizmusban,a világtól való elfodulásban,misztikus élményekben,istennel való egyesülésben kereste életproblémáira a megoldást

-filozófiájának alaphangja a vallásos extézis

-szerinte a megismerés nem logikai formák segítségével történik,hanem a tárggyal történő titokzatos egyesülésben

-filozófusnak isten megismeréséig,belső szemléletéig kell eljutnia,de ez nem lehetséges logikai úton, mert istent egyetlen általunk használt jelzővel sem illeti meg

-istennek nem lehet sem akaratot,sem cselekvést tulajdonítani =negatív teológia

-isten az Egy,aki kimondhatatlan,felfoghatatlan, minden más lézetőnél mérhetetlenül több

-isten a Jó maga,az ős-egy,túltelített,szüntelenül kiáramlik

-isten első önmegjelenítése,megnyilatkozása,hiposztázisa,hogy közli önmagát. Másodiként istentől a Nousz,a gondolat, a szellem árad ki. A szellemben található meg vmennyi idea. 3.hiposztázisként a lélek jelenik meg.Feladata kapcsolatot teremteni a transzcendens isteni és az evilági létszféra között,biztosítani,hogy az evilági dolgok részesedjenek az ideákból

-az emberek lelke a testtel való egyesülés után bepiszkolódik,meg kell tisztulnia. A megtisztulás állomásai:szabad gondolkodás,érzékek hatalma alól való felszabadulás,istennel való misztikus egyesülés.

KÖZÉPKORI FILOZÓFIA:

PATRISZIKA IDŐSZAKA:

-kereszténység első feladata az volt,hogy megvédje magát

-harcot vívtak egymással a keresztény irányzatok

-313.engedélyezték a keresztény vallás gyakorlását

-keresztény bölcselet kialakítói:egyházatyák

-325.Níceai zsinat.kötelezővé tették a katolikus hitet

-ezt a hitet fejtik ki az apologéták

ORIGENÉSZ:185-254

-kresztény tanítást a gnosztikusok tanításával keverte

-gnosztikus tanítás az újplatonizmus egyik változata volt

-gnózis=tudás

-fel kell emelkedni a hittől a tudásig

-a természetet egy demiurgosz teremtette meg,de felette még megtalálhatók az eonok(platoni ideák). Az eonok egyike Krisztus,akinek feladata a világ megváltása.Az eonok szintje felett található a végső elv

-gnoszticizmus egyik ága: manicheus irányzat:nézetük,hogy a világon a jó és a rossz örök küzdelme zajlik,a végtelen jó isten küzd a végtelen gonosz sátánnal

-a lelkek visszavágyódnak istenhez.a tudás,engesztelés, tisztulás útján erre kínálkozik mód és lehetőség. A lelkek a halál után megtérnek istenhez

-megbontja a Szentháromság egységét:a Fiút,Szentlelket az Atyától különbözőnek és alacsonyabbnak tartja. Ezzel előkészíti az arianizmust

ARIANIZMUS:4.sz. megteremtője:ARIUS:

-arianusok 3 isteni személy hasonló lényűségét(homoiusion) tanították, a katolikus irányzat a Szentháromság egylényegűségét vallotta(homousion)

AURELIUS AUGUSTINUS:354-430

-filozófiatörténet egyik nagy rendszeralkotója

-a boldogságra vágyó egyén a cselekvő élet helyett befelé fordulva,a szemlélődésben,a lelki nyugalom kialakításában keresi az ember az üdvét,a boldogságozt

-egyén fogódzót találjon egy olyan istenséghez, amely a számára az idegen világ felett áll és garantálja az egyén túlvilági boldogságát

-beszédtanulás egyik lényeges vonását ragadja meg,rávilágítva az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátításának különbségeire

-amit valójában meg kell ismernünk,aminek fokozatosan a mélyére kell hatolnunk,az nem a földi valóság,hanem isten maga

-ember forduljon el a külső világ kutatásától,és istent keresse,aki mindennek kezdete,középpontja,és vége

-az idő alkotását istennek tulajdonítja

-létrehozta saját magát,mint új típusú keresztény embert,melynek alapvető vonása,hogy elsajátítja a földi hívságokat

-tanítja:hit előtte jár az észnek!, az egyházon kívül nincs üdvözülés!

-tanítását áthatja az eleve elrendelés elve=predesztináció

isten mindent előre lát,meghatározza az egész világ fejlődésvonalát,de külön-külön az emberek sorsát is

-az első ember bűne folytán utódai elveszítették azt a képességet,hogy ne bűnözzenek

-a szabad akaratot eljátszotta az első ember,továbbiakban csak isten segítségével lesz képes a jóra. Minden embernek szüksége van az isteni megváltásra s az egyház kegyelmére. Bűnök az eredendő bűn következményei,az erények az isten ikegy folyományai

-emberiség történetének főbb korszakai:teremtés,bűnbeesés, Krisztus megváltó műve,majd újra eljövetele

-az emberiség történelme Krisztus és antikrisztus harca

-isteni állam és a földi állam viszonyának a történetét 6 fázisra osztja.A világi államot alárendeli az egyház fennhatóságának

-minden létező jó,a legkisebb részecske is hiányozna a természetben

-rossz forrása a rosszakarat

-szeretet-etika: a szeretet nála kozmikus erő, ember viszonyulni is tud magához a szeretethez,de a saját törekvéséhez is . Ez megkülönbözteti az állattól

-istennek és képmásának,az embernek a szeretete általános erkölcsi követelmény

-másik fő erény:bölcsesség,ami segít elválasztani a jót a rossztól

-3.erény a mértékeltesség

-4.az igazságosság

-a testiség csak alacsony rangú jó,nem szabad neki nagyobb jelentőséget tulajdonítani,mint amit megérdemel,ezt úgy tudjuk elérni,hogy szerzetesi életmódot folytatunk

-a test vágyai mellett még a büszkeség és a kiváncsiság vágyait kell leküzdenünk

-a rossz még az újszülöttben is megvan,ezért nincsen választásunk

SKOLASZTIKUS FILOZÓFIA:

CANTERBURY SZENT ANZELM:

-fel kell tételeznünk egy lényt,aki meghatározása folytán a legvalóságosabb lény

-fogalmak,az univerzáliák valóságos realitásként léteznek az ideák világában

-a fogalmak a dolgok előtt léteznek,ezt az irányzatot realistának hívják

-ontológia istenérv: feltételezi,hogy isten nem létezik,akkor nem is lehet tökéletes

ROSCELLINUS:1050-1110

-megfogalmazta a realizmussal ellentétes irányzatot:nominalizmus

-szerinte csak a dolgok léteznek,s az egyes csoporotkba sorolható dolgok közös nevei az univerzáliák,a fogalmak

-ez egy materialisztikus irányzat az egyházon belül

PIERRE ABÉLARD:1079-1142

-békítő-kompromisszumos tana: konceptualizmus: isten tudatában vannak a fogalmak, az ember, ha egyedi dolgokkal találkozik az isteni fogalmat veszi tudomásul

ALBERTUS MAGNUS:1200-1290

-a filozófián belül elkülönítette a profán tudományokat:orvostudományt,növénytant,állattant

-egyszer s mindenkorra szétválasztotta a teológiát és a filozófiát

AQUINÓI TAMÁS:1224-1274

-megszervezte a Domonkos-rend legfőbb iskoláját Nápolyban

-teljesen szétválasztja a hit élményén alapuló vallás fogalom-és gondolatvilágát a tapasztalati úton megszerezhető tudás logikailag felépíthető rendszerétől

-világképe:a világmindenség központjában a Föld áll,ezt veszik körül a bolygók és az állócsillagokból álló szférák. A bolygók anyaga nem felel meg a földi 4 alapelemnek,hanem egy 5.lényeg van,amit éternek neveznek

-a 8.szférában találhatók az angyalok,a mozdulatlan ég,a 9.az első mozgató szférája

-isten és az ember között létezik hierarchia

-isten nála a tiszta cselekvés,a mozdulatlan mozgató,a formák formája,teremtő isten. Egy szellemi természetű értelmes lény,aki minden,a természet rendjében létező dolgot a saját célja felé irányít.Ő a létezés,a jóság,az igazság,a tökéletesség,a szépség végső oka

-isten semmiféle fajba és nembe nem sorolható be

-isten létének bizonyítására az első és legfontosabb a mozgással történő érvelés.A mozgás mindig külső mozgatótól származik

-1.első és végső mozgató Isten,a mozdulatlan mozgató

-a 2.ha vmit létrehoztak,kell,hogy legyen aki létrehozta

-a 3.a dolgok viszonylagosak, véletlenszerűek,tökéletlenek. Kell hogy legyen aki abszolút,szükségszerű tökéletes

-a 4.a természetben rend és célszerűség van,kell,hogy legyen egy  intellektus,aki ezt megteremtette

