DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

8. Budapest világvárossá fejlődése PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

Budapest világvárossá fejlődése a dualizmus korára tehetjük, mely 1867-1918 között volt.

1867-től, a kiegyezéstől Budapest elindult a fejlődés útján.


 

 

- 1867 - a kiegyezés. Állami szuverenitás, politikai stabilizáció

-  tényleg megindul a kapitalista fejlődés

- elmaradásunk nagy /kb. 200 éves/

            - nincsen hazai pénztőke

            - kevés bank, hitelintézet van Magyarországon

            - iparvállalataink külföldi kézen

            - kevés vasútvonal

            - kiegyezés után lendületes fejlődés/ német gazdasághoz hasonló a fejlődés üteme/          - befektetések: vasutak, bankok, élelmiszeripar

 

Budapest fejlődése:

 

-         Politikai stabilizálódás jellemző erre az időszakra=> város fejlődése

-         Budapest 20 milliós ország fővárosa, közigazgatási központja volt.

-         Budapestet Bécshez hasonló szintre próbálták emelni, felfejleszteni

-         Bp. lakossága ebben az időszakban 3x-osára duzzadt /Kispesttel, és Újpesttel együtt átlépte az 1 milliót/.

-         A népesedés növekedésével Bp. az európai nagyvárosok között a hatodik helyre került.

(Több vidéki város is lendületes fejlődésbe kezdett, közigazgatási és közlekedési, ipari központtá is váltak pl.: Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozsvár, Pécs, Kassa)

 

- 1873-ban Pest, Buda, Óbuda egyesítése, és létrejött Budapest

A polgári élet alakítója és terjesztője Budapest lett.

 

1870:   még csak 280 ezer lakosú Budapest

            (Budapest: a Rókus Kórház már a városon kívül volt, kb. a mai Hungária krt. a határ)

            az európai ranglistán 17. helyen álltunk

1890:   500 ezer lakosú Budapest

            az európai ranglistán 11. helyen álltunk

1914:   930 ezer lakosú Budapest

            az európai ranglistán 7-8. helyen álltunk

 

1914-ben nem Budapest részei az elővárosok: Kispest, Újpest, Rákospalota, Pestszentlőrinc… - csak 1950-ben kerülnek Budapesthez

 

1873:   Pest – Buda – Óbuda egyesítése => Budapest

            10 kerület: 3 Budán és 7 Pesten

 

 

A városrendezési folyamat legfontosabb lépései:

 

-Duna szabályozása, a két part „rendbetétele”

            -hidak építése, első a Lánchíd lett (még a reformkor legvégén, átadása a szab.harc. miatt húzódott el), majd a Margit híd (1876), Ferencz József híd  /ami a Szabadság híd lett/, Erzsébet híd (1903)(Erzsébet híd a világ legnagyobb lánchídja volt negyed évszázadig.)

            - közművek kiépítése - a város kényelméhez tartozott a közvilágítás, a kövezet, a lakásokba vezetett víz, a csatornázás és a fokozatosan kiépülő tömegközlekedés - az első pesti villamos 1887-ben indult el; 1874 – fogaskerekű vasút megindul a kedvelt kirándulóhelyre, a Sváb-hegyre, pályaudvarokat építenek : 1.Déli Vasút (1891-től Nyugati pu. a neve, Eiffel tervei nyomán)

 

Nagy építkezési hullám indult

-         kis- és nagy kőrút kiépítése

-         többemeletes házak építése, melyeket kizárólag kőből építettek széles rendezett kövezett utcák létrehozása

- a város központját díszes középületek határozták meg.

- üzletek, szállodák, éttermek nyílnak

A századfordulóra készen állt Bp. belső, ma is jellegadó szerkezete (Pest).

A budai oldal kisvárosias maradt (budai hegyvidék – villák)

A városmagból kifelé haladva többnyire komor gyáróriásokkal találkozhattunk.

A külső kerületekben általában a munkásság lakott. (agglomeráció – nagyváros és közvetlen vonzáskörzete, agglomerálódás – ezek kiépülése)

Újpest is munkások lakta vidék volt, mely a Károlyi család birtokához tartozott.

A gyáripar fejlődésével Bp. az ország legnagyobb ipari centrumává vált.

A fejlődéssel együtt jelentkezett a túlnépesedés=> zsúfoltság lett Bp.-en

A tömegközlekedés kiépítésével az ingázók száma 15-20 ezerre nőtt (a napi ingázás feltételei a tömegközlekedés megindulásával teremtődtek meg).

szecesszió megjelenése: Iparművészeti Múzeum, Vajdahunyad Vára

csatornahálózat kiépítése – ivóvíz biztosított

Sugárutak kiépítése pl.: Andrássy út, mely Bp. legszebb útja, a nagypolgárság, urak palotái voltak itt.

