DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

9. Athén Periklész korában PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

(Kr.e.V.sz.     - Athén polisz)

 

Az athéni demokrácia az emberi történelem legszebb időszakai közé tartozik, melyet későbbi korok haladásáért, demokráciáért küzdő fiai gyakran tekintettek – sokszor túlzottan eszményítve – példaképüknek.


 

Az athéni demokrácia az egész ókor legfejlettebb társadalmi és politikai formája volt. Teljes jogú polgárai számára politikailag teljes demokráciát biztosított, a művelődésnek és a politikai életben való részvételnek nemcsak jogi, de jórészt anyagi feltételeit is megteremtette. A hatalom gyakorlásában termelőmunkát végző emberek tömegei vettek részt. A népgyűlésen felszólalásával a legegyszerűbb polgár is közvetlenül avatkozhatott bele a közösség ügyeibe, s ezzel saját sorsa irányításába. Úgy érezhette tehát, hogy egyén és közösség kapcsolata elválaszthatatlan és kölcsönös, egyik érdeke sem érvényesül a másik rovására.

Másfelől azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes a demokrácia, a többiek (metoikoszok, nők, rabszolgák) ki voltak zárva a polgárjogokból és az ezzel járó előnyökből. A szabad polgárnak nemcsak jogai, hanem kötelességei is voltak ( a közügyekben való részvétel, úgy tartották, hogy nemcsak jog, hanem kötelesség). Gazdasági egyenlőséget természetesen még a polgárok számára sem tudott nyújtani. Egyre növekvő mértékben vett igénybe a rabszolgák munkáját, virágzásához pedig szükséges volt a szövetségesek kihasználása és a terjeszkedés is.

Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Ez tette lehetővé azt is, hogy az állami élet irányításában a polgárság egésze valóságosan részt vegyen.

A Kr.e. V.sz.-i Athén irányításában a legfontosabb szerepe a népgyűlésnek volt (tagja minden 18 év feletti, athéni születésű, szabad férfi). A politikai döntéseket, törvényeket itt hozták, tagjaiból kerültek ki sorsolással az arkhónok (9 fő, megbízatásuk 1 évre szólt, a város irányítói voltak ők, a volt arkhónokból állt össze az areioszpagosz,a vének tanácsa),az ötszázak tanácsának, a bíróságnak tagjai, a népgyűlés tagjai közül választották a sztratégoszokat.

Az igazságszolgáltatás is a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták. Megbízatásuk egy napra szólt, s ezért napidíjat kaptak.

Nem sorshúzás, hanem választás útján töltötték be a 10 sztratégosz (hadvezér) tisztét. Eltért ez a tisztség a többitől abban is, hogy ezt egy évnél tovább is lehetett viselni, s nem járt évenkénti számadási kötelezettséggel. Periklész 15 éven át volt sztratégosz. Államfő nem volt az athéni demokráciában. Periklész irányító szerepét nem annyira tisztségének, mint személyes adottságainak köszönhette. Nemcsak jó hadvezér, messzire tekintő politikus volt, hanem kitűnő szónok is, aki a népgyűlésben valósággal lenyűgözte hallgatóit. Ezért tudta az állam ügyeit szinte teljesen irányítása alatt tartani.

Az árutermelés a század közepén viszonylag általános jólétet biztosított. Voltak gazdagabbak és szegényebbek, de a különlegesen nagy vagyon ekkor még éppoly ritka volt, mint a nyomor. A polgárok valóban önálló tulajdonosok voltak, együttesen a polisz „társtulajdonosai”, az állam valóságos irányítói. Ez a szabad embereknek tág teret adott arra is, hogy képességeiket sokirányúan fejlesszék.

Az árutermelésbe való bekapcsolódásra viszont nem volt egyenlő lehetősége a jómódúaknak és a szegényebbeknek, a tehetős iparosoknak, kereskedőknek és a parasztoknak. Aki nagyobb anyagi erőkkel rendelkezett, mind több munkaerőt, rabszolgát foglalkoztatott, mind nagyobb haszonra tett szert. A fejlődés tehát a vagyoni különbségek növekedése irányába mutatott, s a rabszolga-munkaerő fokozott alkalmazásával járt.

Az árutermelés minél erőteljesebb fejlesztésében elsősorban a leggyorsabban fejlődő gazdasági ágak, az ipar és az ezzel összefüggő kereskedelem művelői voltak érdekeltek. Minthogy a fejlődéshez terjeszkedésre volt szükség, az iparosok és a kereskedők voltak a háborús terjeszkedő politika leglelkesebb hívei, míg a földtulajdonosok, a parasztság és az arisztokrácia békét kívánt.

Athén a déloszi szövetséget a perzsa háborúk befejezése után is fenntartotta, s hogy helyzetét a szövetségen belül minél inkább biztosítsa, igyekezett a szövetséges államokban mindenhol a démoszt hatalomra juttatni. A szövetség így Athént az arisztokratikus Spártával szemben katonailag is, politikailag is erősítette. Spárta ezt növekvő bizalmatlansággal figyelte. Fontos volt a szövetség fenntartása gazdasági szempontból is. A szövetségesektől különféle formában befolyó jövedelmekből részint az ipar számára lehetett munkaalkalmakat teremteni (építkezések, hajóépítés stb.), részint a köznép jólétét lehetett közvetlenül is növelni.