-az 5.et is hozzátett az istenérvként használt négy arisztotelészi okság típushoz:causa exemplaris ,mely szerint kell,hogy legyen olyan létező,amely mintául szolgál más létezők számára

-mindabban ami nem isten,szétválik a lét és a lényeg,isten viszont maga a lényeg,az esszencia, egyszerű és oszthatatlan

-embernek nincs eleve adott tudása isten lényegi természetéről,így csak ’a posteriori’, vagyis hatásainak vizsgálatával lehet bizonyítani létezését

-univerzum természete megköveteli,hogy isten és a romolhatatlan lelkek,a testetlen angyalok világa mellett létezzék egy olyan világ is,amely alá van rendelve a romolhatóságnak.A nagyobb jó érdekében engedte meg isten,hogy az ember vétkezzék

-lét fogalma a valóság teljességét jelenti, a lét összekötő híd a létezők és isten között

-ember és az anyagi világ függ a tértől és az időtől

-a testek kiterjedtek,keletkeznek és elmúlnak,az egész világban rendezettség van

-az ember önálló,individuális lény,aki vegetatív,szenzitív és intellektuális képességekkel rendelkezik

-szükségszerűen törekszik a boldogságra

-az eszközök kiválasztásában szabad választása van

-az ember az elvonatkoztatás(abstractio) segítségével képes megismerni a lényeget

-emberi érzékelés:a test és a lélek közös tev-e

-létezés és a megismerés közös metafizikai alapja a létben való részesedés

-átveszi a 10 arisztotelészi kategóriát,de föléjük emeli az egyetemes fogalmakat

-igazság az értelemnek a tárgyhoz való idomulása

-a megismerés és a szeretet gyakorlása révén eljuthat az ember egy tökéletes földi boldogságig,az igazi boldogságot csak isten boldogító látványa biztosítja a halál után

-állam természetes intézmény,amely az ember közösségi természetében gyökeredzik

-ember társadalmi-politikai lény,aki arra született hogy közösségben éljen embertársaival

-állam az isteni világrend örök tartozéka,a társadalom stabilitása ajánlatossá teszi,hogy lehetőleg mindenki maradjon ott ahol született

NICOLAUS CUSANUS: a régi és az új világkép összeütközésének első jelei nála jelentkeznek

-isten egyesíti magában a világban lévő ellentéteket,mint a kör a végtelen sok sokszöget

-új gondolata,hogy a valóságot mennyiségileg(kvantitatíve) is vizsgálni kell

-anyag legfőbb tulajdonságának a mozgást tartja,ezt érvényesnek tartja a Földre is

-Föld nem a világ közepe,hanem csak egy csillag a sok közül

KOPERNIKUSZ: 1545-1563

-új,heliocentrikus, napközpontú világkép

-véges világegyetemről beszél,a bolygók tökéletes kör alakú mozgásáról,és tökéletes,gömb alakú bolygókról

-sem a Föld ,sem az ember nem középpontja a világtörténésnek

GIORDANO BRUNO:1548-1600

-legdöntőbb filozófiai élménye: a világegyetem végtelenségének és a csillagvilágok számtalanságának a felismerése

-a világ úgy áramlik istenből,mint a fény a Napból

-együtt van minden a mi világunkban:szellem,vilálglélek,ideák,emberek

-isten csak tagadásaiban,negációiban lelhető fel

-a természet az isten a dolgokban,a dolgok istene,lelke a természet

-a világ egy végtelen,határtalan,gigantikus organizmus,élő szervezet

GALILEO GALILEI:1564-1642

-megteremtette a természettudományos forradalom új alapjait

-felismerte a szabadesés tvszerűségét

-felfedezte a Hold egyes hegyeit,Jupiter holdakat,Szatutnusz övét, a Neptunuszt,a Nap foltjait

-rájött,hogy a bolygók nem önfényű testek

-foglalkozott a testek úszásának problémájával is

-2 tétele:1.a Nap a középpontja a világnak és haladó mozgást nem végez

-2.Föld ne mközéppontja a világnak és nem is mozdulatlan,hanem saját magától mozog teljes egészében,sőt naponként is

-lefektette az új dinamika alapjait

MICHEL MONTAIGNE:1533-1592

-olyan francia aki gondolkodni mert

-tapasztalás a lényeg

MORUS TAMÁS:1480-1535

-filozófiai regénye: Utópia

-abban a szigetországban amelyet elképzelt (Seholsincs ország) mindenki egyenlő,nincs magántulajdon

-Utópiában vallásszabadság van,a háborút barbárságnak tartják

-megmaradt utópiának,mert teljesen ellentétben áll a korabeli kapitalizmus fejlődésével

FRANCIS BACONT:1561-1626

-műve:Novum Organum

-le kell számolni a régo előítéletekkel,a régi bálványokkal

-egyik a faj bálványa,vagyis az antropocentrikus beállítottság

-másik a barlang bálványa:az egyes társadalmi helyzetű emberekre jellemző sajátos látásmód,gondolkodásmód

-3. piac bálványa:az emberek ugyanazokkal a szavakkal különböző fogalmakat jelölnek

-a 4.a színház bálványa

-a bálványok ledöntése(destruktív program) urán következik a konstruktív program:az újkori empirizmus programjának meghírdetése,az indukció módszerének előtérbe helyezésével

-baconi alapelvek:

-a tudás-hatalom

-a természetnek csak az parancsolhat,aki engedelmeskedik neki

-az embernek az a feladata itt a Földön,hogy biztosítsa a természet feletti racionális uralmat,vagyis humanizálja a természetet

-olyan normális viszony kialakításáról beszél,amely által az emberiség méltó emberi életet élhet, azokkal a dolgokkal kell foglalkozni,amelyeket meg lehet tapasztalni,nem az ideákat kell kutatni

RENÉE DESCARTES:1596-1650, KARTEZIÁNUSOK:

-életműve:kísérlet arra,hogy az egyházat az új felfedezések irányában jobb belátásra hangolja,nem sikerült

-műve:Értekezés:kitér a világ keletkezésének és működésének problémáira,a vérkeringés magyarázatára

-magáévá teszi Gelilei tételét,miszerint a természet könyve a matematika nyelvén íródott

-a matematikát a geometriával összekapcsolva létrehozta a koordináta-geometriát

-a világ mértani szemlélete alapján kezdi meg a változó mennyiségek matematikájának kidolgozását és készíti elő a differenciálintegrál számítást

-a világ lényege a kiterjedés, az anyag teljesen kitölti a világegyetemet,üres tér nem lehetséges

-a világban a mozgások változása állandó,ez a felfogás vezet majd az anyag és energiamegmaradás tv-éhez

-érzékelésben nem lát többet,mint egyszerű mechanikus folyamatot

-állatok gépeknek tekinthetők, az állat-gép kijelentés

-a megismerésben a velünk született eszméknek van szerepe, ’ész világossága’

-filozófust az intuitív gondolathoz a dolgok analítikus vizsgálata juttatja el

-az analízisnek szigorú szabályai vannak,semmit nem tekintünk igaznak addig,amíg olyan világosan és határozottan nem áll előttünk,hogy lehetetlen lenne benne kételkedni

-vizsgálatot mindig az egyszerűnél kell kezdeni,annyi részre kell a feladatot bontani,amennyire csak lehet. Minden összetett kérdést le kell bontani a legegyszerűbb kérdésekre

-a szétbontás (analízis) után újra össze kell rakni a vizsgált  dolgot (szintézis9

-általa javasolt gondolati irány a dedukció:amely az egyszerűbb fogalmaktól  halad az összetettek felé,az igazságok egymásból következnek

-Gondolkodom,tehát vagyok! Elvével az istentől az ember felé fordul

-istentől kapjuk a világ világos és határozott látásának a képességét. Isten maga a tökéletesség ,a jóság és ihazságosság,ezért  csak a tisztát és világosat sugallhatja nekünk

-2.istenérve:tökéletesség feltételezi a létezés jegyét

-dualista filozófus: 2 szubsztanciát ismer el:a lelket és a testet

-a lélek lényegi tulajdonsága(attributuma) a tudat,a testé pedig a kiterjedés

-filozófiai rendszerbéen az emberek bírnak még olyan tulajdonságokkal,amelyek változhatnak. Ezeket modusoknak,vagy akcidenciáknak nevezi

-a szubsztanciák és az attributumok megismerése az értelemmel lehetséges csak,a modusoké vagyis a változó,lényegtelen tulajdonságoké az érzékeléssel

-igazság megismerésének egyetlen forrása az értelem

BLAISE PASCAL:1623-1662

-műve:Gondolatok, 924 gondolatot tartalmaz

-eretneknek tartott katolikus irányzatot képviselt: janzenizmust

-lényege,hogy isten és az ember között bárki lehet közvetítő,laikus személy is

-világot meg lehet ragadni a racionalisták módján,az egyik megismert igazságtól a másik felé haladva,és meg lehet ismerni intuitíve,átfogó felismeréssel is, tudományos szabályok nélkül,a lényeg megérzésével

