DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

7. A Rákosi korszak mindennapjai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

Az 1949 – 1956 közötti időszak  Rákosi Mátyásról kapta a nevét.

Rákosi Mátyás (1892-1971) portréja

 

12 gyerekes zsidó család (Rosenfeld) 4. gyermeke, apja kiskereskedő , maga kereskedelmi főiskolát végzett.


 

Az I.vh-ban az orosz fronton harcolt,, hadifogságba esett (Távol-keleti hadifogolytáborok 1918 elejéig).A bolsevik mozgalom tagjaként szökött Pétervárra.

 1918 novemberében belép a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács legfiatalabb tagja, egy rövid ideig a Vörös Őrség főparancsnoka. A kommün bukása után elmenekül az országból – részt vesz többek között a német, az osztrák, a csehszlovák stb. kommunista mozgalomban.

1924-ben érkezik haza az illegális KMP újjászervezésére. 1925-ben letartóztatják, elítélik  (8 és fél év); 1935-ben a Tanácsköztársaság alatti tevékenykedéséért életfogytiglanit kap (nemzetközi és hazai tiltakozások ellenére). 1940-ben engedik ki rabságából, feltétel: a Szovjetunióba távozik.

1945-ben tér haza, az MKP első embere, a Szovjetunió támogatásával politizál. Tehetségét, intelligenciáját, nyelvismeretét (jól beszél angolul, németül, oroszul, olaszul) külföldi tárgyalópartnerei is elismerik. Élete a politika, kedvteléseiről, szórakozási formáiról nem tudunk.

A korra jellemző jelszavakat maga is alkotott, pl.: „A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.”; „Tied az ország, magadnak építed.”

A Rákosi-kultusz fokozatosan épült ki, csúcspontja 60. születésnapjának országos megünneplése. A propaganda a következő nevekkel illette: „Sztálin legjobb magyar tanítványa”, „népünk bölcs vezére”, „az ország tanítója”, „ minden magyar dolgozó édesapja” stb. Képét Lenin és Sztálin arcképe közé függesztették,  igaz, néhány centivel azoknál lejjebb. A fényképeken, filmeken lehetőleg munkás- vagy parasztemberek körében jelenítették meg, esetleg búzaföldön vagy kenyeret szelve.

Moszkva utasításait végrehajtja, a hatalom és saját maga megszállottja lesz.

Sztálin halála után (1953) miniszterelnöki székét Nagy Imrének kellett átadnia, s régi egyeduralma ezután már nem tért vissza. 1956-ban „gyógykezelésre” a Szovjetunióba utazott, s onnan már nem tért vissza.

 

A korszak politikai élete

 

1948. Magyar Kommunista Párt + Szociáldemokrata Párt -> Magyar Dolgozók Pártja

(főtitkár Rákosi Mátyás, elnök Szakasits Árpád)  ðtotális diktatúra

1949. Egypárti választások – MDP az egyetlen induló párt -> 96%-os

 győzelemðegypártrendszer kialakulása ( a tényleges hatalom Rákosi kezébe kerül)

(1952-től Rákosi volt a miniszterelnök is)

ezentúl az országgyűlés csak néhány napig ülésezik  ð

államhatalmi szervek feloszlása

minisztertanács helyett elnöki tanács (joga van törvény erejű rendeleteketelnöki

 intézmény hozni -> tehát nem kell országgyűlés)

bíróság szerepe

független bíróság helyett népi elnöki rendszer

a kommunisták szerint az ellenség a hatalom visszaszerzését akarja -> éleződő

 osztályharc

(egyre keményebben kell fellépni az ellenséggel szemben) ð

Államvédelmi Hatóság (ÁVH) létrehozása (központjuk Andrássy út 60.) ð

vezetője Péter Gábor, rajta keresztül Rákosi irányítja

koncepciós perek megkezdése (pl. Rajk László)

megkezdődött a gazdaság kommunista átalakítása -> nagybankok államosítása, 10 főnél

 többet foglalkoztató kisüzemeket és műhelyeket is

1948. szovjet típusú szövetkezet, kolhozosítás meghirdetése -> célja a magántulajdon

 felszámolása – 25 katasztrális hold földnél többel rendelkező gazdagabb parasztok

