DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

I. VÁLLALKOZÁS, VÁLLALKOZÓ, VÁLLALAT PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

Üzleti vállalkozás: olyan tevékenység, amely társadalmi szük­séglet kielégítésére irányul, célja a (hosszú távú) profit.  Vagyis fontos a társadalmi szükséglet, amely lehet már meglévő szük­séglet vagypedig kialakított szükségletek (mobil) és a bevételek­nek hos­szabb távon meg kell haladnia a kiadásokat.

A vállalkozás jellemzői:

-         autonómia (magas fokú döntési szabadság),

-         profitorientáció (nyere­ség hosszútávon)

-         kockázatviselés (jelentős bizonytalan­sági ténye­zők)

Vállalkozó: olyan személyiség, aki egy vállalkozást felelősségtelje­sen alapít, irányít, miközben személyes kockázatot vállal.

Vállal­kozó kockázata:

-         pénzügyi (mivel ingó, ingatlan vagyont fektet be)

-         pszichi­kai (folyamatosan változó piaci környezetben döntésho­zatal)

-         szociá­lis (siker vagy bukás befolyásolja a munkaerőpiaci pozíci­óját)

Vállalat: szervezeti és jogi egységként funkcionál, vállalkozások szervezett portfoliója.

 

Az üzleti vállalkozás tevékenységi blokkjai:

- cég életútja: alapítás, társasági forma választás, válságkezelés, csőd végelszámolás, felszámolás- reálgazdasági folyamatok: beszerzés, termelés, készletezés, értékesítés - költség és eredménykomponen­sek: nyereség felhasználása

- hajtóerők, menedzsment-technikák: innováció, stratégiai terve­zés, megfelelő controlling- belső és külső piac: adottságok, jellemzők, kapcsolatok

 

A modern vállalkozási formák típusai, történeti fejlődése

A XVIII. Századtól vált jelentőssé, a kereskedő a saját pénz- és tudásbeli tőkéjét működtette, szervezte végezte a piaci tranzakci­ókat, személyesen viselte a kockázatot. A modern vállalkozási formák kialakulásának négy előfeltétele volt:- szabad munkaerő- széles árupiac- a politika és az üzleti tevékenység teljeskörű szétválása- ma­gántulajdon biztonságának szavatolása

Ezt követően a vállalkozási formák száma nőtt, tartalmuk folya­matosan gazdagodott, s mára már egymás mellett léteznek a külön­böző formá­ciók.

 

1.) Gyáripari magánvállalkozás: a tőketulajdonos gépet, berende­zést vásárol és azokat munkaerővel egyesítve  szervezi meg a munkát, termék-előállítás céljából. Ezek voltak kezdetben többnyire a családi vállalkozások. A menedzseri feladatokat a tulajdonos látta el.

KÉTPIACOS VÁLLALKOZÁS:- árupiac (gép, berendezés)- munkaerő­piac (munkás)

Környezeti hátterét a liberális jogállam képezte, amely sem a kamatot sem a tőkekínálatot nem szabályozta és minimális adókat vetett ki. Versenyképessége a munkaerőhöz és az árupiacot jellemző túlkereslethez kapcsolódott.

 

2.) Részvénytársaság: a tulajdonos és a menedzser funkció elkülö­nül egymástól. Kialakulásával együtt járt az értéktőzsde megjelenése, ahol a részvények adásvétele zajlik. Lehetővé tette a tömegtermelés terjedését és az alacsony, állandó költséggel dolgozó cégek piaci felépítését.

NÉGYPIACOS VÁLLALKOZÁS:- tőkepiac (részvények adásvétele)- menedzserpiac (vezetők)- árupiac (gépek)- munkaerő­piac (munkás)

A tőkeegyesítés révén a kutatásra és fejlesztésre (K+F) óriási össze­geket tudott fordítani és így versenyelőnyre tett szert az új termékek megjelentetése és az új technológiák bevezetése terén.

 

3.) Holding: olyan reáltevékenységet nem végző pénzügyi közpon­tok, amelyek közvetlenül a tőkebefektetés, a vagyonkeze­lés jogát gyako­rolják, úgy hogy hosszútávú jövedelmezőségre törekvő ipar­ágakba fektetik be a tőkét és a különböző cégeik szinergikus hatását használ­ják ki a versenyképesség javítására. Pl.: IBS főiskola + építőip

 

4.) Bedolgozó, összeszerelő formák: a nagyvállalatok a kisvállalat­okra épülnek rá, tehát nem egyéni munkavállalóval dolgoztatnak. A nagyvállalat kulcselemeket gyárt és know-how-t maguknak biztosítják. Olcsóbbak mint a nagyvállalatok, a kisvál­lalkozás így egy adott részterületre tud specializálódni.

Versenyképességük megőrzéséért folyamatos műszaki fejlesztést végeznek és a reáltevékenység kikerül a nagyvállalatoktól.

 

5.) Állami vállalat: az egyértelműen meghatározott tulajdonos hiányá­ban látszat-önállósággal rendelkeznek, nincs hatékony mód­szerük a tulajdonosok és a munkavállalók közötti érdekössz­hang megteremté­sére. Létüket gazdaságpolitikai megfontolások, piacbefo­lyásoló lehetőségek indokolják, és az hogy bizonyos szakmák, ágazatok nem működhetnek gazdaságosan.

Pl.: nemzeti légitársaságok (Malév), Paksi atomerőmű

 

6.) Korporatív formák: kialakulása egyfelől a vállalkozások társa­dalmi felelősségének növekedésével valamint a társadalom demokra­tizálódásával függ össze, az irányításba a dolgozói képviselet is beleszól. Nem sikeres vállalkozási forma, de működik.

