DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

X. A STRATÉGIAI TERVEZÉS PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

 

A stratégiai tervezés fogalma, történeti fejlődése, tartalmi jegyei

A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci le­hetőségek között. A stratégiai tervezés egy folya­matos, összhang-teremtő te­vékenység.

A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal magyarázható:

- környezeti tényezők kiszámíthatatlansága: a válságok előrejelzésé­nek nehéz­ségei, a konjuktúramozgások előrelátási problémái a piaci prognózisok hasz­nálhatóságát megkérdőjelezték

- technikai-technológiai prognózisok: a felgyorsult technikai fejlődés miatt váltak használhatatlanokká, ezért kellet valamilyen olyan eljárás, amely új­szerű módon kezeli a vállalkozást.

 

A stratégiai tervezés szemben a közép- és hosszútávú tervezés­sel:

-         a jövőt öleli fel « konkrét időtávot ölel fel

-         folyamatos tevékeny­ség « egy egy időpontra korlátozódó tevékenység

-         a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt « nem vizsgálja a módot és az eszközöket

-         a felső vezetés feladata « közép és felső vezetés feladata

-         folyamatosan ellenőriz « utólag ellenőriz

 

A stratégiai tervezés és az operatív tervezés különbségei:

- a felső vezetés feladata « minden vezetési szint feladata

-         a bizonytalansági fok relatíve nagy « a bizonytalansági fok relatíve kicsi

-         a problémakör komplex « a problémakör jól strukturált

-         az időhorizont hosszútávú « rövidtávú

-         az információszükséglet döntően környezeti « döntően belső információigény

-         a legfontosabb probl.ra koncentrál « minden funkcionális területet fel­ölel

 

A stratégiai tervezés tartalmi jegyei, jellemzői:

-         a vállalat üzleti vállalkozásait mint fejlesztési portfoliót kezeli, tehát az erő­források optimális elosztása

-         a vállalat a hangsúlyt a jövőbeni profittermelő képességekre helyezi, a lehe­tőségek és veszélyek mérlegelésével

-         mindig valamilyen tartós versenyelőnyre épít, ezért megkülönböztetett je­lentősége van a konkurenciavizsgálatnak az erős és gyenge pontok összeha­sonlító elemzésének

-         a cél-erőforrás-környezet hármasban az összehangolás során érvényesülnie kell a szinergiának, azaz az együttes hatás minőségi másságának

 

A stratégiai közelítések típusai

A stratégiai közelítések aszerint különböznek egymástól, hogy a cél-erőforrás-környezet hármasban melyik tényezőcsoport jut dominanciá­hoz.

1.) Vállalkozói közelítés: abból indul ki, hogy a környezet formálható, alakít­ható, tehát hatást kell rá gyakorolni. Azok a vállalatok készítik stratégiájukat ezzel a közelítéssel, amelyeknél azonos személy a menedzser és a tulajdonos, ahol erős a vezetés, és vállalja a kocká­zatot.

2.) Adaptív közelítés: dolgozó vállalkozások a környezetet adottságként fogják fel, s úgy alakítják ki a stratégiát, hogy a környezet állandó kihívásaira tudja­nak reagálni. Azokra a nagyvállalatokra jellemző, amelyek szerteágazó tevé­kenységet folytatnak.

3.) Tervezői megközelítés: kiindulópontja, hogy a környezet jól megis­merhető, feltérképezhető, s ezért reakciók és kezdeményezések szintézisével befolyá­solható. Azok a nagyvállalatok élnek ezzel a közelítéssel, amelyek jó közgazda­sági háttérrel rendelkeznek.

 

A stratégiai tervezés folyamata

A vállalaton belül három szinten folyik, felső szinten, a vállalkozás egészére, üzletági szinten egy-egy stratégiai tervezési egységre és a harmadik szinten a funkcióra. A vállalkozás egészére komplex straté­giai terv készül.