(kulákok) tönkretétele

szegény kis – és középparasztságok téeszekbe kényszerítették

ipar

tervutasításos rendszer alapján 1950. első 5 éves terv

célja Magyarország gyorsütemű iparosítása

új beruházások a hadiipart szolgálták, elhanyagolva a fogyasztási cikkek gyártását ð 1953-

ra a magyar nép teljes nyomora, családok sokasága éhezett

Életszínvonal az 50-es években

alapkoncepció: igazságos, jó életviszony

társadalmi mobilitás nő

munkásokat, parasztgyerekeket választanak ki, akik hisznek a rendszerben -> bennük

 látják a jövőt (6 elemi, gyors tanfolyam, majd egyetem)

békekölcsön bevezetése ð minden munkásnak 1-2 havi fizetését fel kell ajánlania a

kormánynak, majd pár év múlva kamatmentesen visszaadják (értéke jelentősen csökken)

új elit kiépül, elegáns házak, kocsik építése

ingyenes orvosi ellátás bevezetése, munkanélküliség megszűnése

iskola ekkor lesz 8 osztályos, szakmunkásképzés beindul, általános iskolakötelezettség

minőségi oktatást mennyiségi váltja fel

orosz nyelv oktatása minden más nyelv helyett

a diktatúra nagy gondot fordított a sikeres magyar sporteredményekre (saját maga

 népszerűsítésére használta fel) -> 1952. helsinki olimpián 16 aranyérem (pontversenyben

 3.-ok lettünk)

1948 június ateista kommunisták -> egyház és vallás elleni küzdelem ðkb. 6500 egyházi

 iskola államosítása, kötelező vallásoktatás eltörlése

1948 karácsony Mindszenty József esztergomi bíboros letartóztatása, majd életfogytiglan

1949. augusztus új, szovjet típusú alkotmány közzététele, amely kimondja:

            államforma népköztársaság

a törvényhozó és végrehajtó hatalom szerve a parlament és a minisztériumok

Országos Tervhivatal létrehozása a tervgazdálkodás irányítására

1953. a szovjetek számára terhes lett Rákosi ð le kell mondania

utána Nagy Imre lett a miniszterelnök

 

 

Életviszonyok az 50-es években, mindennapi élet

 

A társadalompolitikai, szociális, oktatási kezdeményezések eltorzultak, mert minden erőszakosan szovjet mintára akartak megvalósítani, mert mindent alárendeltek a pártpolitikának, mert a valóság helyébe illúziók és azok követése lépett.

 

A központi rendező elv a társadalmi igazságtalanságok kiküszöbölése, az egyenlőség. Ez nem a szegény rétegek anyagi felemelését, hanem a jobb helyzetben élők lesüllyesztését jelentette.

Felgyorsult a társadalmi mobilitás (más társadalmi csoportba kerülés, lesüllyedés vagy felemelkedés), pl. az „úri középosztály”, földbirtokosok, tőkések dolgoztak munkásként vagy alkalmazottként (ha nem menekültek külföldre, vagy zárták őket börtönbe), sok paraszt a városokba költözött és munkássá lett.

Az állam mindenki számára biztosította a munkát, de a bérek alacsonyak, s ezeket is megcsapolják különböző kölcsönökkel. Békekölcsön, tervkölcsön – kényszerkölcsönök, ált. 1 havi munkabér jegyzését követelték meg. (a nagypapámnak még megvan az erről szóló elismervénye, vajon van még esélye rá, hogy visszakapja  a pénzét?) A másik oldal – a szociálpolitika fő irányvonalai: csekély lakbérek, ingyenes bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi ellátás stb.

Sikerpropaganda (terveinket nemcsak teljesítettük, de túlteljesítettük) ellentétben állt az alacsony életszínvonallal. (Közben a politikai elit a lakossághoz képest kiugróan magas életszínvonalat biztosított magának, igaz bármikor elveszthették e kiváltságos pozíciót.)