-megismerni 2féleképp lehet: racionális,logikai úton,és intuitív megérzéssel

AZ ÚJKOR FILOZÓFIÁJA:

THOMAS HOBBES: 1588-1679

-polgárság érdekeit szolgálta a filozófiája

-könyve:Leviatan-polgári államtan,egyházról szabadon

-anglikán egyház ellenszenve

-állam olyan ideáltípusát alkotta meg benne,amely nem az adott korszak tényleges gazdasági és társadalmi lehetőségeire épül,hanem az ész alapelveire

-az ésszerő polgári állam absztrakt modelljét próbálja meglakotni:mérnöki eszközökkel, deduktív közelítésmóddal,tudományos levezetéssel

-mű kiinduló tétele egy hipotézis:lehetségesek olyan polgári tv-ek,amelyek az ésszerűségen alapulnak

-ésszerűség természeti tv,azért mindenkinek aki hatalmon van,tiszteletben kell tartani

-mindenkori hatalomban kereste az ésszerűség realizálóit

-materialista empirista volt

-azt tanította,hogy csak és kizárólag egy szubsztancia létezik, a test ill.a testek és mozgásaik

-államot is testnek tartja

-Leviatan első 2  része az emberről szól,aki az állam anyaga éa konstruktőre,és alapvetően természeti lény+államról

-ember megismerési tev-ével foglalkozik

-másik 2 rész:sötétség birodalmáról és a keresztény államról már a vallás kritikája

-szellemi tev 2 típusát különbözteti meg:1.sapientia=bölcsesség,bölcselkedés és 2.prudencia=mindennapi tudás,tapasztalaton alapuló okosság

-ember naturalisztikus természeti lény

-erkölcs:akarások egyéni kombinációja,nincsenek általános normák

-csak adott személyre vonatkozó jó és rossz van

szabadság:akaratunk érvényesítése, ember természetes állapota,hogy azt teszi amit akar

-mindenkinek egyenlőnek alkotott a természet

-mindenki harca folyik mindenki ellen

-az emberek életét félelem és gyanakvás uralja el,az ember az embernek farkasává válik

-természetjog feladására irányuló törekvés,ez gyökeredzik az észben

-a természetes észben találhatók meg azok az alapelvek,amelyek megléte garantálja az emberek egyesülésének lehetőségét

-ész alapelveinek érvényesülése a szerződéssel kezdődik

-az ember,aki felismeri,hogy az abszolút egoizmusnak nincs létjogosultsága,szerződést köt a többi emberrel. Ez a társadalmi szerződés

-emberek néhány ősi jogot elidegenítenek maguktól

-jogátruházás önkéntes és visszavonhatatlan

-monarchia a legtökéletesebb államforma:az uralkodóé minden jog

-uralkodó feladata: meghatározni mi a jó és mi a bűn,ami üldözendő,így az állam szuverén,totális hatalom

-autoritárius állam: ésszerűségtől vezérelt állam

-egyetlen természetjog van,amely át nem ruházhatól:a saját életünk védelmére val ójogunk

-állam kötelessége,hogy gondoskodjon állampolgáraink élete,testi épsége védelméről

-amit a tv nem tilt azt szabad!

-uralkodó tartsa be az emberi együttélés erkölcsi alapelveit,ne törekedjen több hatalomra,mint amennyi a béke és a biztonság fenntartásához szükséges,biztosítson szabad teret a tudománynak

-végiggondolja a magánember és az állampolgár szétválását

-a magánpolgártól annyit kívánnak,hogy ne sértse meg a privát tev-vel az állam tv-eit

-állampolgárnak a hatalom akaratát kell végrehajtania

BARUCH SPINOZA:1632-1677

-természetben nincs se jó,se rossz, ezek szubjektívak és változékonyak

-megpróbálja megalapozni a személyiség fügetlenségét és önállóságát,evégből kiveszi az állam jogköréből az egyén gondolati,erkölcsi és vallási szabadságát

-államba zárt embert kiszabadítja

-geometria módján közelít az emberhez,a társadalomhoz,így az erkölcs a ráció és az életvezetés szintézisévé válik

-emberi tev.mozgatóerői a haszon,a számítás és a nyereség

-mindaz,amit a saját hasznunk,tulajdonunk fenntartása ill.növelése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik megcselekednünk az erkölcsös

-egoista etika összekapcsolása az affektus-elmélettel(érzés,akarat)

-az erény az ember képessége arra,hogy megtegye amit a természet diktál neki

-az embert meg kell szabadítani azoktól az érzelmektől,amelyek kívülről megakadályozzák a saját igazi természetének érvényesítésében,ez az értelem segítségével történik

-a természet örök és szilárd

-isten felfogása:panteista (isten=természet)

-a társulás,társadalom természeti szükségszerűség

-az emberi természetben megvan az indíttatás a társadalmiságra

-az állam nem áll az emberrel szemben

-a megismerés folyamata az erkölcsi tökéletesedéssel parallel halad,s a folyamat végén a haszonelvűség z ellentétébe, a természettel, a többi emberrel való szolidarításba megy át

-a megszerzett tudás és szabadság eredményezi a boldogságot

-boldogság =isten szeretet

-isten=természet,amellyel való egyesülés a szabadság,egyben a boldogság feltétele

GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ:1650-1720

-nevéhez fűződik a differenciálintegrál számítás

-új világot teremtett a matematiában,a függvények elméletlt,az analízist

-első,aki a logika számára olyan rendszert talált,amely függetleníthető a nyelvtől,ezzel a matematikai logika megalkotójává vált

-ellentétek összebékítésének kísérlete

-megoldást keresett a katolikus és a protestáns egyház egyesítésére

-a természet könyve nem csak a matematika nyelvén íródott

-testeket nem csak kiterjedéssel jellemzi,hanem az erővel,a dinamizmussal is

-végtelen számú szubsztancia van

-minden adott létezőben végtelen sok elemi egység,monász van, ezek a szubsztanciák hordozzák az energiának,entellecheiának nevezett erőt,a mozgások forrását

-az erő a testek állandóan működő eredeti képessége

-a létezők nem szorulnak külső mozgatásra,lökésre,a mozgató a természetükben van benne

-egyedi dolgokba helyezi a szubsztanciákat

monászok sajátossága,hogy a világegyetemet tükrözzék,percipiálják

-a monászok leképezik a világegyetem rendjét,a világ természetét

-kontinuitás: folyamatosság:a testek összefüggő,végtelen láncolatot alkotnak a világegyetemben

-appetitus:a dolgokban meglévő változási,fejlődési,irányváltoztatási hajlam,képesség,törekvés

-világegyetem minőségi szerkezete leképezhető az egyes dolgok által

-fejlődés csak kontinuitásban lehetséges

-preformáció van a monászokban,elő van készítve a világ strukturális reprodukálása

a monászokba egy előre elhelyezett összhang bele van kódolva,összhang a világegyetemmel

-isten a saját tökéletességét kódolta bele a monászokba,fiziko-teológiai istenérvet újítja fel

IMMANUEL KANT:1724-1804

-egymásnak ellentmondó nézeteket közös nevezőre hozzon

-beépítette a fizikó-teológiai istenérvet a Naprendszer keletkezésének és fejlődésének elméletébe

-a fiziko-teológiai istenérv szerint a világegyetem tökéletes berendezéséből egy értelmes alkotóra lehet következtetni

-a természettv-ek rendszerébe az isteni értelem szülte tervezet van beleírva,így a világegyetem előre beprogramozott

-a teremtett világ nem szorul külső beavatkozásra

-a Naprendszertérségeiben szétszóródott anyagrészecskék sűrűségének növelését gondolja el,azt hogy e sűrűségnövekedéssel anyagcsomók jöttek létre,de a vonzóerők mellett ható taszítóerők együttes hatására forgó elemek keletkeztek,s így jöhettek létre  a bolygók

-káosz feltevés:a világegyetem nyers volt és kialakulatlan,az anyagteljességgel betöltötte az egész világteret,űr nem létezett

-ősanyagot isten helyezi a létbe,de minden egyéb már az  anyag önfejlődésének a műve

-Kant-Laplace elmélet:az ember már nem a teremtés végcélja,mégcsak nem is a Föld az egyetlen ahol értelmes lények élnek

-a Naptól távolodva a távolság arányában egyre nagyobb tökéletességű élet valósulhat meg

-az ember már elhagyta azt a léthelyzetet,amelybe isten rendelte,kimozdult,kitört a határai közül

-a világ csak a teremtés által isten műve,a 2.korszakban már a teremtő emberi alkotása,akinek észműködése,annak tvei világrendező elvekként vannak jelen

-emberi elme a természet tv-hozója,e felismeréssel érkezik el az észkritikák korszakához

-emberiség soha nem lesz képes a végtelen,teremtő értelem,az isteni agy intellektuális szemléletére

-emberi tudás csakis az érzéki tapasztalás körén belül szerezhető

-2féle logika van:1.általános logika,amely a fogalmak,ítéletek,következtetések formáit teljesen elvonatkoztatja a tartalomtól, 2.transzcendentális,filozófiai logika,amely azt kutatja,mi az ami az általános és szükségszerű igazságokat lehetővé teszi

-transzcendentális reflexió:az olyan gondolkodás,amely nem a dolgok megismerésére irányul,hanem azt kutatja,hogy miként kell elgondolni,hogyan lehet megismerni őket,~nak nevezi.