 

Vállalati szint:

-         a küldetés megfogalmazása (mit csinál a cég, ki a vevő, mi a ver­senyelőnye, jövőbeni elképzelés)

-         a stratégiai üzletágak kijelölése

-         a pillanatnyi portfolió elkészítése

-         a stratégiai koncepció megfogalma­zása

 

Üzletági szint:

-         a küldetés értelmezése

-         külső környezet elemzése (lehetőségek és veszélyek)

-         belső környezet elemzése (gyengeségek és erősségek)

-         célmeghatározás

-         stratégia – meghatározás

-         prog­ram kidolgozás

-         program megvalósítás

 

A vállalat egészére készülő stratégiai terv A vállalatvezetés feladata a küldetés megfogalmazása, öt különböző hatás:

1.) A vállalkozás története: a célok, elért eredmények milyen hatással vannak a jövőre.

2.) A tulajdonosok pillanatnyi preferenciája: az egyéni célok nem kerülhetnek szembe a szervezet célkitűzéseivel.

3.) A környezet: az értékrend a környezeti hatások alatt formá­lódik.

4.) A vállalkozás erőforrásai:  egy kisvállalkozás nem célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója.

5.) Speciális kompetencia: szakértelem, szakmai hírnév, a küldetés egyértelmű megfogalmazása

 

Stratégiai üzletág:

tervezési egység, ami valamilyen termékpiac kombináció­val körülhatárolható.

-         önállóan tervezhetők

-         versenytársai egyértelműen meghatározhatók, számszerűsíthetők

-         önálló, felelős vezetője van

 

Boston-féle portfolió

Kérdőjelek: gyorsan bővülő piacon üködnek, piaci részesedésük azonban ala­csony. A legtöbb vállalkozás így indul. Offenzív stratégiát kell alkalmazniuk, a piaci részesedés növelése érdekében be kell ruházniuk. Ha nincs esé­lyük a nö­vekedésre, le kell adni ezt a tevé­kenységet. A cash-flow itt a legala­csonyabb.

Sztárok: a gyorsan bővülő piacok meghatározó szereplője. Általában nyeresé­gesek, de jelentős összegeket kell kiadnia ahhoz, hogy lépést tartson a bővülő piaccal. Invesztíciós stratégiát kell folytatni. Kitermelik a beruházás forrásait, vagyis önfinanszírozó.

Fejőstehenek: paci növekedés csökken, de a piaci részesedése a legnagyobb. A legmagasabb hozadékot biztosítják és a legnagyobb cash-flow-t. Az itt kelet­kező hozadékot lehet a kérdőjelek, sztárok, és döglött kutyák támogatására fordítani. Defenzív stratégiát igényel, feladat a piaci részesedés tartása és a hozadék felélése.

Döglött kutyák: gyengén növekvő piacokon alacsony piaci részese­déssel mű­ködnek. Nem hoznak nyereséget, a jövőbeni növekedéshez sem járulnak hozzá.  A cash-flow is minimális. Dezinvesztíciós straté­giát igényelnek, minél előbb ki kell őket vonni a piacról.

Az Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. Vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja.

A versenyelőny összetevői:

-         relatív piaci vonzerő

-         relatív termelési potenciál

-         relatív kutatási és fejlesztési potenciál

-         a vezetők és beosztottak relatív kvalifikációja

A piaci vonzerő összetevői:

-         piaci növekedés és piacméret

-         a piac minősége

-         alapanyag és energiaellátás

-         a környezeti helyzet

 

A vállalt üzletágainak a portfólióban való elhelyezésével felmérheti, hogy egészséges-e az üzletágak szerkezete. Az egészségtelen portfólióban túl sok a döglött kutya és a kérdője, vagy túl kevés a sztár és a fejős tehén.

 

 

A portfolió kiterjesztése összehúzódó piacokra (Gelb féle portfolió)

Azt a jelenséget értjük összehúzódó piacon, hogy valamely piacon a kereslet tartósan csökken.

A csökkenés főbb okai lehet: - piaci telítődés - demográfiai fejlődés - technológiai fejlődés – értékváltozás - állami keretfeltételek változása

- versenyképesség elvesztése

Stratégiatípusok

Működési kör alakításának jellemzői szerint: a vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki. Koncentrációs Vertikális integrációs Visszavonuló

Tipilizálás a működési kör változásának dinamikája szerint: csökkenő stratégia, stabilizációs stratégia, növekedési stratégia, kombinációs stratégia

Orientáció szerint: a fogyasztó-orientált stratégiák, a vállalat-orientált stratégiák, a versenytárs-orientált stratégiák

Általános versenystratégiák: átfogó költségvezető szerep stratégiája, a megkülönböztetés stratégiája, összpontosítás stratégiája              .