 

Millenium (honfoglalás 1000 éves évfordulója – 1896

 

-         1 évig tartó ünnepségsorozat , melyet Ferencz József nyitott meg

-         óriási építkezések 1822-től: MTA-t felkérik, mondja meg, mikor kezdődött és végződött a honfoglalás ->1896-ra teszik a milleniumot -> világkiállítást terveznek, de nem sikerül, mégis összeállítanak egy kisebb kiállítást a Városligetben – 240 pavilon, eredeti magyar termékek, kb. 6 millió látogató

-         építkezések: Ferenc József híd, Gellért rakpart, földalatti vasút (Bp. reprezentatív sugárútja az Andrássy út, ott nem járhat villamos; a kontinens első kéregvasútja), Andrássy út, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok építése és megnyitása, milleniumi emlékmű a Hősök terén (Zala György), Vígszínház, Magyar Színház

-         elkezdődik a Parlament építése (Steindl Imre tervei alapján) – 1896-ban csak a kupolacsarnok van kész

-         1896. Mátyás-templom: hálaadó mise, Operaház: díszelőadás, Gellért-hegy: tűzijáték, Vérmező: díszszemle

 

 

 Lakosság:

 

-         az „úri” középosztály és a vagyonos polgárság általában 3-5 szobás lakásokban  lakott, amelyben a nagycsalád kényelmesen elfért

-         A nagypolgárság az Andrássy út végén, a Bajza és a Benczúr utcában építették fel palotáikat, állandó cselédjeik voltak, akik egy házban laktak az urakkal

-         A kispolgárok életének tárgyai az „úri holmik” olcsóbb, szegényesebb kiadásai voltak. Lakásaikat típusbútorok, szent képek, horgolt vagy hímzett kézimunkák, gyerekek és gyakran albérlők népesítették be.

-         A munkások egy vékony rétege, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeztek és már gyökeret vertek, a kispolgárokhoz képest egy szinttel lejjebbi életet éltek. A munkások hétköznap munkaruhában jártak, de vasárnap kiöltöztek.

-         A nagybirtokos osztályt nem tekinthetjük falusi lakosoknak, de jövedelmük a földből származik. A faluk életében nagy szerepet tölt be.

 

 

Ipar és közlekedés(?)

 

Budapesten futnak össze a vasúti főutak -> Budapest-központúság

a főútvonalak is átvonulnak Budapesten, ez a bankok és a nyomdaipar központja

Budapest egyesítésének oka: „ha Budán megölnek egy pesti órásmestert, melyik városrész hatósága ítéljen?”

Budapest élén főpolgármester áll, aki a kormány érdekeit képviseli, őt a 400 tagú közgyűlés választotta meg (400 tag: 200 fő polgárság – csak ők kaptak fizetést a munkáért - által választott, 200 fő az 1200 legnagyobb adófizető – nem kaptak fizetést, ők a legnagyobb tőkések is, vállalkozásokkal - közül -> virilizmus: vagyon alapján kerültek be)

 

Építkezések

 

sok épület épül adományból

a város vezetője: Podmaniczky Frigyes, „Budapest gavallérja”; Fővárosi Közmunkák

Tanácsának létrehozását szorgalmazta – ő lesz a vezetője

álma: Budapestet Bécshez hasonlóvá tenni -> Duna szabályozása, rakpart kiépítése, új hidak (Lánchídon kívül; Margit híd   - ! Arany János: Híd-avatás)

Podmaniczky tervei alapján építik a Nagykörutat, megtervezik és megépítik az Andrássy utat, elkészül az új Országház, a Hősök tere és a Szabadság tér, telket ajándékoz az Operának (Ybl Miklós tervei alapján épül később, szerkezetileg a bécsihez hasonló)

hatalmas építkezések -> nő a lakosság -> gyorsul az építkezés => nem hagynak elég zöld területet, a lakóhelyek mérete nem felel meg az igényeknek, építenek bérpalotákat, de ezekben nincs WC és fürdőszoba; körfolyosós építkezés (vice = házmester)

 

Nagyvárosi kultúra

megjelenik és hatalommá válik a sajtó -> 24 napilap, rikkancs az utcákon

megjelent a mozi, néma- majd hangosfilmek, rendszeres filmvetítések, moziújságok, a mozijegyek olcsók

a világon 3. helyen nálunk jelent meg a telefonközpont (Boston és Párizs után; Puskás Tivadar)

pesti „szleng” – sajátos nyelv és argó</span>

kávéházak városa – 322 kávéház, ide bárki beülhet, írhat, meleg ételeket is ehet, alkothatnak az írók, költők

 

 

Művészetek

köztéri szobrok: realista típusúak – Mátyás király szoborcsoport (Kolozsvár)

történelmi festészet: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Lotz Károly, Munkácsy Mihály

századvégi impresszionizmus: Paál László, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar

zene: Kodály Zoltán, Bartók Béla (népdalok gyűjtése)

 

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.