DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

VII. VÁLLALATI ÁRPOLITIKA, ÁRMUNKA PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

Ár fogalma, gazdasági szerepe

Az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy adott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, illetve eladható. Kínálati ár: az az ár amit az eladók kérnek. Ajánlati ár: a vevők által felajánlott ár. Illeték vagy díj: különféle szol­gáltatások árai.

 

Árfunkciók:

- piaci egyensúly funkció: a kereslet-kínálat egyensúlyának létreho­zása, fenn­tartása, helyreállítása, változó árak mellett.

- piaci szereplők döntéseinek orientálása: mérlegelni kell, hogy az eladónak érdemes-e többet termelnie, és hogy a vevőnek érdemes e megvenni.

- jövedelmek hatékonyságot biztosító elosztása: azok realizálnak nagyobb jö­vedelmet, akik hatékonyabban termelnek és a fejlődésre is nekik van meg a lehetőségük

- technikai fejlődés, az innovatív magatartás: az előállítási költségek csökken­tése révén olcsóbbá teszik a termelést.

Az ár a piaci mechanizmuson keresztül automatikusan érvényesülő gazdasági szerepe mellett politikai, illetve makrogazdasági célok megvalósításának esz­köze is lehet.  A beavatkozás legismertebb módszerei: különféle támogatások, árrögzítések, maximum- vagy minimumárak meghatározása, árellenőrzési és árinformációs rendsze­rek működtetése. Az árszabályozás indítékai a politikai berendezke­déstől és a gazdasági körül­ményektől függően országonként és időszakonként különböztek.

 

Vállalatok ármagatartását befolyásoló külső és belső tényezők

A vállalkozók olyan árak kialakítására törekszenek, amelyek biztosítják az eredményes gazdálkodást. Ez akkor lehetséges, ha az árak ös­szességében hosszabb távon megtérítik a költségeket, lehetővé teszik, hogy a vállalkozó folyamatosan eleget tegyen adóbefizetési kötelezettségeinek, és ezen felül nyereséget is biztosítanak.

EXOGÉN (külső) - állami beavatkozás, jogi szabályozás - piaci szitu- áció - a szállítók ármagatartása - a vevők ármagatartása – a verseny­társak ármagatartása

ENDOGÉN (belső) - profil, vállalati méretek - vállalati célok - költsé­gek, árkialakítási elvek - árkalkulációs módszerek – az ármeghatározás döntési mechanizmusa - az árdöntések összehangolása a többi piacbefolyásoló eszközzel

 

Versenytörvény

A törvény célja, hogy a fogyasztók és a versenytárgyak érdekeinek, valamint a gazdasági versenyhez fűződő közérdeknek a védelme. Minden állampolgár ér­deke, mert kikényszeríti a gazdasági hatékony­ságot, és előmozdítja a fejlő­dést. Biztosítani kell ezért a verseny szabadságát, viszont meg kell akadályozni a verseny elfajulását, azaz a tisztességtelen eszközök alkalmazását.

A törvény tiltja a tisztességtelen eszközök alkalmazását a versenyben, a fo­gyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlá­tozó megállapodásokat, és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

1. A tisztességtelen verseny tilalma: hírnévrontás, hitelrontás, üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzése vagy jogosulatlan felhasználása, boj­kott (felhívás a versenytárs kapcsolatainak megzava­rására), bitorlás, utánzás, versenytárgyalás vagy árverés vagy, tőzsdei alku tisztaságának sértése.

2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: ál­talános szabályként kimondja, hogy tilos a vevőt becsapni az áru kelendőségé­nek fo­kozása érdekében.

3. Káros versenykorlátozások tilalma: tiltja a verseny korlátozására irá­nyuló megállapodásokat, illetve az ilyen célokat szolgáló összehan­golt, egy­máshoz igazodó magatartást.

4. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: nem az erőfö­lényt, ha­nem a vele való visszaélést tiltja. A törvény meghatározza mikor tekinthető a vállal­kozó gazdasági erőfölényben lévőnek.  A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell a piaci részesedés arányait, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, a piacra lépés költsé­geit és kockázatait.

5. Fúziókontroll szabályozása: célja a káros monopolhelyzetek kialakulásá­nak megakadályozása. A törvény alapján a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi a fúziókat. A fúzió esetei: szervezeti egyesülés (beolvadás, összevonás), más vállalkozásban „meghatározó befolyás” szerzése.

