DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

IV. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

 

Az erőforrások főbb jellemzői és csoportjai

Erőforrásnak nevezzük a termeléshez, szolgáltatáshoz tényezőket összefogla­lóan. Az erőforrások pénzbe kerülnek (gépek, berendezé­sek, bér, működési költségek).Az erőforrás-felhasználás a cégek egyik sikertényezője, fontos az erőforrás mennyisége, összetétele, és a felhasználás módja.

A hatékony erőforrás-felhasználás befolyásolja:

- az árakat (költségeken keresztül) ® a versenytársakat

- a nyereségeket ® fontos a hatékony és optimális erőforrás-felhasz­nálás Az erőforrások átválthatók, de csak bizonyos határok között, így helyettesít­hetők egymással. (munkaerő – robottechnika, kereskedelem – önkiszolgálás)

Erőforrások fajtái: - tartósan befektetett tárgyi eszközök, - forgóesz­közök - munkaerő (ember), - információ, - immateriális javak

Konkrét erőforrások kézzelfoghatók, a befektetett tárgyi eszközök, a forgóesz­közök, az emberi erőforrás (létszámelem) sorolható ide.

Absztrakt erőforrások közé tartozik az emberi erőforrás (tudás, lojalitás, szer­vezeti kultúra), az információ és az immateriális javak.

 

1.) Tárgyi eszközök: egy évnél hosszabb ideig szolgálják, a termelési- szolgáltatási tevékenységet Minden 1es épület, berendezés, autó és eszköz ide tartozik.

A tárgyi eszközök csoportjai:

- ingatlanok (föld, épület, iroda) - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések - tenyészállatok

A tárgyi eszközök tényleges használati idejét számos tényező befolyá­solja, de  a használati idő természetesen a gondos karbantartással növelhető. A tárgyi eszközök beszerzésekor kifizetik az eszköz teljes vételárát. A beszer­zési értéke a cég által előállított termék vagy szolgáltatás árába hosszú időszak alatt épül be. Az eszközök értéke folyamatosan csökken, amortizálódik. A tár­gyi eszközöknek, mint erőforrásoknak sajátos vonása, hogy az amortizáció el­számolása költségnövekedéssel jár, de pénzkiadást nem von maga után.

A tárgyi eszközök beszerzése és használatbavétele hosszú, több szakaszból álló folyamat, amit beruházásnak neveznek.

 

A tárgyi eszközök élettartama, elhasználódása

A tárgyi eszközök élettartamán az üzembehelyezéstől az üzemképes állapot fennmaradásáig tartó időszakot értjük. Az élettartam függ:

- fizikai elhasználódástól ® az eszköz állaga romlik, teljesítőképessége csök­ken, működési hatásfoka is romlik

- gazdasági–erkölcsi avulás ® vállalattól független környezeti tényező hatására következik be, a termelékenység-növekedés valamint a műszaki fejlődés

Amortizáció: tárgyi eszközökbe fektetett tőke megtérülési folyamatát amortizációnak nevezzük, amikor is az adott eszköz értékét átadja a vele előállított termékek­nek. Az értékcsökkenés az átadott gépérték termékegységre (időegységre jutó) részét jelenti. Az amortizáció pénzügyi, számviteli vetülete.

Amortizáció funkciói:

- értékátvitel: a termék értékébe átment eszközérték költségtényező, az ön­költség része - finanszírozási forrás: a tárgyi eszköz pótlási, illetve bővítési alapjának létre­hozásával - konjuktúraszabályozó: az adott amortizációs módszer az önköltség, a nyereséget és a nyereségadót, valamint az árat is befo­lyásolja

· Bruttó érték: az eszköz beszerzési értéke

· Nettó érték: bekerülési érték és az elszámolt amortizáció különbö­zete

· Maradványérték: az eszköz használati ideje alatt költségként el nem számolt érték, az eszköz selejtezéskori értéke.

Az amortizációs módszerek azok az eljárások, amelyekkel az eszközérték elosztható, az egyszeri kiadás folyó költséggé konvertál­ható.

Lineáris módszer: az értékvesztés időarányosan, évente azonos összeggel való elszámolása költ­ségként.

Előnye: egyszerű, könnyen áttekinthető, segíti a vállalati kalkulációt, a válla­latok, ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik.

Hátrány: nem követi  a termék elhasználódási folyamatát

 

Degresszív módszer (maradványmódszer, kumulatív módszer)

A működési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének nagyobb hányadát írják le, és a leírási hányad fokozatosan csökken. Ezt a módszert gyorsított el­járásnak is hívják. Az eszköz élettartamának elején a ténylegesnél nagyobb értékvesztést számolunk el, míg a végén egyre kisebbet.

1.) Maradványmódszer: fix leírási kulcsot alkalmazunk, azonban a kulcsok ve­títési alapja évente változik, ami a mindenkori nettó érték.

2.) Kumulatív módszer: nullára leírjuk az eszközértéket. A leírási kulcsot úgy kapjuk, hogy az élettartamból hátralévő évek számát osztjuk az évek szám­jegyének összegével.

 

Progresszív leírás: lassított ütemű tőketörlesztésként értelmezhető, amikor az évek múlásával az értékcsökkenés összege nő.

Követi a tárgyi eszköz életgörbéjét, hátránya hogy a befektető nagyon lassan jut tőkéjéhez.

