DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

IX. A VÁLLALKOZÁS VÁLSÁGA ÉS MEGSZÜNTETÉSE PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

 

Válságok okai, típusai, tünetei, válságmenedzsment

A válságmenedzsment olyan intézkedések összességét jelenti, amely a vál­sághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegít a cég válsághely­zetből való kilábalásához, illetve a menthető részének stabilizálásához.

A válságot előidéző tényezők: - külső (környezeti) tényezők - belső (vállalati) tényezők

A válsággal szoros kapcsolatban lévő tényezők, hozzájárulnak a válsághoz, de önmagukban nem hatnak: - hirtelen kereslet vagy ízlésváltás következik be a piacon - a cég kulcsterméke nem helyez­hető el a piacon - vezető vagy tulajdonos változása - pénzügyi helyzet egyensúlyának megbomlása - alkalmazottak sztrájkja - reguláció-dereguláció

 

A leggyakrabban előforduló külső okok:

-         piacvesztés, a piaci helyzet romlása (dél-szláv piacok)

-         erősödő konkurencia, kemény árverseny (mobiltelefon-piac)

-         a fogyasztói, vásárlási szokások megváltozása (biokultúra)

-         felgyorsult műszaki fejlődés (szoftver-piac)

-         politikai bizonytalanság (háborúk) - kormányzati intézkedések (vám­emelés, fogyasztási adó)

 

A leggyakoribb belső okok:

-         vezetési hibák

-         rossz piacpolitika

-         hibás termékpolitika

-         elégtelen munkaerő-állomány

-         nem hatékony K+F (kutatás és fejlesztés)

A válság kialakulása történhet: - gyorsan, robbanásszerűen (többnyire külső okok) - lassan, fokozatosan (inkább belső okok)

A válságok csoportosítása hatókörük szerint: - operatív válságok, melyek egy-két funkciót érintenek csak - stratégiai válságok, amelyek a vállalat egészét érintik - többdimenziós válságok, kiterjednek a külső környezetre is

 

A válság néhány tünete:

-         a bevételek, kiadások áramát nem tudják összehangolni

-         termék minősége, szolgáltatás színvonala romlik

-         nagyobb árengedmény a bevétel növekedése érdekében

-         szokásos­nál kisebb szerződéseket is megkötnek

-         kölcsönvisszafizetési feltéte­lek szigorodnak

-         kulcspozícióban lévő vezetők elhagyják a céget

-         nincs elegendő anyag vagy áru a rendelés teljesítéséhez

-         szaporod­nak a vevők, ügyfelek panaszai

-         Szállítók rövid határidőt adnak a fizetésre

 

Üzleti területek, ahol a válság bekövetkezése az átlagosnál nagyobb valószínű­séggel várható:

-         tartós fogyasztási cikk gyártóinak nagyon kell ügyelni a fogyasztói bizalom fenntartására

-         gyorsan növekvő cégek válságveszélyesek, amennyiben sok külső tőkét von­nak be

-         jelentős immateriális javakkal működő cégeknél a válság drasztikusan csök­kenti az immateriális javak értékét

 

 

 

 

 

A válság feloldására irányuló intézkedéssorozat leggyakoribb elemei:

  1. A cég tevékenységi körének átalakítása
  2. A nélkülözhető gépeket, eszközöket, ingatlanokat értékesítik. Telephelye­ket, fiókokat, üzleteket adnak el. 
  3. A pénzforgalom gyorsítására módosítják a fizetési feltételeket.
  4. Az alkalmazottak létszámát csökkentik
  5. Hitelfelvételi forrásokat keresnek, s a hitelezőket tájékoztatják az zervezési munkákról
  6. A fejlesztési programokat leállítják
  7. Radikális szervezeti és működési változásokat hajtanak végre

 

 

A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere

A sikeres válságkezelés feltételei:

-         a hitelezők érdekvédelme megva­lósuljon

-         az adós érdekvédelme biztosítva legyen

-         a tulajdonváltás jogi lehetősége biztosított legyen

-         a gazdaságban a pénz- és tőkepia­cok működjenek

Az első válságkezeléssel foglalkozó jogi eszköz az 1991. évi IL. sz. törvény, a csődtörvény, melynek célja:

-         fizetési nehézségekkel küzdő szervezetnek csődeljárással történő újjászerve­zése

-         fizetés­képtelen adós, jogutód nélküli megszűnés felszámolási eljárás kereté­ben

-         fizetőképes adós, jogutód nélküli megszűnése végelszámolással

Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait és azok esedékes­ségéig nem tudja kifizetni.

