DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

II. A VÁLLALATOK TÍPUSAI, CSOPORTOSÍTÁSUK PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel  

Vállalkozások választható jogi formája

A vállalkozások választható jogi formáit – mint általában a piacgazdaságokban – nálunk is törvényes előírások szabályozzák. A jogi előírások az egyes szervezeti formák között főképpen a tulajdonlás mikéntje szerint tesznek különbséget. Ez alapján a főbb csoportok:

-         egyéni vállalkozás (egyéni vállalkozásról szóló tv.)

-         szövetkezet

-          gazdasági társaság (gazdasági társaságokról szóló tv., társasági tv.)

A felelősség mértéke kapcsolatban van a kockázatvállalás mértékével, ezért ezek lényeges vonásai a vállalkozásnak:

- korlátlan felelősség: a kötelezettségekért teljes vagyonával felel.

- korlátozott felelősség: a cégnél a vagyona mértékéig felelős

 

Egyéni vállalkozás: Az a vállalkozási forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.

- 18 életévét betöltött személy

- állandó Magyarországi lakhely (külföldi is, van lakhatási engedé­lye)

- büntetlen előélet, különben nem lehet korlátlanul felelős tagja

- nincs tevékenységi korlát (kivéve: dohány, szeszgyártás)

- többféle tevékenység, több telephelyen is

- előírt a személyes közreműködés kötelezettsége

- nem kell saját személyben megfelelő képesítéssel rendelkezni

- alkalmazottak száma sem korlátozott

- nagy a kockázat a korlátlan felelősség miatt

 

Szövetkezet: a szövetkezet jogi személy. A szövetkezeti tag felelős­sége korlátozott, a va­gyoni hozzájárulás befizetésére és az esetleges pótbefizetésre terjed ki.

- a minimális induló tőke 3 millió forint (1millió cash, a többi apport)

- a vagyoni hozzájárulás a szövetkezet részjegytőkéje

- a vagyon meghatározott részét fel nem oszthatóként el kell különíteni

- a közgyűlésen az „egy tag egy szavazat” elve érvényesül

- fontos ügyekben a kétharmados szótöbbségnek kell dönteni

- megszűnéskor a fel nem osztható vagyon nem vehető figyelembe, a többi maradványüzletrészt arányosan osztják szét

 

A gazdasági társaságok: állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek alapíthatnak. Magyarországon ötféle gazdasági társaság alapítható: közkereseti és a betéti társaság (jogi személy nélkül), korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és közös vállalat (jogi személyiséggel).

 

Közkereseti társaság (Kkt.): az egyik legrégibb és legegyszerűbb társasági forma. A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Korlátlan a felelősségvállalás minden tagra.

- vagyoni hozzájárulás mértéke a társasági szerződésben

- korlátlan és egyetemleges a felelősség - a társaság ügyeiben a taggyűlés dönt, ahol minden tagnak egy szavazata van

- az üzletvezetésre bármely tag jogosult, de erről a társasági szerző­désben megállapodnak és az üzletvezetők képviseleti jogot is kapnak

- kilépni felmondással lehet (3 hónap, de még 5 évig felel az esetleges tartozá­sokkal, amíg ő benn volt)

- megszűnéskor a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani

- megszűnni egyhangú határozattal lehetséges

- személyegyesítő társaság

Betéti társaság (Bt.): alapvető jellemzője, hogy a korlátlan és korláto­zott felelősség kombinálása. A beltag felelőssége korlátlan a többi beltaggal egyetemlegesen a társaság köte­lezettségeiért, de a kültag felelőssége a vagyoni betét mértékéig korlátozott.

(Ha a kültag neve is szerepel a cégnévben, akkor ő is korlátlan.)

- nincs előírva induló tőke

- az üzletvezetésre és képviseletre a beltag jogosult, a kültag csak tőkét fektet a társaságba, az irányításban nem vehet részt

- megszűnéskor elővásárlási jog van, ha nem él vele eladhatja

- a megszűnésről a közgyűlés határoz

- 50 millió Ft és/vagy 200 fő felett felügyelőbizottság

- személyegyesítő társaság, mivel általában a tagok a rokoni, baráti körből verbuválódnak.

- természetes személy korlátlan felelősséggel csak egy vállalk. lehet

 

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) : a kft. Lényegi vonása a kockázatkorlátozás. Tagjai ugyanis a társaság kötele­zettségeiért csak a társaságba befektetett vagyonuk, a törzsbetétük mértékéig vonhatók felelősségre. (A társaság teljes vagyonával felel.)

