DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

VIII. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS KALKULÁCIÓ PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

A költségekről általában A termékek termeléséhez és forgalmazásához a cégek erőforrásokat használ­nak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét költségeknek nevezzük. A költségek rendszerint pénzkiadást vonnak maguk után, azonban ez a kettő nem ugyanaz! - vannak olyan költségek, amelyek az adott időszakban nem jelentkeznek ki­adásként (amortizáció)

- vannak olyan kiadások, amelyek nem tekinthetők költségeknek (ÁFA, adók, osztalékfizetés)

 

Költséggazdálkodás jelentőssége:

- ármeghatározás: költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy helyes-e - jövedelemmegállapítás: csak a költségek pontos ismeretében lehetséges megbízhatóan elkészíteni

Költséggazdálkodás célja:

- a költségek elkülönítése: különböző termékekre, szolgáltatásokra, időperió­dusokra, szervezeti egységekre - költségek hatékony kontrollja: a költségek hatékony ellenőrzése, minimali­záláshoz (minimalizálás korlátai a vállalat céljainak függvényében)

Költségalakulás megítélése: jó, elfogadható, rossz, de mindig tartalmaz szubjektív elemeket ® szempontok - időbeli összehasonlítás - hasonló cégekkel való összevetés Fontos hogy mindig azonos profilú, méretű cégeket hasonlítsunk össze.

 

Költségek mutatói és mértékegysége

-         költségek abszolút nagysága (Ft-ban)

-         költségek relatív nagysága (viszonylagos érték)

-         költségek szerkezete (%-os megoszlás)

 

Költségek csoportosítása

- Erőforrások szerint: költségnemek (anyagköltség, bérköltség)

- Termelési és forgalmi szakaszok szerint: beszerzési, készletezési, termelési és értékesítési költségek

- Termékekre bonthatóság szerint: közvetlen-felosztott (anyag, bér) közvetett-fel nem osztott (rezsiköltségek)

- Szervezeti egységek szerint: termelő egységek és vállalati központ

- Kibocsátással való összefüggés szerint: állandó-független, változó-változó

 

Állandó költségek: terület bérleti díja, alkalmazottak fix bére, rezsi­költségek

Különféle vetítési alapok segítségével lehet az egyes termékekre vagy szervezeti egységekre terhelni.

Az állandó költségek lehetnek:

-         változatlan szinten,

-         lépcsőzetesen növekvőek,

 

Változó költségek:

-         lineárisan változó: egyenes arányban változik a kibocsátás és a költség (anyagköltség, energiaköltség, forgalmi jutalék)

-         degresszíven változó: a kibocsátás jobban nő a költségeknél (munka­erő, szállítás, garanciavállalás)

-         progresszíven változó: költségek nagyobb mértékben nőnek, mint a kibo­csátás. Korlátozottan érvénye­sülhet, felemésztheti a „hasznot” (reklám)

 

Költségrugalmassági mutató: 1%-os költségváltozásra, hogyan reagál a kibocsátás. Rk = 1 ® lineáris Rk < 1 ® degresszív Rk > 1 ® progresszív

 

Költségtípusok jellemzői: A változó költségek és a közvetlen költsé­gek és a közvetett költségek között szoros kapcsolat van, de nem azonosak. A közvetett költségeknek rendszerint mindig van egy része, mely a kibocsátással arányos.

Az állandó költségeket különféle vetítési alapok segítségével lehet az egyes termékekre vagy szervezeti egységekre terhelni.

Fajlagos költségek: valamiféle egységre jutó költség

Az összköltségnek az árbevétellel való összevetése a fedezeti dia­grammon látható. Az árbevétel alacsony kibocsátás esetén nem fedezi a költségeket. A fedezeti pontnál a költségek éppen azonosak az árbevétellel. A fedezeti pontnál magasabb kibocsátásnál az árbevétel nagyobb a költségeknél. A fedezeti pont választja el a nyereséges és a veszteséges zónát.

A fedezeti diagramm alapján meghatározhatjuk, a fedezeti ponthoz tartozó mennyiséget. Ezt kritikus mennyiségnek is nevezzük, mivel éppen ennyi ter­mék gyártására és forgalmazására van szükség ahhoz, hogy ne legyen veszte­ségünk. Amennyiben nyereséget szeretnénk elérni, akkor a kritikus mennyi­ségnél többet kell termelnünk, forgal­maznunk.

 

Fedezet = egységár – egységre jutó változó költség

 

Kritikus mennyiség = összes állandó költség

                                    Egységre jutó fedezet

 

Állandó költség = fedzeti ponthoz tartozó mennyiség * az egységre jutó fedezet

 

Nyereség vagy veszteség = összes fedezet – összes állandó költség

 

 

Az ipari termelők árkalkulációja

 

Teljes költségszámítási eljárás: összeadják a közvetlen költségeket, majd az általános költségeket a közvetlen költségek arányában szétosztják az egyes termékek között, így megkapják az önköltséget.

A direkt költség és fedezeti hozzájárulás számításánál az ár a követ­kező lép­csőkből épül fel: - közvetlen anyagköltség - közvetlen bérkölt­ség - közvetlen bérek járulékai - gyártási különköltség - értékesítési különköltség - egyéb közvetlen költség - közvetlen önköltség (1+2+3+4+5+6) - általános költség – fedezet (9-7) - termelői ár

Fedezet = általános költségek + nyereség

 

 

A kereskedők árkalkulációja

 

Haszonkulcs: százalékos értékben meghatározott árrés. Vetítési alapja lehet a beszerzési és az eladási ár is.

Kétféle haszonkulcs képlet:

Árrésszorzó = Árrés/Nettó beszerzési ár * 100

Árrésszint = Árrés/Nettó eladási ár * 100

A két mutató összefügg egymással, ezért az egyikből kiszámítható a másik.

Árrésszorzó = Árrésszint*100/100 - Árrésszint

A haszonkulcsok kialakítása: az árrésnek van egy költségfedezeti és egy nye­reségfedezeti része. A felmerülő költségek és az adott idő­szakra szükséges nyereség átgondolt megtervezése alapján meghatá­rozható a szükséges árréstömeg.

Költségigényességi szempont alkalmazásához tudni kell, hogy az egyes termékcsoportok forgalmazása mennyibe kerül.

Költségviselőképesség elvének alkalmazásánál az általános költsé­gek és a nyereség differenciált szétosztásáról van szó. Oda terhelünk több költséget, ahol azt a piac jobban elviseli, illetve elismeri.              

 

 

 

 

Költségtervezési módszerek:

-         kis gazdasági társaságoknál egyszerű, jól áttekinthető

-         kisméretű cégeknél zéróbázisú költségtervezés, (ez előző időszaktól függetlenül a szükséges erőforrásokat számbaveszik és kiszámolják a hozzájuk kapcsolódó költségeket)

-         költséghelyek világos elhatárolása,

-         költségviselő számítás,

-         termékek fedezetviselőképessége alapján alakítják a cég termékstruktúráját.

-         Nagy cégeknél a költséggazdálkodási rendszert integrálják a cég egészének gazdálkodásába.

-         Költségfelelősi rendszer kidolgozása,

-         Kontrollingrendszerek, (standard költségszámításon alapulnak)

-         Hierarchikus szervezeteknél egy- és több fokozatú „közvetlen” költségszámítás valósulhat meg.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.