Az első négy vállalkozási forma szerveződési okokra, míg az utolsó kettő társadalmi-politikai okokra vezethető vissza.

 

A vállalat érintettjei és célrendszere

Üzleti vállalkozás­sal tartósan vagy átmenetileg kapcsolatba kerülnek.

A belső érintettek a szervezet részei és érdekeik a vállalati célok­ban tükröződnek:

- tulajdonos: célja, hogy a befektetett tőkéjének értékét növelje, tehát vagyonérdekeltség jellemzi. Ha a tulajdonos egy személyben mene­dzser is, akkor célját közvetlenül meg tudja valósítani.

- menedzser: tudástőkéjét viszi a vállalkozásba, céljai szorosan kötődnek a vállalat működéséhez, növekedéséhez, sikeréhez, hiszen ez az előfeltétele a jövedelmének. Saját érdekeit preferálva félre tudja vezetni a tulajdonost. Itt információs asszimetria van.

- alkalmazott: a vállalkozás anyagi, technikai reálfolyamatában fejti ki képességét, szaktudását. Személyes vagyongyarapodás az elsődle­ges cél, kiegészítő funkció az önmegvalósítás, a társas kapcsolatok iránti igény.

A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatban vannak a vállalkozással: Az első négy szereplő (fogyasztó, szállító, verseny­társ, és az együttműködő partnerek) maga a piac. Az ötödik szereplő (állami intézmények) az állam által közvetített elvárásokat, a hatodik szereplő (állampolgári közösségek) pedig a civiltársadalom elvárásait közvetíti a vállalat felé.

A vállalat célrendszere:- gazdálkodáshoz kapcsolódó célok (nyere­ségnövelés, piaci részese­dés),- emberi erőforráshoz kapcsolódó preferenciák (bér, vállalati juttatás),- kommunikációs sík, a vállalkozás­hoz kapcsolódó célok

 

A vállalat társadalmi felelőssége

Nemcsak egy gazdasági egység, hanem társadalmi vetületekkel rendelkezik. Nemcsak megfelelő munkakörülményeket biztosít, hanem a társadalom meghatározó problémáját felvállalja és próbálja megol­dani:

-         fogyasztói jogosítványok: biztonsághoz való jog, informáltság­hoz való jog, választáshoz való jog, meghallgatáshoz való jog

-         alkal­mazottak védelme: diszkrimináció-mentesség, munkanélkü­liség kezelése, csökkent munkaképességűek alkalmazása

-         környezetvédelem: vízvédelem, levegővédelem, talajvédelem, zajártalom elleni védelem

-         üzleti etika: megbízhatóság, pontosság, tolerancia                           .

A vállalkozások környezete:

A vállalatok meghatározott közegben működnek, amit összefoglalóan környezetnek nevezünk. A környezet elemzésére azért van szükség, mert egyfelől a környezet alkotja a vállalati működés feltételrendszerét, másfelől a környezetben valósulnak meg a vállalat célkitűzései.

A környezet főbb összetevői:

-         gazdasági rendszer, -mechanizmus,

-         tudományos – technikai környezet,

-         természeti környezet

-         kultúrális környezet

-         értékesítési piacok

-         erőforrás piacok

-         Nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia.

Egyre inkább számolni kell a globalizáldással (termelőerők összefonódása, környezetvédelem).

 

Gazdasági szektorok:

A legfőbb nemzeti politikai döntéshozói szint törvényalkotói hatáskörébe tartozik több más mellett:

-         az ország adottságainak megfelelő kellően rugalmas tulajdonszerkezet kialakítása, az állami tulajdon részarányának meghatározása,

-         a gazdasági élet szereplőire vonatkozó esélyegyenlőség garanciáinak kimondása,

-         a piaci verseny keretfeltételeinek, alapvető magatartási normáinak, intézményrendszerének kialakítása,

-         a külgazdasági kapcsolatok orientációjának és viszonlati súlypontjainak meghatározása,

-         a kormányzati tevékenység nevesítése, az intézmények funkcióinak és az intézményközi kapcsolatok jellegének meghatározása.

 

Gazdaságpolitikai eszközcsoportok:

1. Magatartásra utasító eszközök

-         Termeléspolitika: parancsok, tilalmak a termelési tényezők felhasználása, szerkezete, beruházások, raktározás, Különféle javak, munkaerő elosztása, Minőségellenőrzés, normák előírása,

-         Költségpolitika: parancsok, tilalmak, árkalkulációs előírások, hatósági ármegállapítás, alapok képzése,

-         Bér- és munkaerőpolitika: bérek határértéke, szakmai képzés feltételi, munkaidő normák és egyéb feltételek Þ Rendszerszabályozási politika, (tulajdonviszonyok, pénzügyi-, pénz-, hitel-, külgazdasági rendszer, Versenyrend, Vállalati törvény, Nemzetközi intézmények döntési önállósága.

-         Külgazdasági politika: parancsok/tilalmak: áru- és tőkeexport/import, bevándorlás ellenőrzése, vendégmunkásokra vonatkozó kontingensek, Devizagazdálkodás

2. Magatartást indukáló eszközök

-         Külgazdasági politika

-         Folyamatszabályozási politika Þ Költségvetési-, Pénz- és Hitel-, Árfolyampolitika

-         Magatartást egyeztető eszközök (egyeztetés a termelőkkel: termelési tényezők felhasználása, termelés, beruházások, árak, áru- és tőke export és import, egyeztetés a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel, bérgazdálkodási irányelvek, béremelések időpontja és mértéke, a munkavállalók nyereségrészesedése , egyeztetés egyéb szervezett érdekcsoportokkal, Nemzetek feletti egyezmény)  Þ Információs politika (a döntés szempontjál releváns környezet befolyásolására szolgáló eszközök) diagnózisok, prognózisok,

 

 
Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.