Iskola – ált. isk. 8 osztályos lett. Cél minél több munkásnak és parasztnak az iskoláztatása (pl. szakérettségivel = gyorsított középiskolai képzés). Az orosz nyelv kötelezővé tétele.

A család szerepét korlátozták, helyette erősítették: kisdobos (alsósok), úttörő (felsős) mozgalmakat, szocialista brigádok (kommunista szombat) ténykedését.

MHK- mozgalom (tömegsport),  – A „Munkára, harcra kész!” mozgalom népünket egészséges, életerős, vidám életre akarja nevelni, mert tudjuk, hogy a fizikailag és lelkileg erős, kiegyensúlyozott dolgozó nép alkalmas a nagy tettek véghezvitelére.”

Az élsport sikerei a propagandában a rendszer felsőbbrendűségét igazolták.

Helsinki olimpia (1952). Először indult a SzU, s első lett az USA-val holtversenyben. A magyaroknak ez a legeredményesebb olimpiája: 16 arany( Papp László, ökölvívás; vízilabda, labdarúgás, öttusa csapat, női úszók 4, női tornászok 2, vívás 2 stb.), 10 ezüst, 16 bronz – 3. hely a nemzetek versenyében.

 Átalakultak az ünnepek is. Háttérbe kerültek a vallásiak (karácsony, húsvét). Előtérbe: aug.20.(de az új alkotmány ünnepe lett), ápr.4. – hazánk felszabadulása a II.vh. után, nov.7.- a nagy októberi szocialista forradalom ünnepe. Az alakalmi ünnepek közül kiemelkedett Sztálin 70. és Rákosi 60. születésnapjának országos megünneplése. Az ünnepeken megtervezett szertartásrend, dekorációk, papírról felolvasott ünnepi beszédek, tetszésnyilvánítások formái (tapsok helye, erőssége, üteme, időtartama), jelszavak, felvonulások, katonai díszszemlék.

Az egyén eltűnt a tömegben. Az eltérés (öltözködésben, hajviseletben, kedvtelésben stb.) hivatalos vagy  „közösségi rosszallást” vont maga után. A proletárdiktatúra igyekezett a társadalom egészét – így gondolkodását is – intézményeivel és politikai normáival átfogni. Kialakította az ún. szocialista embertípus eszményét (a munkájáért él, családi életét annak rendeli alá, a közösségi eszményekért egyéni érdekeit és életcéljait feláldozza stb.).Szórakozás: közös kirándulások, felvonulások, demonstrációk, táncmulatságok, együttes éneklések – mozgalmi dalok, indulók kultusza (rádióból ez ömlik), a brigádok csasztuskákat (tréfásan bírálgató rigmusok) írtak stb.

Jelképek: Az új címerről (1949-es) nyilatkozta Rákosi: „… az elnyomatás korában a címerek tele lehettek kardokkal, páncélokkal, pajzsokkal, a dolgozó nép állama helyesebben teszi, ha címerében egyszerűen kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos, szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút és az aranyos búzakalászt, piros-fehér-zöld nemzeti színekkel. Aki e címert látja, magyarázat nélkül is látja, hogy ez a dolgozók országát jelképezi”. 1949-es címerünk ősforrása a SzU 1924-es címere, „tartozékai” a béketábor legtöbb országának címerében szerepelnek. (Nem véletlen, hogy 1956-ban kivágták.)

A művészetben uralkodó az ún. szocialista realizmus (szocreál.) A képzőművészetben elsősorban a monumentális szobrászat (pl. Sztálin-szobor – Városliget, felvonulási tér, egy templomot le kellett dönteni, hogy elférjen – 1956.okt.23-án ledöntötték a szobrot.) és a napi politikai célok elérésére mozgosító plakátművészetet részesítették előnyben (időszerű jelszavak, évfordulók, kampányok népszerűsítése; vidám, elégedett vagy elszánt emberek, háttér:gyár, szántóföld, sportpálya. A vidám traktorosnő pl. a kor egyik hivatalos jelképe.)

 

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.