DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Csokonai Vitéz Mihály költészete PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

Debrecenben született 1773. november 17-én. Apja, Csokonai József egy református lelkész fia. Kemény, szorgalmas munkával tekintélyes vagyont szerzett, de halála után különböző kezességi perek miatt az özvegynek és a két gyermeknek el kellett hagyniuk addigi otthonukat, és egy nádfedeles házat vettek (a Darabos utcában). Édesanyja ezután tanított, hogy megélhetésüket biztosítsa.

Csokonai Debrecenben nevelkedett. Ekkor ez a város volt az ország legjelentősebb szellemi központja, bár kissé konzervatív értékrenddel rendelkezett.


1780-tól Csokonai a református kollégium tanulója, 1788-ban beiratkozik a  főiskolára. 1790-ben diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervez. Tudott olaszul, latinul, franciául, görögül, németül, angolul, héberül és perzsa nyelven. Műveltségéről, olvasottságáról legendák keringtek. 1792-től Kazinczyval levelezett, s ekkor nőtte ki magát nagy költővé (ekkor keletkezett például: Az estve, Az álom, Konstancinápoly).

1795-ben azonban hatalmas veszteség érte: kizárták a kollégiumból. Ennek oka a sorozatos szabályszegések, sajátos tanítási módszerei, istentiszteletekről való távollét. Ezt tetézte az 1795. évi húsvéti legáció Halason és Kecskeméten. Ezeken a legációkon a papnövendékek ünnepi beszédeket tartottak a templomban, majd pénzt gyűjtöttek a kollégium számára. Csokonai a legáció után nem jelentkezett a kollégiumban, hanem elutazott Pestre. Amikor visszatért, a pénzzel (70 forinttal) nem tudott elszámolni. Azzal is megvádolták, hogy a kollégium egyik tanáráról gúnydalokat énekelt a diákjainak a Nagyerdőn. Meg sem várta az iskolaszék ítéletét: önként kilépett a kollégiumból. Az iskolaszék ítélete később örökre kizárta a kollégiumból. Ezen döntésnek közvetve igen erős politikai színezete is volt.

Ezután Sárospatakra ment jogot tanulni. Itt sem bírta sokáig, s 1796-ban abbahagyta tanulmányait, amely egyet jelentett a diákságának végével is. Nem szerzett főiskolai oklevelet.

1796-ban Pozsonyba sietett abban a reményben, hogy ott mecénásokat talál. Egyszemélyes hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel. Ebben addigi versein kívül olyan verseket is megjelentetett, melyekben a főurak előtt tisztelgett. Vállalkozása a kor kulturális helyzetét figyelembe véve eleve kudarcra volt ítélve.

1797 tavaszán Komáromba ment. Igazi mecénásokra itt sem talált. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával (Lillával). Szerelmes verseiből kitudódik, hogy - legalábbis eleinte - kölcsönös, lángoló szerelem bontakozott ki köztük. Csokonai a házasság előtt tisztességes állást szeretett volna találni. Pályázatot adott be a keszthelyi Georgikonba és az ezidőtájt megnyíló csurgói gimnáziumba. Egyik sem járt sikerrel. Lilla szerelme kilenc hónapig boldogította. Amíg a költő állás után járt, Lillát szülei feleségül adták egy gazdag kereskedőhöz. Teljesen összeomlott.

Komárom után a Dunántúlon bolyongott. Keszthelyen, Kaposváron, Nagybajomban vendégeskedett barátoknál. Csaknem egy évig volt Sárközy István Somogy megyei alispán kisasszondi birtokán. Ő segített neki, hogy helyettesítő tanári állást kapjon Csurgón a gimnáziumban. Örömmel vágott neki a pedagógiai munkának. Nekiállt Vergilius Georgica című művének fordításába, s ekkor született legkitűnőbb epikai alkotása, a Dorottya.

Amikor letelt a tanári állása, visszament Debrecenbe. Szűkösen élt, minden terve zátonyra futott. Tüdőbaja is egyre erősödött. Teljesen elzárkózott a külvilágtól. Verseket már alig írt. Sajtó alá rendezte költeményeit, de kiadatásukat nem érte meg. Életében csak két műve jelent meg: Kleist A tavasz című művének fordítása, és a Dorottya.