 

2.) Forgóeszközök: olyan erőforrások, amelyek ellenértéke rövid idő alatt (egy éven) megtérül. A cégek tehát annyi forgóeszközt tartanak, amennyi a beszerzés-termelés-készle­tezés-értékesítés normális menetéhez szükséges. Ezt a forgóeszköztar­tás tranzakciós motívu­mának nevezzük. A biztonsági szempontok is indokolják, mivel az a befektetés gyorsab­ban pénzzé tehető ® óvatossági motívum.

A véletlenszerűen adódó üzleti lehetőségek kiaknázása is forgóesz­köztartást igényel ® spekulációs motívum.

 

A forgóeszközök csoportjai:

- készletek  - követelések  - értékpapírok - pénzeszközök

Pénzügyi forgóeszközök (pénzeszközök, követelések, értékpapírok)

Ide tartozik a készpénz is amely a gazdálkodáshoz, a fizetések teljesítéséhez szükséges. Követelések fennállhatnak vevőkkel szem­ben, ha a szolgáltatásért vagy áruszállításért később fizetnek.

Értékpapírok, melyek rövid távú ügyletekhez tartoznak. Készletek:

- árukészletek: továbbértékesítési célból beszerzett termékek

- anyagkészletek: termékek gyártása során használják fel

- befejezetlen termelés készletei: megmunkálás, szerelendő termékek

- félkész termékek: további megmunkálásra váró termékek

- késztermék: teljesen befejezett, értékesítésre szánt termék

- egyéb készletek: munkaruha, szerszámok, fogyóeszközök

 

Forgási mutató: azt jelzi, hogy hányszor, mennyi idő alatt fordulnak meg az eszközök a pénz és az egyéb formák között. Általában készle­tekre, készletele­mekre, vevőállományra vonatkoznak.

Forgások száma: árbevétel/átlagos eszközérték

Fordulatok száma: árbevétel/átlagkészlet

Forgási napok száma: időszak napjainak száma/fordulatok száma

 

 

 

 

 

 

3.) Az emberi tényező: vállalkozás kulcsfontosságú erőforrása, hiszen ő működteti a berendezése­ket, gyárt és elad. Az emberi erőforrás fontos sajátossága, hogy akarata van. Nem lehet munka­ereje felett korlátlan uralmat gyakorolni. Legfontosabb jellemzője a szakértelem. A vállalkozáson belül külön­böző szak­értelmet kívánó feladatokat kell végezni. Szellemi tőke: tudás, tapasztalat, elkötelezettség, hűség, lelkesedés, viselke­dés, csoportmunka ® HR Az emberi erőforrás kezelésének hagyományos módszere a kettős eszközrend­szer. A jónak béremelés, dicséret jár. A rossznak elbocsá­tás. Emberekhez nem, vagy nem közvetlenül kapcsolódó erőforrások: márkanév, good-will, szervezeti rugalmasság, vállalati kultúra, innová­ciós képesség, stb.

4.) Információ: az adat egy esemény vagy ügylet jellemzése számok­kal vagy szöveggel. Az adatok sokaságából felhasználásra alkalmas információkat állítanak elő. Az in­form. a cég működése szempontjából fontos ismeretanyag. Az információ igen változatos formában szolgálja a szervezet céljait.  Az információforrások igen változatosak: tájékoz­tatók, újságcikkek, közlönyök, belső jelentések, piactanulmányok, Web-oldalak. Az információk megszerzése és szervezeten belüli hasznosí­tása drága. A megítéléstől, a kockázattól függően több-kevesebb pénzt fektetnek informá­ciógazdálkodásukba. Az információ bizonytalanságot szüntet meg, a jelenbeli és múltbeli gazdasági események rendszerint megis­merhetők.

 

5.) Immateriális javak: ez az egyik legfurcsább erőforrás, ugyanis fizikailag nem léteznek, nem fog­hatók meg. Ide tartoznak a szabadal­mak, védjegyek, a szerzői jogok, a va­gyonértékű jogok (üzlethelyiség bérleti joga, földhasználati jog, haszonélvezeti jog). Ezek az erőfor­rások forgalomképesek, értékesíthetők és vásárolhatók és amortizá­lódnak. Az immateriális javakat a cégek megvásárolhatják, de a cégek alapításakor vagy alaptőkéjük növelésekor apportálni lehet. Értékük így megegyezésen ala­pul. A cég mérlegében is szerepelnek, s a számviteli törvény alapján a befektetett eszközök közé sorolják őket. Értékcsök­kenést számolnak el utánuk, tehát hosszú idő alatt térülnek meg.

 

 

Erőforrások forrásai, finanszírozási lehetőségei

Különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van szükség, ezek két fő forrásból biztosíthatók: - saját forrás: vállalat induló vagyona, a megmaradt mérleg szerinti eredmény, amortizáció, alap és törzstőkeemelés, kockázati tőkenyúj­tás. 

idegen forrás:

bankhitel, alapjuttatás, kötvénykibocsátás, forfetírozás, lízing igénybevétele ® hosszú lejáratú hitelek Szállítói hitel, bankhitel, váltótartozás, faktorálás ® rövid lejáratú hitelek.  Folyamatosan képződnek az adott időtartam alatt

kötelezettségek, melyek ki­egyenlítési forrást jelentenek.

- szállítókkal szembeni tartozások - előlegek  - vállalat dolgozóival szembeni  kötelezettségek - állami költségvetéssel, társadalombiztosí­tással szembeni kötelezettségek - önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek                  
 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.