-kopernikuszi fordulat:nem az ismereteinknek kell a tárgyakhoz igazodniuk,hanem a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniuk

-gondolkodási formákat aszerint értékeli,milyen tárgyra vonatkoznak ezek a formák,a tapasztalati jelenségekre irányuló logikus gondolkodás megbízható általános ismereteket nyújthat

-a tapasztalaton túli gondolkodás ellentmondásokba ütközik

-ember tudás csak az érzéki és a fogalmi megismerés együttesével szerezhető

-a fogalmak a szemléletekből keletkeznek

-az érzékiségtől kapott tartalom és az értelmi fogalmak között kell lennie vminek,amely biztosítja bármely tárgy elgondolásának feltételeit.Ezzel a gondolatmenettel jut el Kant az aprioritás feltételezéséig. A priori=eleve,kezdettől meglévő

-ez a megismerésnek az a feltétele amivel születtünk,minden ember rendelkezik,amiről intuitív tudása van

-logikai ítélet tartalmát tekintve 2féle lehet:1.analítikus ítélet,amelyben az állítmány benne van az alanyban, 2.szintetikus ítélet,amelyben az állítmány újat tartalmaz az alanyhoz képest

-az a priori analítikus ítéletekben az alany és az állítmány összekapcsolása tapasztalati alapon történik

-az a priori szintetikus ítéletekbe az alany és az állítmány összekapcsolása megelőzi a tapasztalatot

-ahol az ember egymásutánt észlel,isten mindent együtt lát

-az érzékiséget és az értelmet a képzelőerő köti össze

-az a priori szintetikus ítéletek alkotásának feltétele 12 kategória, e 12 kategória 4 osztályba tartozik:mennyiség,minőség,viszony,modalitás osztályába

-a természettudományok összes ítéletének alapja néhány tv:szubsztancia megmaradásának tv-e, okság tv-e, szubsztanciák kölcsönhatásának tv-e

-ész az abszolútum,a magánvaló megismerésével próbálkozik,a jelenségek egységét keresi

-a lélek eszméjét kutatja a pszichológia,istennek az eszméjét a teológia vizsgálja,Kant szerint ezek áltudományok

-lelki élet 3 alapképessége:gondolkodás,akarat,érzelem

-ember,mint végtelen eszes lény

-ember világi vágyai,szándékai állandóan konfliktusba kerülnek a kötelességgel,a jóval,ez az ellentétpár látszódik a hajlam és a kötelesség között

-szerinte nem lehet erkölcsi az a cselekedet,amit hajlamnak megfelelően hajtunk végre

-jóakarat és a kötelesség 2 fő etikai érték, maga a kötelesség egy kategórikus ész parancs formájában fogalmazódik meg,ez az erkölcsiség alaptörvénye

-emberi méltóság összetevői:1.szuverenitás:csak önmagunk tveihez alkalmazkodunk,2.autonómia:szabad emberként élünk, 3.küzdelem:belső harcunk

-életünk feladat,hogy elősegítsünk egy olyan létállapotot a Földön,amelyben az valósággá lett,ahol a lét és a legyen egybeesik (ecco homo)

-az ember önálló lényeg

-megkülönböztet:1.a posrerion(empirikus) ismeretet,amely a tapasztalatból ered, 2.a priori (tiszta) ismeretet,mely a tapasztalattól független s a tiszta észből származik

GEORG FRIEDRICH HEGEL:1770-1831

-dialektikus módszere:a dolgok ellentétekben való mozgásának,önkifejezésének nyomon követését teszi lehetővé

-ez a dialektikus mozgás nemcsak az egyéni gondolat mozgása,hanem egyben világrész átfogó tv-szerűsége, a világrészt Abszolútumnak nevezi,ami szellemi természetű

-szellem fejlődésének első állomása az önmegismerés,ezt fogja át a hegeli logika

-hegeli logika 3 része:lét,lényeg,fogalom

-logika kategóriái:1.véletlen és formális valóság, 2.reális valóság, 3.abszolút szükségszerű valóság

-fogalomnak 3 fejlődési állomása van:1.szubjektív fogalom, 2.objektív f, 3.idea

-a lélek,szellem tovább keresi önmagát fejlődésének 2.állomása során a másban,a külső világban,ennek a leírása Hegel természetfilozófiája

-a szellem metamorfózisa a külső világ, a teremtés, ebben ea részben foglalkozik az anyaggal,térrel,idővel

-szellem fejlődése azzal ér véget,hogy visszatér önmagába a szellem

-elméleti szellem az intelligencia, a gyakorlati szellem az akarat

-ember társadalmi természetű lény

-amint az ember,az egyén benne van a társadalomban,a társadalom is benne van az őt alkotó egyénekben

amint a szocializáció révén az adott társadalom tartalmai belsővé lesznek,az ember tudatára is ébred ezeknek a viszonyoknak,az ilyen embert nevezi konkrét egyetemesnek

-ellentmondani csak vmilyen konkrét tartalommal bíró szilárd elvnek lehet

-a társadalmi fejlődés egyes,egymásra épülő szakaszai 1-1 konkrét szabadságfokot kínálnak az embernek

-erkölcsi tv:az adott társadalomfejlődési szakasz történelmi szükségszerűségének vetülete

-önfejlődési folyamat:első természetünket egy 2.,egy szellemi természetté változtatjuk

-az alkotó munka az,amely által az ember megvalósíthatja magát,mint szabad lényt

-embernek joga van a szabadságra

-cselekvés szerkezete:szándék,tett,következmény

-ember nem egyéb tettei soránál

-cselekvés,ha már megtörtént,ki van szolgáltatva külső hatalmaknak,melyek következményekhez sodorhatják

-következmény típusok:1.szükségszerű(belsőleg kapcsolódik a cselekvéshez) 2.esetleges(vmi külső idézi elő)

-az ember tetteinek csak azokért a következményeiért felel,amelyek szükségszerűen kapcsolódnak a cselekedethez

-szerinte a dolgok, és a gondolkodás,a tárgy és az alany nem egymástól elválasztott lények. Minden valóság ésszerű és ami ésszerű az valóság. A fogalomnak és a fogalom valóságának szintetikus egysége az idea.Az abszolútum megnyilvánulási módja a gondolkodás,mely egybeesik a léttel.A világ pedig az idea megvalósulása. Ez a rendszer tehát abszolút idealizmus,mivel csak az ideák valóságosak.Az abszolútum az egyéni tudatban hat fejlődési fokon át bontakozik ki,hozzá,a tiszta fogalomhoz ezeken keresztül lehet eljutni:tudat, öntudat, ész, szellem, vallásos tudat, abszolút tudat.

DIALEKTIKUS ÉS TÖRTÉNELMI MATERIALIZMUS:

KARL MARX:1818-1883

-az anyagi életviszonyok szférája a történelmi fejlődés meghatározója

-azt az erőt keresi,ami majd megvalósítja az emberi emancipációt

-kapitalista társadalmat elemezte

-az emberek eredendő társadalmi-szociális munkamegosztása a magántulajdon viszonyai közt kényszer munkamegosztássá torzul. Ez vezet el az elidegenedéshez. A munkás csak egy csavar a gépezetben. Nemcsak a munkafolyamattól,annak eredményétől,terméktől idegenedik el,hanem a saját nembeliségétől is

-arra a következtetésre jut,hogy magának a termelőmódnak a megváltoztatásával lehetne megszűntetni,felszámolni az emberek munkától és egymástól,saját nembeliségétől való elidegenedését

-meg kell változtatni a termelőmódot,így fel lehet számolni az elidegenedést

az emberi természet gazdagságának kifejlődését,az emberi teljesség kifejlesztését a történelemfejlődés igazi céljának állítja be

-munka során az ember maga is átalakul

-munka a legátfogóbb társadalomfilozófiai kategória

-az embert társadalmi gyakorlati tev-ében kell felfogni

-kapitalizmus teremti meg az egységes világpiacot

-a szükséglet hiányt fejez ki

-a hiány pótlásához meg kell teremteni a szükséglet kielégítésének módját,eszközeit. A legfőbb szükséglet a cselekvés,ezen belül a munka

-az embert nem puszta természeti lényként kell felfogni,hanem társadalmi gyakorlati tev-ében

-egy ember személyiségét úgy ismeehetjük meg,ha megismerjük a viszonyokat,amelyek közt él

-Marx és Engels kiemelik a termelés szféráját. A termelőerőknek, a termelési viszonyoknak szerepük van a világtörténelemmé válás folyamatában.Melynek során az egyes elszigetelt helyi történelmek közös történelmi utakká egyesülnek.Végül a kapitalizmus teremti meg az egységes világpiacot és világérintkezést,minden nép történelme függővé válik az összes többiekétől

-kultúra:az anyagi és szellemi értékek összessége

-emberek látásmódját meghatározza a társadalmi tudat formái, jogi,politikai nézetek, erkölcs,művészet, vallás,tudomány

-mgkülönböztetik a tudományos elméleti s a köznapi gondolkodást

-a társadalmi viszonyok megváltoztatásának útja csak a forradalmon a tömeges létviszonyok megváltoztatásán keresztül vezethet

-forradalom a megoldás

-Kommunista kiáltvány:meghatározza a proletariátus feladatát,mint a kapitalizmus lerombolását,és egy osztálynélküli társadalom felépítését

-A tőke: társadalmat egészként (totalitásként) értelmezi. Totalitásnak nevezzük azokat a szerves,organikus egészeket, amelyben az egész részek állandó kölcsönhatása révén határozódik meg,s minden rész változása azonnal visszatükröződik az összes többinek  a meghatározásában.