Hitelező: az a természetes és jogi személy, akinek az adóssal szem­ben lejárt követelése van.

Vagyon: minden, ami a számviteli törvény szerint befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül.

Az adós fizetésképtelen:

-         az elismert tartozását a lejárato követő 60 napon belül nem egyenlítette ki,

-         a hitelező felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki, és ezt a tartozást nem vitatta,

-         akivel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt,

-         aki a csődeljárás során kötött egyezséget nem teljesítette.

 

1.) A csődeljárás

A csődeljárás érintettjei: - az adós gazdálkodó szervezet - a hitele­zők, a vagyonfelügyelő - a bíróság A csődeljárást az adós indítja meg, kérelem benyújtásával a bírósághoz. A cég vezetője a tulajdonosok egyetértésével jelentheti be a csődöt. A tulajdonosok és szervezetei nélkül nem lehet megindítani az eljárást. A vezetőnek a munkavállalói érdekképviselettel közölni kell a csődeljárást. Értesíteni kell a bank­számláit vezető összes pénzintézetet.

A bírósági beadványhoz mellé­kelni kell:

-         cég pénzügyi helyzetének kimutatását

-         három hónapnál nem régebbi mérleget

-         hitelezők névsorát, tartozások nagyságát, és lejárási időpontját

-         közzétételi költség befizetési igazolását

15 napon belül össze kell hívni a hitelezőket a fizetési moratórium megszer­zése érdekében. A hitelezők többségének beleegyezése már elégséges a fizetési moratórium előnyeinek megszerzéséhez. A tárgyaláson jelenlévők követeléseinek az összes követelések kéthar­madát el kell érni, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a fizetési morató­rium azokra a hitelezőkre is érvényes, akik nem képviseltették magukat a tár­gyaláson.  A tárgyalásról a cégnek három napon belül értesítenie kell a bíróságot.  A csődeljárás kezdetétől 90 napig fizetési moratórium illeti meg a céget. A bíróság a fizetési haladék időtartamát 60 nappal meghosszabbíthatja. A hitelezők érdekeinek védelmére vagyonfelügyelőt neveznek ki, a felszá­molók névjegyzékéből kivá­lasztva. A felügyelő ellenőrzi a cég pénzügyi és vagyoni helyzetét.  A cég vezetői időközben a fizetőképesség helyreállításán dolgoznak. Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi programban foglalják össze, való­jában a cég reorganizációját dolgozzák ki, amely egy végrehajtható intézke­déssorozat. Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi tárgya­láson vitatják meg, melyre minden hitelezőt meg kell hívni. A hitelezők választmányokat hozhatnak létre, akik képviselik érdekeiket a csőd­egyezségi tárgyalásokon.  A választmány megalakításáról az adóst és a vagyonfelügyelőt értesíteni kell.  A tárgyaláson döntenek a javaslatok elfogadásáról.

A csődegyezségi dokumentumnak tartalmaznia kell:

- hitelezők által elfogadott helyreállítási programot - a teljesítési határidők módosítását, a követelések átvállalását, elengedését

A sikeres csődegyezség esetén a bíróság részéről az eljárás befejező­dik, si­kertelenség esetén megszűnik. Két éven belül nem indíthat újra csődeljárást a cég. A csőd bűntett és néhány hitelező jogtalan előnyben részesítése súlyos követ­kezményekkel, akár szabadság­vesztéssel is járhat.

 

2.) A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének eszköze.

