Zrínyi: magyar barokk kiemelkedő figurája; elsősorban politikus, hadvezér, irodalmi munkásságát ennek a szolgálatába állítja (gyakorlati haszna van), és csak akkor ír, amikor nem csatázik

nyugati nevelés, nagy műveltség, haladó gondolkodás

főműve: Szigeti veszedelem

keletkezés: 1637-től Csáktornyán élt: törökök ellen portyázásokat indít (udvar nem nézi jó szemmel); megtapasztalja a harcmodorukat, felméri erejüket; megérik benne az összefogás gondolata (Erdélyhez közeledik)

a mű viszonylag korai (1645-től írja), ekkor még szerelmi idilleket írt

saját állítása szerint egy tél alatt végzett, de valószínűleg 2 évig írja

1651-ben jelenik meg, Bécsben, kisebb lírai művek társaságában (idilliumok, epigrammák); kötet címe: Adriai Tengernek Syrenaia

főtéma: dédapja, Szigetvár védőjének hősies küzdelme a török ellen, 1566-ban; a históriás énekekre jellemző téma ez

műfaj: eposz: a magyar irodalomban új; monumentális, mitikus, vallásos, hősi; eposzi kellékek megjelennek (hatott rá Homérosz, Vergilius művére konkrétan céloz, Tasso), bár nincs in medias res, a felvezetés kifejezetten hosszú

barokk vonások: következetes kompozíció, emelkedettség, misztikusság, konkrét események, dolgok realisztikus ábrázolása

koncepció:

históriás és siralmas énekek szemléletmódja jellemzi: a dicső múlt Isten adománya, de a magyarok nem méltányolták, bűnösek lettek, és most Isten az angyalaival rászabadítja Szulejmánt Magyarországra; Szigetvár még tiszta, ez az utolsó remény

főhős: ideális hős, Krisztus katonája, erkölcsileg tiszta, jutalma a mártíromság (végkifejlet előrevetítődik)

látszólagos paradoxon: a magyarok kevesen vannak, de bátrak; a törökök egy nagy massza; a magyarok elpusztulnak, de mégis ők a győztesek (erkölcsileg)

Zrínyi beszéde tartalmazza a koncepciót: humanista (vitézség, emberség) és vallásos erényeket sorol; a török tömeg legyőzhető az erkölcsi fölénnyel; utána seregszemle: ezt alátámasztja és realisztikusan bemutatja a hadviselést

utolsó összecsapás: véletlen vezet ide (a törökök vesztenek, de elfognak egy postagalambot és újra támadnak); menny és pokol összecsapása is; szigetiek mind hősök, csata közben hullnak el; Zrínyi már emberfeletti, megöli a szultánt, nem mernek hozzá közel menni, golyók végeznek vele; a vértanúknak megnyílik Isten országa (Balassi-analógia: a temetetlen tetemek lelke azonnal a mennybe kerül); realisztikus, sokkoló képek (látszik, hogy az író katona volt), epikus pátosszal

az eposz célzattal íródott: ki lehet űzni a törököt (sok utalás történik a jelenének)