-egy bonyolult rendszerhez csak úgy lehet közeledni,hogy a részeket szétválasztjuk,s külön-külön leírjuk

-a kapitalista társadalom az a bázis,amelyről megtragadhatók a történelem átfogó összefüggései

-termelés legfőbb hatóerejévé az alkotó egyéniség válik

-elválasztják a kommunizmus alsó és felső fokát,az alsó fokon a szocializmust olyan társadalomként jelölik meg,amelyben a munka szerinti elosztás van érvényben

-a modern dialektika igazi szülőhelye a filozófia. Az ő mozgástveit, mennyiségi változások minőségibe való átcsapásának tveit, az ellentétek egységének és harcána ktvét ,a tagadás tagadásának tvét veszi át a marxizmus,az ún.dialektikus materialista szemlélet.

-a dialektika a dolgokat öszzefüggésükben,ellentmondásosságukban,fejlődésükben ragadja meg

SÖREN KIERKEGAARD:1813-1855

-azt kutatja,hogy mit kell tennei,hogy megtalálja a számára való igazságot,azt az ezsmét,amiért élni és meghalni tud

--teljes emberi életet akar,nemcsak a gondolkodás,megismerés életlt. A valódi individualitás megvalósulása különböző egzisztenciális magatartásformákban, stádiumokban történik

-esztétikai stádiumban az individum az esztétikai létet választja,azaz saját életét műalkotássá tesz,az ember nézőként tekinti a világot

-etikai stádiumban az ember saját lehetőségét,mint feladatát választva kifejezi önmaga feletti szuverenitását,ami biztonságot nyújt

-vallási stádium úgy jön létre,hogy a bűntudat ismét választásra készteti az egzisztenciát,vagy marad a bűntudatban vagy istent választja

-ellenérzéssel viseltetik minden olyan törekvéssel szemben,amely egyetlen képbe akarja szorítani az emberi tapasztalat egészét,ill.amelyik háttérbe szorítja az emberi individumot,a szubjektumot

-ő az első aki a korábban végső egységként, axiomatikus elemként felfogott jelenséget, az Ént felbontja és analizálja

-abból indul ki,hogy ez a világ voltaképpen 2 egymás melletti világ,a szőkék és kékszeműek világáról,ill. a megélt gondolat világáról beszél

-szerencsétlen individualistának nevezi az embert:az ember kérdéseket tesz fel,de nem mindig kap választ,ilyenkor konfrontálódik a semmivel, ez fejlődéshez vezet,válaszokat kap, egyre jobb kérdésekre egyre jobb válaszokat kap.Az ember szembenéz a semmivel,ebből nem tud kijönni ,ezért ~

-3 életviteli lehetőség,v.3 stádium van,amelyen az ember átmehet:1.esztétikai stádium,egzisztenciális megvalósulása a szerelem,2.etikai,ezé a házasság,3.teológiai,ezé az isten-szerelem. Ezek a választási lehetőségek,ezen belül valósulhat meg az ember szabadsága

-voltaképpen az önmagára rákérdező individum:aki úgy látja,hogy a szubjektum levezethetetlen az általánosból

-mindegyik stádiumot,emberi életnek ezt a legközvetlenebb kapcsolatát minden más emberi kapcsolat tükreként  hssználja

-ember otthontalan,magára maradt,elszigetelődött,izolálttá vált, kioldódott a közösségből

-tragikus hős se lehet belőle,nem követhet el tragikus vétket,nem bánhatja meg,nem szenvedhet ettől, hiszen nincsenek is igazi közösségei

-a modern ember ártalmatlanabb egyik típusa a voyeur,az utazó,aki él , szórakozik, utazik

-az aktívabb,és ezáltal ártalmasabb modern embertípus a manipulátor,aki másik emberrel konkrét célt akar megvalósítani

-házasság etikai és vallási momentummal rendelkezik

-család a polgári társadalom egyetlen igazi közösségének tűnik

-a házasság és a család a kölcsönös felelősség terepe

-életérzése:rezignáció,bűnbánat: a véges lények,az emberek becsapnak bennünket, felmerül az idten kép szükségessége

-a végtelen isten békíthet ki minket a valósággal

-a hitnek az a természete,hogy éppen ott ávlik valóra,ahol az ész már nem tudja követni

-általa kutatott isten rejtőzködő

-gondolatrendszere arra hívja fel a figylemet,hogy az Én önteremtése önismereti aktusok és cselekvések során át történik,miközben a korábbi megértések és félreértések korrigálódnak

-az önteremtés során az ember e különböző stádiumokon keresztülhaladva próbálkozik a szabadság,a boldogság elérésére irányuló kísérletekkel-ez az idő antropomorfizálásának egyik lehetősége

-életünk nagyobbrészt szorongással telik

-boldogság az,ha cselekvéseink során vmiféle koherenciát tudunk teremteni az életünkben,és ezzel egybe tudjuk fogni az egymás ellen ható tendenciákat,erőket

-a szorongást csak a hit győzheti le

-nyelvfilozófia paradoxonját fogalmazza meg: mihelyt beszélek,az általánost fejezem ki. S ha ezt nem teszem,senki nem ért meg. A kommunikációval,a beszéddel belépünk az általános világába

JOHN STUART MILL:1806-1873

-felismerte,hogy az egyén mozgástere leszűkült

-a szabadság magába foglalja a gondolkodás,az érzelmek,a lelkiismeret, a vélemények és kinyilvánításuk,továbbá az ízlés és az egyesülés teljes szabadságát

-társadalomnak nincs beavatkozási joga a magánéletbe

-egyéniség kulcsfontosságú tényező

-alaptétele:az egyénnek  a polgári társadalom ellenében kell a boldogságát kiküzdenie

-csak az egyéniségek képesek előidézni a fejlődést

-egyénnek el kell sajátítania a társadalmi tapasztalatokat,szokásokat

-nem lehet a cselekvések értékét kizárólag a hasznosságon mérni

-utiliarizmus nem alapulhat egyedül a hasznosság elvén,párosítani kell a hasznosságot az igazságosság elvéhez

-modellt kíván szolgáltatni a szabadság problematikájának vizsgálatához

-az a nép,amely a hatalmat gyakorolja nem mindig azonos azzal amelyen a hatalom gyakoroltatik

-a nép akarata a nép legnagyobb,vagy legaktívabb részének az akaratát jelenti

-lehetséges az,hogy a nép elnyomja az összesség egy részét,az ilyen jellegű elnyomás ellen ugyanúgy óvintézkedéseket kell tenni,mint a hatalommal  való visszaélés  ellen

-felismerte,hogy a polgári társadalom struktúrájának alakulása ,az állam változásai, a bürokratikus  szervezet térhódítása,az irányítható társadalmi  nyilvánosság együttese révén az egyén mozgástere  leszűkült

-mostanra a társadalom fölébe kerekedett az individulaitásnak

-a közvélemény és az államhatalom is az egyén zsarnokává válhat

-a társadalom jogtalanul kiterjesztheti hatalmát az egyén felett

-alapelv,amely szabályozza a társadalomnak az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tev-ét:az önvédelem az egyetlen olyan cél,amelynek érdekében az emberiségnek joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába

-a szabadság mindenekelőtt a szabadság tudata,elválaszthatatlan a megismeréstől

-minden embericselekvésnek a szenvedés elkerülése és az öröm vágya az oka,minden ember a saját örömét keresi az életben

-BENTHAM:hasznossági elmélet alapelve: az állam és a jogrendszer feladata összehangolni az önérdek motiválta cselekvéseket a közérdekkel,oly módon,hogy biztosítsa az állampolgárok számára a boldogság lehetséges maximumát

-mill kimutatja,hogy nem lehet a cselekvések értékét kizárólag a hasznosságon mérni

ARTHUR SCHOPENHAUER:1785-1860

-szerinte a világ az én képzeletem, a jelenségeket a tudat határozza meg, de a dolog az akarat révén ismerhető meg, s nem az értelem által.