1804. április 15-én Nagyváradon egy temetésen felolvasta nagy filozófiai költeményét, a Halotti verseket. Itt tüdőgyulladást kapott, s nyomban ágynak esett. Betegen került vissza Debrecenbe. Rhédei a Halotti verseket megcsonkítva kinyomtattatta, és honoráriumként 100 forintot küldött a beteg költőnek, mire ő ezt válaszolta: "Alázatosan köszönöm mégis Nagyságodnak mint versificator és mint a halotti pompára dolgozott egyéb kézművesek".

1805. január 28-én, harminckét évesen halt meg Debrecenben. Temetését kortársa és barátja, Domby Márton szervezte meg. Ő intézte el, hogy a kollégium diákjai mégis részt vehessenek a temetésen. A Hatvan utcai temetőben lévő sírján a következő felirat olvasható:

 

A Múzsáknak szózatja

A sírt is megrázkódtatja

S életet fuvall belé.

 

A verscsinálást nem lehetet nem megtanulni a poétaosztályokban, ahova Csokonai járt. A dolgozatok két fő irányvonalat követtek: a sententia, amely az antik költők bölcs mondásainak értelmezése, és a pictura, mely a természet, a táj, az emberek leírása. E két verstípusból keletkezett a 90-es évek nagy filozófiai lírája, melyben a felvilágosodás főbb gondolatai szólalnak meg. Eme stílusban írta a Konstancinápoly és Az estve című verseit Csokonai.


 

Az estve egy tájleírással kezdődik. A Napot megszemélyesítéssel ábrázolja, miként "hanyatlik tündöklő hintaja". Egyre halványabban világít a nap, majd teljes sötétség takarja be a tájat. Az állatok nyugovóra térnek. Lassan a tájleírásból áttér a vers az emberi probléma megfogalmazására. A költő egyedül érzi magát: "e világban semmi részem nincsen". Egyre jobban bontakozik ki a rousseau-i gondolat. "Bódult emberi nem, hát szabad létedre mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?" Csokonai bírálja az emberiséget, amiért az ősi egyenlőség gondolatát elvetve "megkülönbözött az enyim, a tied", létrehozta a magántulajdont, mely "mennyi lármát szüle". Negatív festéssel leírja, hogy mi nem volt annakidején az ősi korban. Nem volt magántulajdonban a föld, nem volt háború, nem volt vagyonos és szegény, nem volt uralkodó, nem volt adó, nem voltak haramiák, "akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett, mert gonosz erkőlccsel senki sem született". Mára csak azok a dolgok nem képezik valaki tulajdonát, amik a természetükből adódóan nem sajátíthatóak ki. Ilyen az "arany holdvilág", az "éltető levegő", az "éde erdei hangzások", melyeket "hallhatnak a szegény pásztorok s munkások". A költőnek nincs vagyona, szegény ember. "Óh, áldott természet! óh, csak te vagy nékem", mondja. A természet által született embernek, s most elgondolkozik azon, vajon érdemes-e embernek születni.

A másik nagy filozófiai líra a Konstancinápoly. Ebben a versben az egyházellenességnek ad hangot a költő. Egy tágas térből indulunk el, melyet pictura eszközével ír le Csokonai. Útitársnak a Múzsát hívja, akihez beszél. Lassan beérünk a városba. Itt kerül előtérbe megint a rousseau-i gondolat. Az emberek tömegei alattvalói egy-két embernek. Bemutatja az uralkodók fényűzését, és az alattvalók szenvedéseit. Főképpen az egyházat bírálja. A hívők minden kis vagyonukat - ami egyébként ellent mond a rouseau-i eszmének, de a mai világban való létezéshez elengedhetetlen - az egyháznak adják, csak azért, hogy a papok nyugodtan, fényűzésben élhessenek. Az emberek hitét, az emberek végső elkeseredettségükben való befolyásolhatóságát használja ki az egyház. Az anya "kikapván éhhel holt kicsinyje szájából" a kenyeret azért, "hogy tudjon mit rágni dervised foga is". Pedig "azzal sok száz embertárson segítenek, amin most egy cifra tornyot építenek". A költő végül egy jövendölést mond: a természet törvényei fognak uralkodni a létrejövő új világban.


