DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

6. tétel PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

A.     Hosszú esőzés miatt a gyümölcsök felrepednek, miért? Ez az ozmózis (félig áteresztő membrán) miatt van így.

 


B.     Milyen jelrendszer és hogyan határozza meg a fehérjeszintézis menetét? A DNS molekulájában az információ mintegy rejtjelezve, úgynevezett kód formájában található. A kód általánosságban olyan jelek rendszere, amellyel az információ meghatározott úton továbbítható és visszaalakítható. A biológiai kód jelei a bázishármasok, amelyek egy-egy aminosavat fejeznek ki. Az információforrás a DNS, ahonnan a kód átírása a képződő mRNS-molekulára történik. Innen a kód lefordítását az aminosavak jelrendszerére a tRNS-molekulák végzik. Mivel a nukleinsavak bázishármasát négy alapvető bázis alkotja, így három bázisból 43, vagyis 64-féle bázishármas jöhet létre. Ez jóval több, mint a fehérjéket felépítő 20 aminosav típus, de részben egy-egy aminosavat több bázishármas is kódol, részben egy indító és három láncvégződést záró bázishármas is van közöttük. A lehetséges változatokat egy átfogó táblázatban az aminosav-kódszótár tartalmazza. Mivel a bázishármasok minden élőlényben ugyanazon aminosav beépülését jelentik, ezért a biológiai kód általános érvényű az élővilágban.

A (adenin) – T (timin) (vagy RNS esetén U (uracil))

C (citozin) – G (guanin)

 

C.     Vizet forralunk, 20 ˚C-ra lehűtve élő halat rakunk bele, mi történik? A hal fuldokolni kezd, mert a forraláskor minden oxigén távozott a vízből. Ha többször átöntjük a vizet, mi történik? Az átöntésnél ismét oxigén kerül a vízbe, így a hal normálisan tud lélegezni.

 

D.    Biológia album, 52-es tábla: a gerincvelő a gerinccsatornában végigfutó hengeres szerv, ez a nyaki csigolyák felé elvékonyodik. Csontos védelmét a csigolyák adják. Szelvényezetté a belőle hátsó és mellső gyökérrel kilépő gerincvelői idegek teszik. A szürkeállomány (sejttestek tömege) a gerincvelő esetében H-betűhöz, vagy pillangóhoz hasonlít (és belül van). A H-betű hátulsó két szárának megfelelő részeket hátsó szarvaknak, az elülsőket mellső szarvaknak nevezzük, közöttük kisebb kiemelkedés, az oldalsó szarv figyelhető meg. A gerincvelő többi részét a fehérállomány alkotja, amely idegrostok tömegéből áll. A szürkeállomány szarvai a fehérállományt négy kötegre osztja. A gerincvelő a gerincesek idegrendszerének legősibb reflexközpontja. A gerincvelőbe futó érzőingerületet a háti érződúcban levő idegsejteknek a periféria felé futó nyúlványai veszik fel. Ezeknek az idegsejteknek a másik nyúlványa – a hátsó gyökér közvetítésével – a gerincvelő hátsó (érző) szarvába lép be. A hátsó szarvból az érzőimpulzusok a hátsó kötegben futnak a központi idegrendszer magasabb központjai felé. A központokból a mellső kötegben jönnek lefelé a mozgató-, központi idegrendszeri rostok. Ezek a mellsőszarvi mozgatósejtekhez kapcsolódnak, melyek nyúlványai a mellső gyökéren keresztül lépnek ki és futnak a beidegzendő struktúrákhoz. Az oldalsó kötegben túlnyomórészt vegetatív fel- és leszálló rostokat találunk. A vegetatív mozgató neuronok az oldalsó szarvban találhatók. A gerincvelőből 31 pár ideg lép ki, és ezek mind kevert rostokat tartalmaz. Szelvényezetten lépnek ki, közel párhuzamosan futnak le, és nem lépik át a test középvonalát.

Agy:

Az agyvelő nyúltvelői része: az agyvelő leghátulsó szakasza, hengeres, a felfelé szélesedő, a koponya alapján fekvő szerv. Ürege a negyedik agykamra. Belőle indul ki a hátulsó hét pár agyideg. Életfontosságú vegetatív központokat tartalmaz (vegetatív = akaratunktól független működésű), be- és kilégző, keringési, nyálkahártya (nyelés, hányás, tüsszentés) központok találhatók benne. Ezt a területet a nyakszirtcsont védi. Ha ez sérül meg (koponyalapi), akkor halálhoz is vezethet (légzésbénulás, szívmegállás).

A nyúltvelő felett a híd van, a nagyagy és a kisagy közötti híd, rostokat, pályákat tartalmaz. Itt vannak a nyúltvelői légzőközpontokat szabályozó felsőbb központok.

Kisagy: szürkeállományon kívül helyezkedik el, egy része betüremkedik, és faágszerű képződményt hoz létre. Egyensúlyozást segítő központokat tartalmaz. Kapcsolatban áll a nyúlt-, közép- és nagyaggyal.

Középagy: egységes hengeres szerv, innen is két pár agyideg indul ki, a szemmozgatás ill. alkalmazkodása a feladata.

Nagyagy középagyi része: Talamusz tartalmazza a harmadik agykamrát, ez az érzőpályák átkapcsolódási helye. Hipotalamusz: hormont termel, másrészt hormonálisan szabályozza a hipofizis elülső lebenyét, éhség és jóllakottság központok vannak benne.

Nagyagy: két féltekéből áll, összekapcsolja a két kéregtestet. Csontos védelmét a koponya biztosítja, ezen belül található a keményagyhártya, aztán a pókagyhártya (vérellátás), ez alatt pedig a lágyagyhártya. Kisebb-nagyobb barázdák tekervényekre tagolják az agy felszínét. A nagyagynak kívül van a szürke- (agykéreg), belül a fehérállomány. Fehérállomány pályák:

        fel- és leszállópályák (gerincvelő felől és felé);

        két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák;

        azonos féltekében lévő szürkeállomány két pontját összekötő.

12 pár agyideg: tisztán érző (látó, halló), tisztán mozgató (szemmozgatás), és kevert rostok.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.