-az ember mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól, mennyire tudatos a cselekvése. Az akaratlagos cselekvés lényege az egyén életösztönét, létét kifejező életakarat. A bennünk uralkodó élni akarás ellenére az élet szenvedéssorozat s a vége a halál. Az élet  csak  arra jó, hogy túl legyünk rajta, mégis az életre kell törekedni, nem a halálra. Az élet szenvedés, az élvezet, a boldogság csak negatívum, a fájdalom megszűnése. Az okos ember a fájdalom mentességet keresi, nem a gyönyört. Mert a gyönyör csak a fájdalom elmúlta. Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között.

-a központi szereplő a világakarat. A világakarat: az egyetlen létező szubjektum.

-nincs önálló akaratunk. Vágyaink vannak, de nem nagyon viszonyulunk hozzájuk.

-az a legfőbb kérdés, hogy mit értünk meg a világból.

-filozófiai tétele: az ember lényege (principium individuationis): Maja fátyla (Maja indiai istennő), azaz: az  ember egy fátyolon keresztül nézi a világot, ami megismerésbeli korlátozottságot eredményez (”szeműveg”), vagyis csak annyit látunk a világból, amennyit a fátyol látni enged.

-az ember sokféle lehet: van aki  átengedi magán az  életakaratainak, ők  az életakarat igénylők – életakarat tagadók.

-az élet  szenvedéstörténet: az életünk katasztrófák sorozata, a boldogság a 2 katasztrófa közötti állapot,az élet lényege a szenvedés,ezért az ember cinikus és aljas

-a szenvedés enyhítésének a módja lehetne,hogy másokért is élünk,de ez is csak rezignációt eredményez,hiszen a világszellem semmivel nem honorálja ebbéli erőfeszítéseinket

-az állatok farkasai egymásnak

-biologizmus:nem szabad megakasztani( beavatkozás) semmiféle történést

-az emberiség fejlődésében a csoportszelekció érvényesül,míg az állatoknál egyedszelekció van

-emberi túlélés feltétele hogy közösség van mögötte

-teremtés:alkotás folyamata

-az ember a világszellem gyári terméke,ezért nem tudja érdektelenül szemlélni a művészi alkotást:nem rezonál a világakarattal

-ha az ember ellentmondásba kerül a világszellemmel,a semmivel kerül szembe

-tagad minden pozitív eszmét

-egyéni individuális létezését hiábavalónak tartotta

-az ész,az értelem uralkodó szerepét tagadja az ember életében

-abszolút szerepe egy abszolút irracionális ketagóriának van:az akaratnak

-világ 2 részből áll:az objektumokból,beleértve a különböző élőlényeket,az embert,és a szubjektumból,amely nem más,mint egy térben-időben örök és oszthatatlan világakarat

-ősakarat vagy világakarat erőként működik a természetben,ingerként a növényvilágban. Az állatok és emberek világában cselekvésmutívumnként van jelen a világakarat. Állatnál közvetlen,embernél közvetett motívumként

-az ember egy az ősakaratot megjelenítő élő és élettelen dolgok közül,az életakarat egy atomja

-megismerési lehetőség,amellyel közelebb lehet kerülni  az ősakarathoz,ez a tapasztalástól független intuitív-irracionális szemlélet,általa el lehet jutni az ideákhoz

-fontos,hogy megismerjük önmagunkat,elsősorban tetteinken keresztül

-az ideák az ősakarat kiáramlásai (emanációi)

-kettős természetük révén az ember közeledni tud az ideákon keresztül az ősakarathoz:egyrész időtlenek,abszolútak,mint az ősakarat,másrészt a nyugalmat és nyugtalanságot együttesen képviselik

-művészet az ideákat a legadekvátabban kifejező megismerési forma,küldetése a hétköznapi szenvedéstől való elrugaszkodás,a lét mélyebb formáival való szembenézés

-ideák különböző objektivációs szintjei:legalacsonyabb foka az építőművészet,2.tájképfestészet, 3.emberábrázolás.

-a legelvontabb ideát,a tiszta akaratot,a világ lényegét a zene képes csak kifejezni

-etikájának antropológiai alapja:ember embernek farkasa (Hobbes),tetteit az egoizmus vezérli

-az akarat a szerves világban  az élet akarásaként jelentkezik,és ez a legnyilvánvalóbban a fajfenntartás ösztönében fejeződik ki

-moralitás alapja,hogy az egyén szembe tud fordulni az ősakaratnak az ő saját karakteréből való megtestesülésével is,így az ember legbelső lényében megvan a szabadság lehetősége

-annak számára,aki a szeretetet gyakorolja,áttetszővé válik a maja fátyla,eltűnik a principium individuations csalképrendszere

FRIEDRICH NIETZSCHE:1844-1900

-felfedezte a tudatalatti szerepét

-saját kérdéseire próbál választ keresni

-műve:A tragédia születése

-egyfogalompárt vesz át Hegeltől:az apollóni és a dionüszoszi ellentétpárját

-az apollóni nála a rendszerességet,a mértékletességet, a harmóniát jeleníti, a dionüszoszi ezzel szemben a diszharmoniát, a mértéktelenséget,az extázist szimbolizálja

-úgy fogja fel ezt az ellentétpárt,mint az ember egymást kiegészítő hajlamait,képességeit,orientációit

-árja szemlélet:vétkes is fel van ruházva méltósággal, egész keresztény-zsidó kultúra kisiklott az eredendő bűn miatt:a hívek bűntudatosak,alázatosak lettek,ez pedig nem tesz jót az alkotásnak

-a vétek nála megdicsőül

-szerinte a keresztény vallás csak moralizál,a látszatra,illúzióra épít, szükségszerű tévedésbe, egyoldalúságba esve

-morálnak sosem lehet igaza,mert az élet,az valami esszenciálisan nem morális

-a vallás élettagadása önpusztításra buzdít,ennélfogva veszedelmes az emberre nézve

-meg kell szabadulni az istenbe visszavezetett erkölcsi normáktól, hamis életfelfogásoktól,mert nem felelnek meg az élet valódi igényeinek

-imádság:a fantáziátlan emberek tev-e

-el kell fogadnunk a világot olyannak,amilyen:örökkön változónak,ellentéteket hordozónak

-abból indul ki,hogy isten meghalt:halála után az embernek magának  kell megalkotnia a saját életéhez nélkülözhetetlen értékeket

-emberfeletti embert képzel el (übermensch)

-miként a rossznak kettős jelentése van,úgy az erkölcs ia kétféle:úri erkölcs és csordaerkölcs

-igazság kritériuma a hatalom akarása

-nem fogad el semmilyen eddig boldogítónak mondott eszmét

-ember felemelkedését helyezi előtérbe

-véleménye a kapitalizmusról:a győztes németeknek nem kellene bekerülniük egy nem német dologba,más utat kellene keresniük,hogy újra nagyok legyenek

-eugenika:fajnemedítés,fajok keverése (német+zsidó)

-rombolás:pusztítani kell,hogy újat kapjunk,ez vezet az alkotáshoz. Az alkotás nem egyéni dolog,kollektívumban kell alkotni

-kolektívum:együttes élmény a rombolás,mindig mértéktelen

-altruizmus:keresztény vallás becsapás,azt hírdeti,hogy az erősebb ne győzze le a gyengét

-azt mondja, a gyengék pusztuljanak

-elutasítja az emberek közötti egyenlőséget

-alapfogalom az önteremtés

20. SZÁZAD FILOZÓFIÁJA:

SIGMUND FREUD:1856-1939

-központi szerepet tulajdonított az embernek,centrális pozícióba helyezte

-azt a gondolatot hozta be a filozófiába,hogy a lelki betegségek lelki eredetűek

-arra a gondolatra jutott,hogy ha a tudatküszöb alá szorult élményeket vissza lehetne idézni,ha szembe lehetne velük nézni akkor megszűnnének a  betegségek.A betegséget okozó élmény felismerése egyben felszabadulás lenne a betegség alól. Ez Freud kiinduló hipotézise.