- a törzstőke minimum 3 millió Ft (1 millió készpénz, a többi apport)

- a nyereség felosztása a törzsbetétek arányában történik

- a legfontosabb ügyekben a taggyűlés hoz határozatot egysz. többs.

- az irányítást az ügyvezető igazgató végzi, aki lehet kívülálló személy

- 200 fő felett és vagy 50 millió Ft törzstőke felett felügyelőbizottságot kell al­kalmazni a cégnek

- az egyszemélyes és korlátolt felelősségű társaságnál 50 millió Ft felett könyvvizsgálót is kötelesek alkalmazni (auditálás – hitelesítés)

- a kft. Egyszerre tőkegyesítő és személyegyesítő forma is egyben

- nem lehet a tagokat nyilvánosan toborozni, szigorú szabályai vannak az üz­letrészek átruházásának is

- a társaság megszűnéséhez a háromnegyedes szótöbbség kell

- elővételi jog, akkor adható külsősnek, ha a többet ígér a belsősnél

 

Részvénytársaság: előre meghatározott számú és névértékű részvé­nyekből álló alaptőkével ala­kuló gazdasági társaság, amelynél a részvényes felelőssége a társasággal szemben a részvény névérték­ének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytár­saság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tőkeegyesítő szervezeti forma.

- alaptőke 20 millió Ft, ebből készpénz minimum 30%, illetve 10 millió Ft, a többi apport ugyanúgy, mint a kft.- nél

- létrejöhet tervezett kibocsátásával és részvényjegyzéssel, mikor tervezetet készítenek, hogy mikor, hol, mennyiért lehet megvásá­rolni

- létrejöhet zártkörű alakítással is - a részvény szabadon forgalmaz­ható, névérték alatt nem bocsátható ki - a részvényes jogosult résztvenni a közgyűlésen, szavazhat is a részvényei arányában (demokratikus jog) - az osztalék szétosztása szintén a részvények arányában - az irányítást az igazgatóság végzi (több tagból áll)  - kötelezően kell felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót alkalmazni

- 10%+1 szavazati arány: az igazgatóság munkájának kivizsgálása

- 50%+1 szavazat: az igazgatóság tagválasztása és általános kérdések

- 75%+1 szavazati arány: minősített többség, fontos stratégiai kérdések

- 25%+1 szavazat: minősített kisebbség

 

A vállalatok csoportosítása végzett tevékenység szerint

1.)     Termelő vállalat: kitermelő tevékenységet folytatók és a feldolgozó­ipar. Gyárthatnak félkész termékeket, közbenső termékeket és végter­mékeket is. 

2.)     Szolgáltató: a termelés azonnal elfogyasztható, nem fogható kézzel, nem raktározható, fontos az emberi tényező. Ilyen a karbantartás, javítás, csoma­golás, tárolás, pénzügyi és biztosítási műveletek, piackutatás, reklám. Vannak olyan ügyletek is ahol nehéz elválasztani a terméket és a szolgáltatást.

 

Méret szerinti csoportosítás: 1.) Kisvállalatok (21-50 fő között) 2.) Közepes méretű vállalkozás (51-300 fő) 3.) Nagyvállalat (300- fő feletti alkalmazott) A méret megállapításához figyelembe veszik a foglalkoz­tatottak számát, az éves forgalom nagyságát, a mérleg szerinti nyere­séget, az alaptőke nagyságát.

 

Működési terület szerinti csoportosítás

Ezalatt földrajzi területet értünk, ahol a különböző telephelyek üzemel­nek és az értékesítés folyik.

- helyi vállalatok: egy adott település vagy néhány utca lakosai igényé­nek ki­elégítése (sarki fűszeres, falusi kocsma)

- regionális vállalatok: egy adott régió vagy több megye (ÉDÁSZ)

- országos vállalat: az ország egész területén, igen sok településen működik, illetve értékesít (MÁV, Matáv)

- nemzetközi, multinacionális vállaltok: több országban is tevékenyked­nek, rendelkeznek leányvállalatokkal. (Grundfos, SCI, Tesco)

Vannak úgynevezett „off-shore” (partmenti) cégek: a vállalat telep­helye más országban van, mint a működési terület. Ennek a lényege az adómegta­karítás. Ezen országok adómentességet, bizonyos politikai biztonságot és fej­lett pénzügyi szektort is biztosítanak.

Feltétel: a cég nem végezhet gazdasági tevékenységet az adott helyszínen.