 

Stratégia típusok

  1. a működési kör alakításának jellemzői szerint (koncentrációs, vertikális integrációs, visszavonuló)
  2. a működési kör változtatásának dinamikája szerint (csökkenő, stabilizációs, növekedési, kombinációs stratégia)
  3. orientáció szerint (fogyasztó-orientált, vállalat-orientált, versenytárs-orientált)
  4. általános versenystratégiák

-         átfogó költségvezető szerep stratégiája, amit a teljes piacra dolgozó, nagy mennyiségben előállító (értékesítő) cég vállal valamilyen versenyelőny birtokában (pl. A nyersanyaghoz való könnyű hozzáférhetőség)

-         megkülönböztetés stratégiája, amely valamely egyedi jegyre (márka, design, szolgáltatási többlet, értékesítési hálózat) épül, a teljes piacra dolgozik és magas áron értékesít, mivel a vevők nem ár érzékenyek és megfizetik a termékben rejlő többletet.

-         Az összpontosítás stratégiája, amely meghatározott szegmensre irányul és annak teljes mélységű megnyerését célozza meg. E stratégia versenyképessége a szegmens tökéletes megismerésében és az igényekhez való rugalmas igazodásban rejlik.

 

 

 

 

A stratégia hasznosíthatóságának kritériuma az üzleti siker. Ennek feltételei:

-         harmónia

-         konzisztencia

-         realitás (megvalósíthatóság)

 

A stratégiai menedzsment a stratégiai tervezés, a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés.

A stratégiai vezetés a tervezésen túlmenően négy lépésből áll:

-         erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása.

-         A vezetésnek a stratégiai célokkal adekvát szervezetet kell kialakítania,

-         A vezetésnek összehangoltan kell megvalósítania az operatív és a stratégiai vezetés teendőit.

-         Folyamatosan ellenőrizni kell a stratégiát és a visszacsatolás révén át kell azt fogalmazni vagy teljesen újat kialakítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VÁLLALATOK PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGE

 

Pénzügyi kimutatás: célja, hogy folyamatosan megbízható információk álljanak rendelkezésre a cégről. Ez a következő résztvevőknek fontos:

- menedzsment (jó döntéseket tudjon hozni) - tulajdonos (megtudja mi lett a pénzből) - hitelezők (visszakapják-e a pénzüket) - adóhivatal (ez alapján tud adót szedni) - vevőpartnerek (megbízható-e a cég, jó-e a pénzügyi helyzete) - szállítók (olyan-e a pü-i helyzet, tud fizetni a cég)

 

Pénzügyi kimutatások fajtái: - mérleg – eredménykimutatás - kiegé­szítő mellékletek - üzleti jelentés (szöveges)

Mérleg: adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat esz­közeinek összetételét és azok eredetét (honnan származik), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is. A vállalati vagyont két szempontból vizsgálja:

tárgyi megjelenés alapján

ESZKÖZÖK (aktívák) - menedzsment feladata az eszközök felbontása

származásuk szerint

FORRÁSOK (passzívák) – menedzsment feladat a források biztosítása

A mérleg egyszerűsített sémája

 

Eszközök A) Befektetett eszközök - tárgyi eszközök - immateriális javak - befizetett pü.-i eszközök B) Forgóeszközök – készletek - követelések – értékpapírok C) Aktív időbeli elhatárolások (olyan kiadás, amely csak a köv. időszakban számolható el)

Eszközök összesen (A+B+C)

 

Források D.) Saját tőke – jegyzett tőke, - mérleg szerinti eredmény, - eredménytartalék E.) Céltartalékok – várható kötelezettségekre F.) Kötelezettségek – hátrasorolt kötelezettségek, - hosszú lejáratú kötelezettségek, - rövid lejáratú kötelezettségek E.) Passzív időbeli elhatárolások (már befolyt, de csak a következő évben könyvelik el)

Források összesen (D+E+F+G)

Az eszközöknek mindig egyenlőnek kell lenni a forrásokkal.