A versenytörvény szabályainak megsértése esetén a jogorvoslat a megyei bí­róságok és a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

 

Az ártörvény

„Az árak legfőbb szabályozója a piaci és a gazdasági verseny”. Ez azt jelenti, hogy azon áruknál, amelyek ármeghatározásába az állam nem avatkozhat bele, a vevők és az eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is. Az állam megállapíthat hatósági árakat:

- legmagasabb ár: ennél magasabb árat tilos alkalmazni, de alacso­nyabbat le­het. Ezt úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan mű­ködő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre.

- legalacsonyabb ár: ennél alacsonyabb árat tilos alkalmazni, de magasabbat lehet. Úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan mű­ködő vállalkozó ráfordításaira.

Az állam előírhatja az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét is. Ezt az eszközt azonban csak olyan termékeknél lehet alkalmazni, amelyek termelője gazdasági erőfölényben van.  A gazdasági szabá­lyozás jelentős módosulása esetén a kormány átmeneti időre rendel­kezhet az árakra vonatkozóan a szabad árak körében is. Emellett az ár­törvény előírja az árfeltüntetési kötelezettséget is. Ez azon vállal­kozók fel­adata, akik a termékek fogyasztói forgalomba hozatalát végzik.

 

Árképző tényezőként működő adók, költségvetési kötelezettségek

 

Importbekerülési ár: az az ár amennyiért az importáló a terméket a viszont­eladónak továbbadja.

Az importbekerülési ár felépítése: + devizában felmerült forintköltség Ft-ban + egyéb devizában  = határparitásos ár + vám + külkereske­delmi árrés vagy bizományosi jutalék = bekerülési ár

 

Fogyasztási adó: kivetésének általában kettős célja van, egyrészt az állam­háztartás bevételei egy részének biztosítása, másrészt bizonyos termékek fo­gyasztásának befolyásolása. Fogy. adót az a vállalkozó köteles fizetni, aki saját előállítás termékét belföldön értékesít vagy továbbértékesítésre im­portál.

Megállapítása történhet %-os módon és tételes adó alapján is (alapja a men­nyiség).

Fogyasztás adó van a következő termékek árába: - személygépkocsi, nemesfémekből készült tárgyak - arc- és ajakápolószerek, játékkártya - rágógumi, csokoládé, pörkölt kávé

 

Fogyasztói árkiegészítés: célja a fogyasztási adóval szemben, hogy bizo­nyos termékek fogyasztását vagy szolgáltatások igénybevételét szélesebb ré­tegek számára lehetővé tegyék. Lehetősége egészen szűk körre szorult vissza, mindössze a személyszállítási szolgáltatá­sokra terjed ki.

 

Jövedéki adó: jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállí­tása és importálása. Jövedéki termékek: - ásványolaj, dohánygyártmá­nyok  - alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkohol termék

 

Általános forgalmi adó (ÁFA): a fogyasztási adóhoz hasonlóan költségvetési bevételt jelent, és törvény által szabályozottan kerül beépítésre az árba. Mint árképző tényezőt csak a fogyasztói árban kell figyelembe venni, mert a fo­gyasztó fizeti meg a végső árban. Mindig visszaigényelhető, kivéve a végső fogyasztást.

 

A fogyasztói ár a következő árképző elemeket tartalmazza: - termelő ár vagy importbekerülési ár - fogyasztási adó vagy jövedéki adó (+), esetleg fogyasztói árkiegészítés (-) - kereskedelmi árrések, - általános forgalmi adó

Kereskedelmi árrés: nem más, mint a kereskedelmi tevékenység ára. Meg­bontható nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrésre. Van egy költségfede­zeti része és egy nyereségfedezeti része.

A fogyasztói ár a következőképpen építhető fel: Termelő ár, vagy bekerülési ár + fogyasztási adó, jövedéki adó, árkiegészítés = nagyke­reskedelmi beszerzési ár + nagykereskedelmi árrés = nagykereske­delmi eladási ár = kiskereskedelmi beszerzési ár + kiskereskedelmi árrés = nettó fogyasztói ár + ÁFA (25%) = fogyasztói ár

Az áfa minden eladási árban benne van, és az ún. áfás számlákon összegét külön is feltüntetik, mint árképző tényezőt, azonban csak a bruttó fo­gyasztói ár kialakításánál kell számításba venni

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.