DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Zrínyi Szigeti veszedelem c. művének elemző bemutatása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szüneteiben foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.

Első szépirodalmi alkotásai szerelmi idillek voltak; ezeket leendő feleségéhez, Draskovich Mária Eusébiához írta, akit verseiben Violának nevez.

Halhatatlanságát biztosító nagy műve a SZIGETI VESZEDELEM (OBSIDIO SZIGETIANA).


Ezzel egy, a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt.

Egy télen, 1645-46 telén vetette papírra művét, amelyben dédapjának, a szigevári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel. Barokk jelleg benne -a monumentális kompozíción túl- a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. A költő a már legendássá vált várvédelmet a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolta, ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.

  Zrínyi mintái általában a klasszikus eposzok voltak, Homérosz művei, Vergilius Aeneise (ennek kezdő öt sorát csaknem szó szerint veszi át); rájuk hivatkozik a prózi előszóban, de hatott rá Tasso eposza, a Megszabadított Jeruzsálem is. A csodás, mitológiai elemek Zrínyi művében főleg a keresztény vallásból származnak, de bőven él antik mitológiai utalásokkal.

  Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az ún. eposzi kellékeket. A nagy költemény első strófája korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az 5. sor pedig pontos fordítása az Aeneis megfelelő sorának: "Fegyvert s vitézt éneklek." A 2. versszak a témamegjelölés, propozíció; nevének említése nélkül a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki: egyedül ő mert szembeszállni a nagy Szulimánnak egész Európát rettegésben tartó hatalmával. A 3-6. szakasz a segélykérés, invokáció. Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja meg. Írói célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve világi javait, gazdagságát.

A 16. századi históriás énekek s a protestáns jeremiádok vallásos történelemszemléletét folytatja a Szigeti veszedelem. A magyarság múltbeli sikerei mind-mind Isten ajándékai. A magyarok "ennyi jókért" azonban háládatlanok voltak, elárulták Istent, bűnökbe merültek, s ezért a sorscsapásokat a Mindenható büntetésként méri a nemzetre. Haragjának vesszeje az újabb török hadjárat: Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával, Alectóval gerjessze fel a szultánban a gyűlöletet a magyarok ellen.

  Zrínyi az eposz kezdő énekében a magyarság bűneit sorolja fel, a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeit, s ezek Isten általi megbosszulása a török hadjárat. Az eposz hőse azonban kivétel, más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdelő Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő -a barokk eszménynek megfelelően- Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal tiszteli meg, csatavesztését, közeli halálát jutalommá változtatja. Előrevetítődik tehát a vár eleste, de egyben annak a bonyolult művészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig elpusztuló védősereg győztesnek tűnjék fel a várat mégis elfoglaló sereggel szemben. Az egész világ elpusztítására elegendő török had ugyanis a vesztébe rohan. Szigetvár a romlott, a feudális anarchiában szétzüllött országnak minden téren az idealizált ellenképe: szilárd egység, vitéz hősiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik ott, s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén.

  Miután Zrínyi Siklós alatt szétverte az újonnan kinevezett boszniai basa, Mehmet seregét, megölte a vezért is, és fogságba ejtette a pécsi Szkender béget, Szulimán elhatározta, hogy Eger helyett Szigetet fogja elpusztítani. A védősereg felkészül az ostromra, s Zrínyi szózatot intéz katonáihoz. A Balassi versében megénekelt humanista erények -emberség és vitézség- vallásos tartalommal egészülnek ki a várkapitány beszédében. A szigetiek nagy szívvel várják az ellenséget, jóllehet tudják, hogy a hatalmas török császár jön ellenük, de ez a tény is csak tisztességüket, vitézi hírnevüket bizonyítja. Szulimánnak csupán serege megszám-lálhatatlan sokaságá ban van minden reménye, hatalma, ereje, a várbeliek azonban erkölcsi tekintetben szárnyalják túl a roppant török hadat. Zrínyi példák sorával igazolja, hogy hányszor diadalmaskodtak már a magyarok a török felett Isten segítségével. Érvelésének célja a meggyőzés: nem lehetetlen legyőzni a világbíró császárt. Harcuk céljának erkölcsi magasabbrendűsége, az egész világon elterjedt hírnevük, a "nagy kereszténység" beléjük vetett bizalma nemcsak a győzelmi reményeket táplálja bennük, hanem a hősi halál vállalásának elszántságát is. Zrínyi katonái "nagy zöndüléssel" megesküsznek arra, hogy "mindenképpen emberek s vitézek" maradnak, készek teljesíteni szent kötelességüket.

Az ezután következő magyar seregszemle (enumeráció) meggyőzi az olvasót, hogy a sereg a legkitűnőbb harcosokból áll, kapcsolatuk a várkapitánnyal a kölcsönös szereteten és megbecsülésen alapul. Ilyen egység és erkölcsi fölény fokozatosn megtöri az óriási létszámú, aljas indokból harcoló s belső viszályoktól gyengülő török sereget. Egyik kudarc a másik után éri őket, az ellenség szétzüllésével egyidejűleg azonban lassan elvérzik a hős végvári csapat is. A 13. énekben már a török támadók bomlása és veresége nyilvánvaló, maga Szulimán is kénytelen beleegyezni az elvonulásba, az ostrom feladásába. Ezzel a szigetiek győzelme teljessé és vitathatatlanná vált. Egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a kötelező történelmi realitásokhoz. A törökök elfogják a védősereg postagalambját, s kiderül, hogy alig ötszázan maradtak, azok is többnyire sebesültek, s az égő várban több rohamot már nem bírnak kiállni.

  Az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyallégiók is beleavatkoznak. A lángoló várból kitörő Zrínyit "ötszáz halál" követi, s a szigetiek pusztulásukban is győztesek: mindnyájan támadó harcban vesztik el életüket. Az emberfelettivé magasztosuló főhős utat törve Szulimán több ezernyi testőrcsapatán, magát a menekülni készülő Szulimánt is megöli. Ezzel betetőzte a szigetváriak nagyszerű tetteit, a legveszedelmesebb ellenségétől szabadította meg az országot és a kereszténységet. A megdicsőült keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog látomásában részesül, megnyílik számára Isten országa.

A Szigeti veszedelem minden méltatója rámutat arra, hogy Zrínyi csatajeleneteiben "mesterileg realisztikus...szemléletek" keverednek -ő az egyetlen eposzköltő a világirodalomban, aki maga is katona volt-, a végső küzdelmet azonban már a halál ünnepélyes csendje veszi körül, s megszűnik a harci kavarodás.

Zrínyi közelébe senki sem mer menni, távolról janicsárgolyóbisok végeznek vele.

A szigeti hősök mártírhalált szenvedtek hitükér, s Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket hangos muzsikával "Isten eleiben".

Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztető felhívása a művészet ereje által nyilvánvaló: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényével megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt. A hőskölteményben számos utalás is van a jelen és a jövő feladataira: Isten Mihály arkangyalnak jelenti ki, hogy három-négy emberöltő múlva elérkezik majd az idegen iga lerázásának ideje, a szigeti hős pedig fiát és utódait inti az ő példájának követésére. Zrínyi művészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll, utalásként a várostrom évére.

  "Zrínyi remeke a lángelme egyéni ténye volt: váratlan és elszigetelt kiemelkedés a fejlődés átlagából. Következménye: elszigetelt magány, nemzedékeken át, a közönséggel szemben - írja Horváth János.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.