Érthető tehát, hogy az athéni demokrácia irányítói nem tűrték a szövetség lazítását, s azokat az államokat, melyek a szövetségből ki akartak lépni, erőszakkal kényszerítették a bennmaradásra. Az arisztokrácia viszont, mely mindenhol inkább arisztokrata uramat látott volna szívesen, a szövetségesek elnyomásával, szabadságuk csorbításával vádolta Periklészt. A parasztság az arisztokrata uralomból nem kért ugyan, haszonélvezője is volt a periklészi politikának, de a nyereségvágyó, részben az ő rovására is gazdagodó nagyiparosokra és kereskedőkre egyre görbébb szemmel nézett.

Éppen az árutermelés folytán tehát, mely Athén nagyságának gazdasági alapját jelentette, kezdett bizonyos feszültség is mutatkozni, részint az athéni társadalmon belül, részint a szövetségesek és Athén közt, részint Athén és Spárta (és szövetségesei) viszonyában. Ezek az ellentétes erők azonban egyelőre még egyensúlyban voltak.

 


 

ATHÉN PERIKLÉSZ KORÁBAN

 

I.e. V. század közepe a demokrácia virágkora Athénban, ennek vezető politikusa Periklész (i.e. 493-429) aki, Kleiszthenész unokaöccse volt.15 éven át évről évre megválasztották első sztratégosznak, s így az athéni állam tényleges vezetője volt. Periklész irányító szerepét (legmagasabb hadvezéri tisztségétől eltekintve) inkább személyes adottságainak köszönhette. Nemcsak jó hadvezér, messzire tekintő politikus volt, hanem kitűnő szónok is, aki a népgyűlésben valósággal lenyűgözte hallgatóit. Ezért tudta az állam ügyeit szinte teljesen irányítása alatt tartani.

 

TÁRSADALOM

                        Szabadok                                                       Rabszolgák (35%)

 

        1. Teljes jogúak       2. Nem Teljes jogúak          - Állam  és  Magán tulajdonú

            (14%)                      (Metoikoszok)                 - Klasszikus (termelői munka)

- 20 év feletti férfi              - más gr. Poliszokból vándoroltak   - Házi (cseléd szintű)

 apja, anyja Athénban         Athénba, jellemzően görögök                                                                                                                                                                            Mezőgazdaság született                              - adót fizettek                                                                        └ Bánya

                                           - nem lehetett saját lakhelyük                                                 └ Ipar

                                             Athén területén                                                                        

 

Athén társadalmának közel fele a virágkorban is polgárjoggal rendelkezők és családtagjaik közül került ki. A jogi egyenlőség létrejött a polgárok között, a vagyoni különbségek azonban nőni kezdtek. Enyhítették a különbségeket Periklész intézkedései, amik a vagyonosokra többletkiadásokat róttak, s a szegényeket napidíjjal támogatták. Született egy új rendelkezés is, mely szerint athéni polgár csak az lehetett, kinek mindkét szülője athéni polgár volt. A törvény értelmében sokan visszamenőleg is elvesztették polgárjogukat. Az athéni demokráciában is jogtalanok voltak a rabszolgák, szerszámnak tekintették őket. A demokráciában az állam életét a népgyűlés irányította, mely havonta 3-4-szer ülésezett a piactéren. Politikai joga volt minden 20. évét betöltött, athéni születésű szabad férfinak, aki polgársággal rendelkezett.

 

Az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. Voltak gazdagabbak és szegényebbek, de a különlegesen nagy vagyon ekkor még éppoly ritka volt, mint a nyomor. A polgárok valóban önálló tulajdonosok voltak, együttesen a polisz társtulajdonosai, az állam valóságos irányítói. Ez a szabad embereknek tág teret adott arra is, hogy képességeiket sokirányúan fejlesszék. Az árutermelésbe való bekapcsolódásra viszont nem volt egyenlő lehetősége a jómódúaknak és a szegényebbeknek, a tehetős iparosoknak, kereskedőknek és a parasztoknak. Aki nagyobb anyagi erőkkel rendelkezett, mint több munkaerőt, rabszolgát foglalkoztatott, mind nagyobb haszonra tett szert. A fejlődéshez terjeszkedésre volt szükség, az iparosok és a kereskedők voltak a háborús terjeszkedő politika leglelkesebb hívei. A fejlődés tehát a vagyoni különbségek növekedése irányába mutatott, s a rabszolga munkaerő fokozott alkalmazásával járt. Nincsenek szélsőséges vagyoni különbségek, amely ugyancsak feltétele a demokráciának.