A mérlegnek van „A” és „B” változata ® ez az „A” változat volt.

 

 

Eredménykimutatás: a bevételek és kiadások (költségek) különbsége.

Meghatározott időszakra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás összes vagy értékesítési tevékenységére vonatkozó bevételeit és ráfordításait.

Eredménykimutatás egyszerűsített sémája

Összköltség eljárással: az üzleti (üzemi) tevékenység bevételei: - anyagjellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítások - értékcsökke­nési leírás - egyéb ráfordítások

Forgalmi költség eljárással: az üzleti tevékenység bevételei: - értéke­sítés közvetlen költsége, - értékesítés közvetett költsége, - egyéb ráfordítások

 

Üzleti tevékenység eredménye:

+ pénzügyi műveletek eredménye  = szokásos vállalkozási eredmény + rendkívüli eredmény = adózás előtti eredmény - adófizetői kötelezett­ség (TÁNYA) = adózott eredmény - osztalékfizetés = mérleg szerinti eredmény

 

Cash-flow: pénzáram, pénzforgalmi mérleg.

A vállalat adott időszakon (év, negyedév, hónap) belüli ténylegesen befolyt be­vételeinek és kiadásainak különbsége.

- direkt kimutatás: a ténylegesen befolyt bevételeket folyamatosan összevet­jük a kiadásokkal.

- indirekt kimutatás: a meglévő számviteli adatokból, kimutatásokból vezetjük le a pénzeszközök változását

 

Pénzforgalmi terv összeállításának lépései:

1.) Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát és idő­pontját 2.) Ezeket egymással szembe kell állítani 3.) Meg kell állapítani, hogy a fizetőképességben mikor keletkeznek szűk ke­resztmetszetek 4.) A likviditási problémák megoldására javaslatot kell kidolgozni

 

A CASH-FLOW kiszámítása az eredményből:

(a leggyakoribb tényezőket figyelembe véve)

Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + készletváltozás + vevőállomány-változás + szállítók állományváltozása + aktív időbeli elhatárolások + tartós passzívaváltozás + felvett lejáratú hitelek - rövid lejáratú hitelek = pénzáram a működésből + értékesített tárgyi eszkö­zök + tartós befektetések értékesítése - vásárolt tárgyi eszközök - új befektetések = pénzáram a befektetésekből + felvett hosszú lejáratú hitelek + részvény (kötvény) kibocsátás - hosszú lejáratú hitelek  = pénzáram pénzügyi tevékenységből = TELJES PÉNZÁRAM

 

A vállalat piaci értéke: az az ár, amit a befektetők hajlandóak fizetni a tulaj­donból származó előny birtoklásáért (Rt.-nél a részvények piaci értéke) A vállalat (vagy a annak egy része) adásvétel tárgyát képez­heti. A vállalatok adásvételét bonyolító piac jelentősen eltér a közönsé­ges áruk pia­cától, mert: - a kínálat külön-külön egyedileg jelenik meg - keresleti oldalon kevés számú az érdeklődő

® a vállalat értéke nem tekinthető objektív értéknek

® a vevők és az eladók is általában értékelő szakértőket bíznak meg

Vállalatérték = vagyonérték + cégérték

Vagyonérték: a számviteli információk alapján adható meg.

Cégérték: nehezen számszerűsíthető eszmei értékből tevődik össze (a mm. minősége, a munkatársak képzettsége kreativitása, a good-will)

Vállalatértékelés

1.) A tőke jövőbeni hozadéka alapján: az értékelés centruma a vállalat jövőbeni jövedelemtermelőképessége. A jövőbeni tőkehozadék alapján számítja ki a vagyon értékét. Vé= Hj/i

= reális vagyonérték Hj = jövőbeni hozadék i = tőkésített kamatláb

2.) Vagyonleltár alapján: az értékelés centruma a vállalat múltban fel- halmozott eszközállománya. Lépések: - elkészítik a vállalat vagyon­leltárát - a vállalat összes vagyoni elemét reális forgalmi értéken értékesítik (az értékelés időpontjában milyen áron lehet beszerezni, eladni)                                                        

