DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Témák és formák gazdagsága Csokonai költészetében PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!

Kollégiumi társai - Csokonai sokoldalú műveltségére, érdeklődésére gondolva - találóan nevezték Cimbalomnak. Ugyanilyen sokoldalú hangszer költészete is. Verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. Az iskolai versgyakorlatokból magába szívta a klasszicizmus iskolás változatát (pictura és sententia). Ott él költészetében az olasz irodalomból ellesett rokokó a maga kellemvilágával, miniatűr formáival, örömkultuszával. Emellett az anakreóni dalok vidám érzése. Élete vége felé hangot kapott költészetében a szentimentalizmus panaszos hangja, magányba menekülése, halálvágya. A népiesség hatása könnyed, egyszerű formai megoldásaiban éppúgy előfordul, mint műfajai és témái között.


Az irányzatok tarkaságával rokon a hangnemek gazdag sokfélesége is: a fesztelen, diákos, nyers, pajzán tónustól az ódai szárnyalásig, a könnyed hangvételtől a filozofikus mélységig, a nyersességtől a poétikusságig mindenféle hangot, árnyalatot kipróbál Csokonai.

 

S mindezt kiegészíti a témák gazdagsága: a felvilágosodás társadalmi nézeteinek leírása, a szerelem viszonzott öröme és a visszautasítás fájdalma, valláskritika, a természet gazdag leírása, a belső lelki világ magányossága, a búcsúzás szomorúsága, szociális gondok, nevelés kérdése stb. - mind-mind költői téma verseiben.

 

Végül műfaji gazdagságról is beszélhetünk: az anakreóni daloktól a nagy költeményekig, az ódákig, az egyszerű helyzetdaltól a bonyolult elégico-ódáig minden műfajvariáció megtalálható Csokonai költészetében, de akkor még nem beszéltünk drámáiról (A méla Tempefői; Özvegy Karnyóné) vagy vígeposzáról (Dorottya).

 

A felvilágosodás és a klasszicizmus hatása tükröződik Az estve című költeményében.

 

1795-ben írta. Az első változat csak leírást tartalmazott ( tehát a pictura műfaját követte ), később egészítette ki Csokonai súlyos filozófiai gondolatokkal ( a vers középső részét tehát sententiával toldotta meg ).

 

A költemény lényege: vonzó természetleírás és keserű társadalombírálat. A természet romlatlansága ellentétben áll a társadalom romlottságával.

 

Szerkezete: 1. A leíró pictura és 2. Az elmélkedő sententia váltakozása

 

A vers az alkonyat elégikus hangulatú leírásával kezdődik. A leírás olyan, mint egy rokokó festmény: sejtelmes, légies, bájos, tele miniatűr képekkel. Az első sorokban a színhatások érvényesülnek: a tündöklő fény halovánnyá fakul, a horizont pirult, a felhők szegélye aranyos. ===> Az alkonyatban nyugovóra készül a természet, s az erdő világa búcsúzik a fénytől.

 

Majd hanghatások zenei elemei jelennek meg: a madárkák "búcsúzó nótát" énekelnek, a kis fülemüle kisírja magát, a pacsirta szomorúan hangicsál, a medve bömböl. ===> Romlatlan, idilli harmónia uralkodik a természetben, az alkonyati erdőben.

 

Ez a leírás az egész természetet átöleli: a naptól indul el és a föld alatt, a barlangokban köt ki. Ebbe az ideálvilágba menekül a költő vigasztalásért, lelki enyhülésért. A fájdalom, az igaztalan megbántottság, az ember osztályrésze - ilyen érzelmek a természeti környezetben ismeretlenek ( ellentét - itt már előrevetítődik a későbbi kontraszt ).

 

Egyelőre azonban az alkony egyre szebb és vonzóbb lesz:

 

- az erdő illatos színházzá varázsolódik át

 

- az "édes koncertek" melódiájára a gráciák, a báj antik istennői kartáncot járnak.

 

A látványt és a zenei hanghatásokat illatérzetek egészítik ki ("mennyei illat, fűszerszámozott") a különböző érzékelések gyönyörét és szépségét mintegy a természet ajándékaként élvezhetjük. A természeti kép azonban a "setét éj" komor óráinak említésével elkomorul: a setét éj, a fény hiánya az értelem nélküli társadalom, az elviselhetetlen emberi világ ijesztő képévé tágul. Kiszakad a költőből a panasz: "e világba' semmi részem nincsen". Az emberi közösség a természeti világnak az ellentéte, tagadása:

 

természeti világ <--------------> emberi világ

 

fényjáték színpompája sötétség

 

édes koncertek lárma, csörtetés

 

a gráciák kecses mozgása részeg tolongás

 

A szépséget elpusztította a durvaság

 

a harmóniából diszharmónia lett.

 

Ebből a komor hangulatból ível fel egy hatalmas vádbeszéd, amely a vers 2. nagy szerkezeti egysége, a sententia: Egy hatalmas történelmi tablót fest, a múltat és a jelent egyszerre jellemzi. A múltba visszaálmodott aranykort az ún. negatív festés módszerével idézi fel. Rousseau-i gondolat: a magántulajdon megjelenésével születik meg a politikai egyenlőtlenség korszaka. Ezért az állapotért az ember felelős: eltért a természet törvényeitől, szabad létére "zárbékót" vet tulajdon kezére. Felsorolja - szinte leltárszerűen - a társadalom bűneit: dézsma, porció, legelők, erdők bekerítése.

 

A befejezés tulajdonképpen rezignált sóhaj: az ősi idill maradványa csupán a természet még áruba nem bocsátott néhány szépsége: "az arany holdvilág", "az éltető levegő", "a legszebb hangzású szimfónia", az édes erdei hangzások. Ezeknek közös földesura a társadalomból számkivetett ember. Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.