 

Periklész szociális rendszabályokkal gondoskodott arról, hogy jogaikat a legszegényebb polgárok is gyakorolhassák:

·        napdíjak: pénz a közszolgálatokért, színházlátogatási juttatás;

·        pénzügyi kötelezettségek: a gazdagok pénzszolgáltatása állami ügyekbe.

Ezek az intézkedések lehetővé tették egy egyensúlyi állapot kialakulását a gazdagok és szegények között.

 

A peloponészoszi háború után viszonylagos a béke Athénban. A Déloszi-szövetség vezetője Athén, a Peloponészoszi-szövetség vezetője Spárta. Ezek háborúba keverednek egymással. Athén háborúba keveredik Khorintosszal. Az első szakasz 431-421-ig tartott. Ekkor behurcolnak az országba egy pestishez hasonló járványt, ami – Periklészt és megölve – óriási pusztítást végez.

 

NÉPGYŰLÉS ( eklészia ):

  1. Legfőbb hatalmi szerv
  2. Athén 300 ezres lakosságából kb. 6 ezer fő vett részt
  3. Minden 20 év feletti teljes jogú athéni polgár részt vehetett
  4. Havonta 3-4 üléseztek
  5. Mindenki tehetett javaslatot, de régi törvényekkel nem ütközhetett
  6. Zsarnokság elkerülése érdekében cserépszavazás (=osztrakiszmosz)
  7. Minimális összeget fizettek a megjelenésért

 

ÖTSZÁZAK  TANÁCSA ( bulé ):

·        10 kerület 50-50 ember

·        Feladata: népgyűlés elé kerülő dolgok előkészítése + végrehajtás

·        Sorsolták őket

 

ESKÜDT  BÍRÓSÁG ( héliaia ):

·        Esküdt bíróság (sorsolták a laikusokat) -> teljes jogú polgárok

·        Mindenki saját maga ügyvédje (Ha teljes jogú polgár)

·        Csak 30 év felettiek

 

SZTRATÉGOSZ:

            10 sztratégosz

            1 fő sztratégosz

            Szakértelem és a tömeg bizalma szükséges

            Akárhányszor lehetett valaki, míg a többi tisztséget csak 1 évre választották

            Periklész 15 évig volt sztratégosz

 

ATHÉN LAKOSAI:

 

METOIKOSZOK                   POLGÁROK             RABSZOLGÁK

 

                                 POLGÁROK

 

 

   EKLÉSZIA  (népgyűlés)

 

 

 

 

HÉLIAIA (BÍRÓSÁG)                   BULÉ                                 10                                     9

(6000 FŐ FELVÁLTVA)     500 TAGÚ TANÁCS                 SZTRATÉGOSZ                ARKHÓN

 

 

 

 


                                                                                                                      AREIOSZPAGOSZ

 

 

 

 

 

Az államhatalom legfőbb szervei:

  1. törvényhozó hatalom;
  2. végrehajtó hatalom;
  3. bírói hatalom.

 

Törvényhozó hatalom:

Népgyűlés, ecclészia: tagja minden húsz évet betöltött athéni teljesjogú férfi. Havonta két-három, esetleg négy alkalommal ült össze, hogy megvitassa az eléje terjesztett javaslatokat, döntsön háború és béke kérdésében. Jóváhagyó testület. Az állam fizet a részvételért.

 

            Végrehajtó hatalom:

Sztratégosz (hadvezér): választás útján töltötték be a tíz sztratégosz tisztét. Államfő nem volt az athéni demokráciában. Periklész irányító szerepét személyes adottságainak köszönhette, kitűnő hadvezér, szónok, politikus volt. 15 évig volt sztratégosz.

Ötszázak tanácsa: törvényt javasol, azt a népgyűlés elé terjeszti.

Tamiászok: pénzügyeket vezető tisztviselők tíz tagú testülete.

Arkhónok: sorsolással választott 9 törvényhozó.

 

            Bírói hatalom:
Az igazságszolgáltatás a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták. Ez 6000 fő volt. Megbízatásuk egy napra szólt, napidíjat kaptak. A vádat és a védelmet mindenki saját maga képviselte.

 

Az athéni demokrácia árnyoldalai:

 

Az államhatalomban való részvétel csupán a teljes jogú, felnőtt állampolgárokat illette meg, és ki voltak belőle zárva nem csupán a rabszolgák vagy együttlakók, hanem még az athéni polgárság nőtagjai is. Egyre növekvő mértékben vette igénybe a rabszolgák munkáját, virágzásához pedig szükséges volt a szövetségesek kizsákmányolása és a terjeszkedés.

 

Arkhón: athéni törvényhozó az arisztokratikus köztársaság korában
Areiosz pagosz: volt arkhónokból álló tanács Athénban
Bulé: az 500ak tanácsa, végrehajtó hatalmi testület területi alapon választott.
Metoikoszok: polgárjoggal nem rendelkező, személyükben szabad, idegene.
Perioikosz: adófizetésre és katonaviselésre kötelezett idegenek
phüle: athéni területi beosztás, Kleiszthenész hozta létre 508-ban.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.