-nála a tudattalan szférája nem periférikus,nem másodlagos hanem épp,hogy az ősi lényeg székhelye

-az én (ego) felett szerinte a felettes én (super-ego) uralkodik,ez az értelem,az ész,a tudás,amennyiben az egyénről,az individumról van szó

-ez a tudatalatti szféra ugyanúgy hat az érzéseinkre,gondolkodásunkra,mint a tudatos

-foglalkozik a véletlen szótévesztésekkel, elszólásokkal, felejtésekkel, álom jelenségével

-az emberbe sokkal több vágy szorult,mint  amit ébren ki tudna élni ,ezért az álom szelep, amely a lelki egyensúlyunk fenntartásához,stabilitásához szükséges

-kidolgozza a pszichoanalízis módszerét:visszavezeti a beteget ahhoz az elfelejtett ,elnyomott tudat alá szorult  belső történéshez,amely a betegséget okozta

-a neurózisok legnagyobb része a szexussal, a szexualitással kapcsolatos

-emberiségnek volt olyan időszaka,amikor mindenki kiélhette a vágyait,aztán megjelentek a tabuk és létrejött a belső szorongás  és félelem,a lelkiismeret

-felfedezett egy jelentős pszichés komplexust:Oedipus-komplexus:lényege,hogy a gyerek első erotikus érzéke mindenkor az anyjára,első agresszív hajlama viszont mindenkor az apára irányul

-ő volt aki rádöbbentette a civilizált világot,milyen fontos a szexus,a szexualitás az ember életében

-a legtöbb pszichés betegség a nemi vágyak elfojtásából ered

-szerinte az ösztön és az értelem szemben áll,küzd egymással

-amit öröklöttnek,hajlamnak nevezünk:elmúlt nemzedékek felgyülemlett élményeinek a nyoma a mi idegrendszerünkben

-vallás kollektív neurózis

-emberiség története egy öndomesztifikáció története,harcok,kényszerű lemondások sorozata. Az emberiség fokozatosan eltávolodik a saját ősi önmagától

-az emberiség történetében a felettes én szerepét a kultúra játssza el

-nála az érosz (erotikus ösztön) az élet megőrzésére törekszik, a thanatosz (halálösztön) ön és közveszélyes romboló ösztön,mely arra törekszik,hogy lerombolja az életet és visszavezesse az élettelen anyag eredeti állapotába

-az ősvalami tehát az erosz és a thanatosz. E kettőst ellenőrzi a felettes én,amely társadalmilag a kultúra ,a morál,a tv-ek, a nevelés együttese

-strukturálisan az egyén alatt van az ősvalami,felette a felettes én

-csak az autonóm ember képes arra,hogy szabadságát pozitív tartalommal töltse ki, a többi képtelen elviselni szabadságának ürességét,alárendelik magukat a karizmatikus vezetőknek

-emberi szükségletek: kapcsolódás szükséglete, meggyökerezettség sz., alkotás sz., az az igény,hogy megtapasztalhassuk a saját egyéniségünket, orientációs sz.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

-emberi élet a felettes én és az ösztönén harca

-emberi életben 8 olyan szakasz van, amikor válsághelyzetbe kerül:legyőzhetjük,ha felsőbb fokra lépünk, de nem mindenki helyesen cselekedni

-felettes én:a szocializáció tartalma, miden előrelépés a felettes én győzelme,de el is pusztíthatja magát

EGZISZTENCIALIZMUS:

-egzisztencia: cselekvés, alkotás, önmegvalósítás is

-egzisztencia felismerés forrása: szorongás, kétségbeesés

KARL JASPERS: 1883-1960

-rejtőzködő istent vallja

-szabadságunk magaslatán eljutunk hozzá,erre az a biztosíték,hogy  a transzcendenciából származván rendelkezünk az emberlét elé tűzött  feladat megoldásának minden eszközével,de semmit nem remélhetünk,ha csak kívülről várjuk a megoldásokat

-önmagán túllépni vágyó ember számára alapvető fontosságú a szabadság

MARTIN HEIDEGGER: 1889-1976

-jelszava:vissza a dolgokhoz!

-embert nem jogosan jellemezzük a test és a lélek dualizmusával,s az ember tévúton jár ha le akarja győzni a természetet s a világ urává akar lenni

-kijelenti,hogy a középpontban nem az ember áll,hanem a lét

-ember a nem létezők ura, a lét pásztora

-heideggeri fordulat:a világtörténelem már nem az egyetemes ész megtestesülése,az ember már nem a világ ura,őszintén szembenéz a saját végességével

-javaslata,hogy nevezzük az embert létnek,vagy jelenlévő létnek

-ontologikus egzisztenciális elemzés: keresi arra a választ,hogy hogyan,miképpen van a létező,miképpen vagyunk

-a világban való lét elemzésénél a lét vizsgálatának sorrendje:mi,azután a ki

-mi:a holmik,dolgok,amik kéznél vannak, amit eszközként használunk

-a tárgyak egyike utal a másikra

-amikor a kéznél lévő eszköz meghibásodik,akkor tudatosodik csak bennünk,hogy mire is szolgált

-az ember bele van bonyolódva a világba,köze van hozzá

-az itt-lét viszonya a világhoz a benne-lét

-ez a benne-lét létmódokra bomlik,ilyen létmódok: hangoltság, megértés

-értelmezés: 3as tagoltságú elő-struktúrán alapul: a dolog birtoklása, az értelmező látásmód, egy meghatározott fogalmiság

-ki: vagyis az itt-lét, képes önmagát választani vagy elveszíteni

-az eszközökkel foglalatoskodó világban való lét gondként jelenik meg, belevettettünk egy világba amely fogva tart minket,ez a fakticitás

-igazság abban áll,hogy a létezőt úgy fedi fel,ahogyan az önmagában van

-mindenki a saját halálát halja,hangsúlyossá teszi,hogy az egzisztencia is kinek-kinek  a sajátja,ez a belátás elszigeteli az itt-létet,másfelől ráébreszti a maga sajátos  lehetőségeire,fel nem cserélhetőségére

-megkülönbözteti a világ-időt,és az rgyéni időt

JEAN PAUL SARTRE:1905-1980

-azt hangsúlyozza,hogy a haladó erők a tőkés társadalmon belül is képesek sikereket elérni

-műve:Az undor

-nem más,mint képekbe áttett filozófia-Camus szerint

-minden ami körülveszi az embert,kisstílű,értelmetlen,unalmas,közhelyes

-létezés-szemérmetlenség

-a világ nem kínál megoldást,hacsak a művészi tev.vagy a műélvezés nem

-valóság egyéni felfedezésének kísérlete

-Lét és a semmi c.mű

-hangsúlyozza a társadalmi cselekvés lehetőségét és levonja az egzisztencialista emberközpontúságból adódó következtetéseket,kiáll az elnyomottak ügye mellett

kiinduló tétele:egzisztencia megelőzi az esszenciát=ember először létezik, feltűnik a világban és csak azután definiálja  önmagát

-felfogása a létet illetően dualisztikus

--szellemi világot,az emberi szellemi létet állítja szembe a Semmivel

-az istentől megfosztott emberi egyén,a szubjektivitás kerül a középpontba

-az egyén léte:teljesen önmagától függ

-emberi létet 3 alapvető szellemi irányultság (extázis) jellemzi: 1.extázisban az emberi szellem a semmivel találja szemben magát, 2.extázisban a másik ember felé vonzódik(szerelem), 3.a lét felé törekvés, azt jelenti,hogy az ember isten akar lenni (isten-ember)

-a halál semmiféle értelmet nem ad az életnek

-a halál semmivé tesz minden emberi tervet

-a semmit tudatunk fedi fel,az ember a semmit a saját lelkében fedi fel

-az ember egyedül van,egyedül kell választania is,hogy megvalósíthassa önmagát

-emóció elmélet:  szükség van egy olyan antropológiára amely az ember lényegének,az emberi sorsnak a meghatározására törekszik

-fenomenológiai elmélet: középpontjában a világ átformálása van

-az ember megpróbálja célirányosan változtatni a világhoz való viszonyát

-később megtagadta a Lét és a semmiben kifejtett nézeteit:új szabadságmeghatározást ad,amelyben már a társadalmi determináló tényezők jelentőségét emeli ki

ALBERT CAMUS:1913-

-műve:A közöny

-világ abszurditását elemezte

-eszménynek a kommunizmussal szemben politikailag az anarchoszindikalista lázadást tartotta

-a lét, a halál, a semmi, a transzcencia

-minden egzisztencialista kiindulópontja: az ember lehetséges léte,az egzisztencia. Ezt csak a szenvedés fedheti fel,de csak 1-1 pillanatra,mert állandóan változik. A szorongás felvillantja az ember számára a transzcendenciát, mely határhelyzetben közelíthető  meg.Ilyen határhelyzet a harc,a szenvedés, a bűn, a halál.