A felszámolási eljárás érintettjei:

-         az adós gazdálkodó szervezet,

-         a hitelezők

-         a felszámoló,

-         a bíróság

A felszámolási eljárás kezdeményezése több oldalról történhet:

-         az adós maga kérheti az eljárást

-         cégbíróság értesítése alapján

-         a végelszámoló kérelmére

-         egy-vagy több hitelező indítja a felszámo­lási eljárást

A nemfizetés dokumentumait benyújtják a bíróságnak.  A bíróság az adós kérelmére a kötelezettség kiegyenlítésére 30 napos határ­időt adhat. Ellenkező esetben a bíróság felszámolást elrendelő végzést hoz, és kijelöli a felszámolót.  A felszámolási közlemény tartalmazza az adós nevét és a cég székhelyét, a felszámolás kezdő időpontját, a felszámoló cég vagy könyvvizsgáló szakértő nevét és székhelyét, valamint felhívást a hitelezők részére. A felszámolástól a cég neve után felszámolás alatt (f.a.)megjelölés haszná­lata kötelező. Az adós vezetője tevékenységzáró dokumentumokat készít.  A hitelezők érdekeik védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak A csődeljárás során a cég menedzsmentjének fontos szerepe van, a cég ve­zetői csak mellékszereplők.  A záró leltárt, az éves beszámolót, az adóbe­vallást el kell készíteniük.  A nem selejtezhető cégdokumentumokról listát kell készíteni. A felszámolási eljárás központi szereplője a felszámoló, aki gondoskodik a cég vagyoni helyzetének felméréséről, ütemtervet készít a felszámolás várható idejéről, intézkedéseket hoz a folyamatos megszüntetésre, a cég követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti. A felszámolási eljárás költségeiről és bevételeiről részle­tes kimutatást vezet­nek, melynek tartalmaznia kell:  - cég eredeti tevékenységének árbevételét - a cég értékesített vagyontárgyaiért kapott összeget - a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket - a kiegyenlített felszámolási költségeket

A felszámoló díját is ki kell egyenlíteni.

A felszámolási zárómérleg tartalmazza: - pénzeszközöket - megmaradt vagyontárgyakat - a be nem hajtott követeléseket - a ki nem egyenlített tartozásokat - a fel nem osztható vagyont - a felosztható vagyont

A céggel szembeni követelések kiegyenlítésének sorrendje: - a felszámolási költségek - a zálogjoggal biztosított követelések - tartás­díjak, járadékok - társadalombiztosítás, adók - egyéb követelések - késedelmi kamat, pótlék, adóhatósági bírság

A felszámolási eljárás azzal fejeződik be, hogy a bíróság a céget törli a cég­jegyzékből. Születhet olyan javaslat is amely a hitelezők egyrészének elfogadható, másik­nak nem akkor kényszeregyezség születik.

 

 

 

3.) A végelszámolás A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszünte­tésének módja.

A végelszámolás érintettjei: - a tevékenységet megszüntető vállalko­zás, a hitelezők - a végelszámoló, a cégbíróságA tulajdonosok végelszámolási döntéséről a vállalkozás vezetője 8 napon belül értesíti a cégbíróságot. A végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.  A végelszámo­lást a cégközlönyben közzé teszik. A végelszámoló­nak 30 napon belül be kell terjeszteni a céggel szembeni kö­vetelése­ket.  A határidő elsősorban eljárás mielőbbi befejezését szolgálja. A hitelezők igényeit a végelszámoló folyamatosan teljesíti.A végelszá­moló értesíti az eljárás megindításáról az adó- és vámhatóságot, a társadalombiztosítás illetékes szerveit, környezetvédelmet, bankot. A végelszámoló gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről, a követelé­seket behajtja, a vagyontárgyakat értékesíti, de amennyiben a követe­lések értéke meghaladja a vagyonértéket, úgy a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba megy át. A cég vezetőjének minden információt meg kell adnia a végelszámolónak, hogy munkáját zökke­nőmentesen végezze.  A végelszámoló igazolt költségeit és díjait a gazdálkodó szervezet fizeti. A végelszámolás azzal fejeződik be, hogy a cégbíróság törli a céget a cégjegy­zékből.       

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.