Erőforrások finanszírozása

 

Saját források: - induló vagyon - mérleg szerinti eredmény – amortizá­ció - alap és törzstőke emelése - kockázati tőkenyújtás

Idegen forrás: - rövid lejáratú kötelezettségek (egy éven belüli) - hosszú lejá­ratú kötelezettségek (egy éven túli)

 

Finanszírozási lehetőségek

Belső: Saját tőke: - jegyzett tőke – tőketartalék – nyereség – amortizá­ció - vállalati biztosítópénztár - racionalizálás

Idegen tőkéből: - a vállalat folyamatos működése során képződő kifizetési kö­telezettségek (munkabér, adó, járulékok)

Külső: - tőkeemelés - kockázati tőkenyújtás

- hosszú lejáratú: bankhitel, alapjuttatás, forfait, kötvény, lízing

- rövid lejáratú: szállítói hitel, folyószámla hitel, váltóleszámítolás, faktoring

Forrásszerkezetet befolyásoló tényezők: - kockázatvállaló hajlandó­ság - értékesítés, bevétel stabilitása - elérhető jövedelmezőség - adózás rendszere - hitelek kamatai - külső finanszírozók magatartása

 

Pénzügyi terv és részei: - mérleg (eszközök – források) - eredmény-kimu­tatás (eredmény összetevői) - pénzeszközök forrásai és felhasz­nálásuk - pénzforgalmi kimutatás (bevételek, kiadások, diszponibilitás/rendelkezésre állás/) - cash-flow kimutatás (pénzáram, pénztermelő képesség)

 

Finanszírozási szükséglet mutatók:

1.) å saját tőke + å hosszú lejáratú kötelezettség/összes befektetett eszközök értéke > 1

2.) å forgóeszközök értéke/rövid lejáratú kötelezettségek összesen> 1

3.) árbevétel – folyó üzleti kiadások/esedékes törlesztő részletek + kamatok > 1

 

Vagyon és tőkestruktúra mutatók:

- eszközállomány változása= å eszköz tárgyév/összes eszköz bázisév

- befektetett eszközök aránya= befektetett eszközök/összes eszköz

- forgóeszközök aránya= forgóeszközök/összes eszköz

- saját tőke változása= saját tőke tárgyév/saját tőke bázisév

- saját tőke részaránya= saját tőke/összes tőke

- Nettó forgótőke = forgóeszközök- rövid lejáratú kötelezettségek

 

Hatékonysági mutatók:

- eszközarányos árbevétel= árbevétel/összes eszköz

- forgási sebesség fordulatokban= árbevétel/készletek

- forgási sebesség napokban= készletek x napok száma/árbevétel

 

Jövedelmezőségi mutatók:

- árbevételarányos eredmény= adózás előtti eredmény/árbevétel

- eszközarányos nyereség= adózás előtti eredmény/összes eszköz

 

Befektetett eszközök: - részesedések,  - értékpapírok, - adott kölcsö­nök, - hosszú lejáratú hitelek

 

A hitelezési folyamat szakaszai: - hitelkérelem összeállítása, be­nyújtása - banki elbírálás, hitelképességi vizsgálat - hitelszerződés megkötése vagy elutasítása - hitel folyósítása - hitel visszafizetése - prolongolás (halasztási kérelem = prolongálási kérelem)

A vállalkozás pénzügyi kapcsolatai: - munkavállalók – tulajdonosok - üzleti partnerek - állami költségvetés – APEH - vám- és pénzügyőrség – társadalom­biztosítás – önkormányzatok - bankok, pénzintézetek - biztosítótársaságok

 

Adó: olyan fizetési kötelezettség, ami állami közkiadások fedezeteire szolgál - közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik - ellenszolgálta­tással nem jár - kikényszeríthető

Szerepe: - visszafogó, szabályozó szerep – jövedelembefolyásoló - élénkítő

Alanya: minden jogi személy vagy nem jogi személy

Adóalap: amire az adó mértékét

Mértéke: tételesen vagy százalékosan meghatározott összeg

Fajtái: - központi – helyi                                                    .

 
< Előző
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.