-a halál a léttől elválaszthatatlan

-lét=szabadsággal,de hogy ezt a szabadságot megvalósítsuk választani kell

-választás 2féle lehet:1.autentikus (lét megvalósítása érdekében választunk), 2.inautentikus (autentikus ellentéte)

-szerinte minden írói alkotás,cselekedet,hat a társadalomra

-csakis a valóság megismertetése lehet a nagy művészet alapja,a múvész keresi a kapcsolatot az emberekkel

NEOPOZITIVIZMUS, “NYELVI FORDULAT”

-élet értelme az,hogy le kell mondanunk a világ eseményeinek,tényleges történéseinek a befolyásolásáról

-a nyelv kijelentéseinek tényleges logikai szerkezete nem szükségképpen azonos a grammatikai formájuk általá sugallt szerkezettel

-mindazok a kijelentések logikai analízisre szorulnak,amelyek összetett tárgyakról szólnak

WITTGENSTEIN:

-az összetett dolgokról szóló kijelentés premisszái és implikációi (következményei) nem egyértelműen  meghatározottak

-a világ felbontásánál tényleges egyszerű alkotórészekhez kell eljutni

-ami bizonytalan azok a mi meghatározásaink

-ezt a világot a gondolat logikailag leképezi

-a nyelv csak tényekről szólhat

-a kizárólag igaz kijelentésekből álló és minden lehetséges igaz kijelentést tartalmazó nyelv a világ tökéletes képét alkotja

-a szubjektum,az ember,maga is tárggyá,a nyelv tárgyává válik

-ezáltal a világ emberi és nem emberi elemei ismeretfilozófiailag egy szintre kerülnek, így lesz a nyelv és annak logikája a világ tükörképe

-mindarról,amiről a nyelv nem szólhat hallgatni kell

-amit mondani lehet,az világosan mondható,amiről viszont nem lehet beszélni arról hallgatni kell

-a kimondhatatlan mindazonáltal létezik

-az ember képtelen racionálisan gondolkodni,ha nem vmiféle közösség tagjaként ítél a dolgokról

-nyelv:vonatkozási rendszer,lét-alap, közösségben  kötelező érvényű, közösséget konstituáló normarendszer,etalon

-nyelvet 2féle aspektusból lehet szemlélni:1.tárgy nyelv, meta nyelv(amellyel a tárgy nyelvről bszélünk)

-minden objektív igazságot a nyelvben kell keresnünk, mert ez az áthagyományozódott társadalmi tapasztalatok, tev.formák tárháza

-nyelvjátékok:megmutassa azokat a szabályokat,amelyeken nyelvünk működése alapszik

-a nyelvi kifejezések felszíne a nyelvtan,a grammatika

-nyelv maga az alap ,a fundamentum

-csak úgy lehet használni,mint a sakkot,ki lehetne találni más kifejezéseket,szabályokat,de az már egy másik játék lenne

-a közös emberi cselekvési mód az a vonatkozási rendszer,amelynek a segítségével 1-1 nyelvet értelmezünk

-értelmezés tehát cselekvés

BÉCSI KÖR:

-1970-ben alakult kávéházi vitakörből fejlődött ki

-MORITZ SHLICKE:filozófiai jellegűvé tette a beszélgetéseket

-szerinte a filozófiának az a feladata,hogy a tudományos megismerés alapjait logikai elemzésnek, analízisnek vesse alá

-őt lelövik,fasizmus hatására a tagok emigrálnak

-logikai pozitivizmus: filozófiai válasz a modern természettudományok fejlődése által előidézett új szituációra,valódi tudáshoz csak természettudományos módszerrel lehet eljutni

-a tudományos módszernek a feltétele a megtapasztalhatóság, a megfigyelhetőség

-a természettudományok felfedezéseket tesznek

-az emberi megismerés tudományos rekonstrukciója lenne a filozófia feladata

-nyelvi fordulat: a szimbolikus logika az egyedi gondolatokat az emberi gondolatokban szerintük fellelhető közös formában juttatja kifejezésre. Az emberi tudás természetes közege a nyelv.

-verifikálhatóság: egy állítás igazságának vagy hamisságának a tapasztalatok segítségével való eldöntése

-verifikációs elméletek megalkotása

-bonyolult élő nyelvek vizsgálata helyett egyszerűbb,idealizált nyelveket alkotnak emg

-logikai szintaxis elegendő egy nyelv működésének elemzéséhez, később a szemantikával,a pragmtikával kénytelenek kiegészíteni

-fizikalizmus: vmennyi tudomány a fizika módszerével lehet csak eredményes

FRANKFURTI ISKOLA:

-1923-ban alakult

-HORKHEIMER: a tőkéseket kannibáloknak, a munkásokat áldozatoknak tartotta

-hagyományos filozófia és társadalomtudomány másra nem jó,mint a fennálló rend reformokkal történő feldolgozására

-a látszatok mögött meg kell találni a lényeget és segíteni kell a társadalom radikális átszervezését , egy új, a többség érdekét szolgáló igazságos társadalom létrejöttét

-társadalmi erőszak kérdése

-pacifikus nézet: lehetetlennek vélte az emberek örömteli együttműködését, mert szerinte minden együttműködés eleve negatív jellegű lehet csak. Pozitív töltete csak a szenvedésnek és a fájdalomnak van

-nem szabad az erőszakot erőszakkal megszűntetni

-elvetette az erőszak minden formáját

-szerinte a fasizmus nem más,mint a liberális polgári demokrácia természetes következménye

-munkanélküliek egyfajta amorf osztályt alkotnak, csak arra várnak,hogy vki megszervezze őket, engedelmes eszközévé váljanak egy szerveződő új uralkodó osztály kezében

-a fasizmus a termelőeszközök feletti rendelkezés jogát azon kisebbség számára biztosítja,amely a legelszántabb erőként emelkedett ki a konkurenciaharcból

-azt a feladatot tűzték ki,hogy megfelelést, korrelációt állapítsanak meg bizonyos személyiségjegyek és az előítéletekre való fogékonyság között

-antiszemitizmus tartalma:1.sztereotív negatív vélemények, amelyek a zsidókat fenyegetőnek, immorálisnak írják le, 2.olyan ellenséges beállítottság, amely a zsidókérdés megoldásául a korlátozás, kirekesztés és az elnyomás különböző formáit sürgette

-pszichológiai rokonság áll fenn az etnocentrizmus és a konzervativizmus között

-jellemezni lehet az autoritárius személyiséget 9 vonással: 1.konvencionalizmus, 2.autoritárius engedelmesség, 3. autoriátus agresszió, 4.anti-intracepció, 5.babona és sztereotípia, 6.erő és keménység, 7.destruktivitás és cinizmus, 8.projektivitás, 9.túlzott törődés a szexualitással

-megállapítják,hogy az ekzaktságra, kvantifikációra törekvésben elvész a társadalmi jelenségek lényege

-a társadalmat ne mlehet a természettudomány vizsgálati eszközeivel kutatni, mivel sajátos minőség

-egy társadalmi egyént csak akkor lehet megérteni,ha ismerjük magát a társadalmat

-a történelem a totális irányítottság felé halad

HERBERT MARCUSE:

-egydimenziós társadalomelmélet

-a technikai fejlődés,a megnövekedett termelékenység létrehozza az ipari társadalmat, a fogyasztói társadaémat, a jóléti államot a mindezzel egy újtípusú elnyomást valósít meg,ahol a tömegek hajlandók alávetni magukat az elnyomásnak, amely egyetemes konformizmust valósít meg

HERMENEUTIKA, GADAMER:

-a filozófia hermeneutika a megnyilatkozás, a tolmácsolsá, az értelmezés művészete

-hermeneutika annyit jelent,hogy egy másik világból származó üzenet,értelemösszefüggés áthozatala a saját világunkba

-a hermeneutikai hozzáálláshoz hozzátartozik a történeti horizont felvázolása, amely különbözik a jelen horizontjától

-a történeti tudat tudatában van a saját másságának, ezért a hagyomány horizontját az első megértési fázisban elkülöníti a saját horizontjától, tisztázza a különbséget a 2 között

-az áthagyományozott szövegt a jelen jövőhorizontjára is vonatkoztatni kell ahhoz,hogy a hagyományt alkalmazhassuk

-a gyors változásokkal elárasztott korunkban az ,ami változik, összehasonlíthatatlanul szembetűnőbb, mint az,ami marad a régiben, ez szellemi életünk egyik általános tv-e

-minden emberi alkotás át van itatva jelentéssel, amelynek kiolvasása a hermeneutika feladata

-a hermeneutikai erőfeszítés csak ott lehet sikers,ahol belátás, elsajátítás, megvilágosodás történik, ahol megszűnik az idegenség,ahol be tud épülni a személyes tudásba,gondolkodásba

SCHLEIERMACHER:

-szerinte a hermeneutika az eredeti szellemi alkotófolyamat reproduktív megértése és megismétlése, mégpedig a szellemi kongenialitás alapján(rokonlelkűség)

-grammatikai interpretációkat ki kell egészíteni még a pszichológiai elemzéssel, ez az objektív értelmezés mellett szükséges szubjektív, ún.divinatorikus elemzés(jóslás, látnoki sejtés)

-lelki rokonságra van szükség

-vmely tárgyat,magatartást,amely az én életösszefüggésemben, környezetemben ne mtalálható meg, nyelvi megjelölésében sem értetem meg

-akkor sem vagyunk képesek a másik életét,gondolatait megérteni,ha magunk belülről zavarosak,tisztázatlanok vagyunk

-fontos,hogy tudjunk kérdezni, ehhez kell egy előzetes megértés, tudás, plussz egy meghatározott,a saját életünkben gyökerező érdekszempont

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.