 

Egy másik verstípus a szerelmes versek. Ezek közé tartozik a Tartózkodó kérelem című alkotás. A költő egy vallomással kezdi a verset: "A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt". A rövid versben bár nem mondja ki, de a "gyönyörű kis tulipánt" Lillát jelenti, őróla, hozzá írja sorait. A mű rokokó stílusban íródott, dallamosság, zeneiség jellemzi. A rímek tovább növelik a dallamosságot. Az egész versből hatalmas optimizmus sugárzik, melyet a bókok is jeleznek. Ezt az optimizmust láthatjuk megtörni A Magánossághoz című versben. Lilla elvesztése nagy tragédiát jelentett Csokonai számára. Ekkorra teljesen egyedül maradt, végképp elkeseredett. Az egész verset áthatja ez az érzés. Egy kicsit későbbi verse A tihanyi Ekhóhoz című. Ezt az alkotást élete utolsó éveiben írta. Ekkor már betegsége erőt vett rajta. Ez adott alapot ezen vers megírására. Visszatekint életére, és bevallja, hogy már nem képes tenni semmit sem. Magányos lett, elfáradt. Vagyona sincs, és régi barátai, akikhez mindig hű volt, most "úgy rohannak rám, mint ellenségre". Most betegen, "a tenger kínok között" él, és senki sem látogatja meg. Megemlíti a rousseau-i eszmét, melyet képviselt. "E setét erdőben" fog meghalni, s csak abban bízik, hogy "majd talám egy boldogabb időben" fellelik sírját és alkotásait, s dicső költőként fogják emlegetni.

Csokonai olyan korban élt, melyben a nép kulturáltsága nem volt magas szintű. Sokan írni-olvasni sem tudtak. Mivel maga is tanított, így megfelelő alapja volt a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című versének megírásához. Ebben a versben ad hangot a hatalmas méretű kultúrálatlanságnak. Elmondja, hogy ami kis pénz befolyt, azt mindig másra fordították, nem a tanítás fejlesztésére. "De tán jő oly idő, melyben nékünk a vidékünk Új Hélikon lesz", azaz a magyarság egésze írástudó és magas képzettségű lesz.

A letörtség gondolatát jeleníti meg A Reményhez című versében is. Megszemélyesíti a reményt, kérdéseket tesz fel neki, de csak monológ marad a vers. A remény nem válaszol. Egyre elkeseredettebben szól hozzá. Végigpereg előtte élete. Felidézi a szép emlékeket. "Óh! csak Lillát hagytad volna". Legfontosabb értéknek a szerelmet tartja, melyet Lilla iránt érzett. A szerelem elvesztését érzi a legnagyobb veszteségnek. Végül lemond a reményről: "Hagyj el, óh Reménység!" "Kedv! Remények! Lillák! - Isten véletek!"

A Dorottyában az idő múlását mutatja be a költő. Valaha Dorottya fiatal és szép volt, de mára öreg lett és csúnya. A vers helyszíne egy fogadás farsangkor, amin sok ember gyűlt össze. Egy hadvezér feleséget keres magának, s aki a felesége lesz, az visszanyeri fiatalságát. Nagy dulakodás kezdődik, melyből Dorottya kerül ki győztesen. Megcsókolja Oport, s lássanak csodát, szép, fiatal lány lesz belőle, és összeházasodnak. Csokonai ezzel - bár nem érhette meg az öregkort - a szerelem fiatalító hatását írja le. Azt, hogy mennyit jelent az emberi szívnek a szerelem, mely az emberi érzések mozgatórugója.

Csokonai költészetére a stílusok összefonódása, a sokrétűség a jellemző. Ezt bizonyítják a fenti versek is. Bár életében nem ismerték el költői munkásságát, az utókor felfedezte, és a magyar irodalom kiemelkedő személyiségei között tartjuk számon Csokonai Vitéz Mihályt.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.