 A világon több mint 200 off-shore van:

-         teljesen adómentesek (Bahamák, Kajmán-szigetek, Brit-szi­getek)

-         egyezménnyel rendelkező helyszínek (Hollan­dia, Man-szigete, Cip­rus)

-         speciális kedvezmények (Svájc, Luxem­burg, Lichtenstein, Hollandia)

Európa „off-shore” helyszínei: Andorra, Ciprus, Csatorna-szigetek, Gibraltár, Hollandia, Írország, Lichtenstein, Luxemburg, Madeira, Man-szigete, Málta, Monaco, Svájc, Magyarország (1994. január 1-je óta)

 

Non-profit szervezetek: olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek célja közvetlenül az igények kielégí­tése és nem a profitszerzés. Vannak állami, részben állami és privát szerveze­t, önkormányzathoz tartozó.

1.) Közhasznú társaság (kht.): a társadalom közös szükségleteinek kielégíté­sére jöhet létre, és tevékenysége nem irányulhat nyereség vagy vagyonszer­zésre. Üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytat­hat, de csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében.

- a társasági adótörvény írja elő, mi közhasznú tevékeny­ség

- a nyereség nem osztható fel, vissza kell forgatni

- nem tartozik a gazdasági társaságok közé, mégis az alaptőke ugyanúgy, mint a kht. nál (3 millió, 1 millió cash)

- kft. átalakulhat kht.-vá és kht. is átalakulhat kft.-vé

- szigorú a tevékenység ellenőrzése, mindent a taggyűlés hagyhat jóvá

2.) Egyesület: a tagok által önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkor­mányzattal működik. Az egyesület jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

- működési költségeit a tagdíjból és az állami támogatásból fedezi

- közös cél vagy közös érdekeik védelmére alakulnak

3.) Köztestület: létrehozását önálló törvények rendelik el (kamarai törvény). Közfunkciót, hatósági feladatokat is ellátó szervezet.

- elsőrendű feladatuk, hogy részt vegyenek a szakmai képzésben, a szakmák etikai normarendszerének kialakításában és a szakmai követelmények meg­határozásában

4.) Közalapítvány: az országgyűlés, a kormány és a helyi önkormány­zatok képviselő testületei hoznak létre közfeladatok ellátása céljából. A közalapít­ványok tevékenységükkel közvetlen állami vagy önkormány­zati kötelezettség­vállalásokat helyettesítenek.

- az Állami Számvevőszék is ellenőrzi őket, minden évben nyilvános­ságra kell hoznia a gazdálkodása legfontosabb adatait

5.) Alapítvány: csak tartós és közérdekű célra létesíthető, javára a célja meg­valósításához szükséges vagyont kell rendelni (Ebből a szempont­ból meg kell különböztetni zárt és nyitott alapítványt.) Az alapítvány jogi személy, és a bí­rósági nyilvántartásba vételével jön létre.

- az alapítók nem befolyásolhatják a vagyon felhasználá­sát

- az alapítvány nem tartozik a társasági adó hatálya alá, kivéve ha vállalkozási tevékenységet is folytat

- alapítványok létrejöhetnek betegségmegelőző, gyógyító, tudományos, kuta­tási és oktatási céllal.                                                 .

 

Pénzügyi befektető:

-         cél az osztalék vagy nyereség elérése,

-         pénztőkét fektet be,

-         nem szól bele az operatív irányításba,

-         ellenőrzi a menedzsment munkáját

-         az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban kér 1-2 pozíciót (stratégiai ellenőrzés)

-         a vállalat egészébe kíván befektetni.

Szakmai befektető:

-         a piacra való betörés stratégiai cél,

-         nem pénzbeni hozzájárulás a jellemző (apport), amely jelenthet technológiát, goodwillt, márkanevet,

-         Aktívan beleszól az operatív irányításban, gyakran külföldi menedzsert hoz a szervezet élére (operatív ellenőrzés)

-         Csak a vállalat egyes üzletágai, gyárai iránt érdeklődik.

 

Cash Flow: likviditási terv a zökkenőmentes működéshez, folyamatos fizetőképesség fenntartására,

-         előrejelzi a várható kifizetések és befizetések nagyságát és időpontjait,

-         ezeket egymással szembeállítani,

-         mikor nincs elegendő pénz a kifizetésekre

-         javaslat a megoldásra

A terv összeállításánál figyelembe kelle venni a vevők fizetési fegyelmét, a fizetési késedelmeket, a szállítók számlái kiegyenlítésének halasztásait is. A terv szempontjából csak a számlára való beérkezésnek van jelentősége.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.