DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

5. Kölcsey Ferenc PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kölcsey híres versei a Himnuszon kívül – mennyire hatja át a romantika a költő verseit?

Kölcsey: tiszta, határozott jellem; erkölcsös, művelt, bölcs, szerény karakter, a reformkori hazafi ideálja; Kossuth nagyra tartotta

szenvedés volt a meghatározó: magányos, elszigetelt, gyötrődő; már korai verseiben is panaszos, érzelmes (pl. anya halála miatt); szerelmi élete egy fiatalkori eszményi szerelemélmény miatt nem bontakozhatott ki; vágyott a boldog, teljes életre, de sohasem érhette el azt

elérhetetlen ideálokért, vágyakért rajongott, ezért csalódottságában meghasonlott, fásult közöny lett úrrá rajta

Elfojtódás (1814): patetikus; kétségbeejtő lelkiállapotot jelenít meg; a sírással feloldódhatna, de erre is képtelen

Vanitatum vanitas (hiúságok hiúsága; 1823): elveszíti azt az illúzióját, hogy a világot valami rend igazgatja; minden látszat, csak a halál valódi, ami mindenkit elvisz

      hónapokig írja: következetes, jól kidolgozott gondolatmenet; tanító, célzatos jelleg (strófa, csattanó, szentencia-szerű szerkezet bizonyítja)

      a kezdő felszólítás után a Prédikátorok könyvének alakja, Salamon király nevében szól; lét kérdéseit és a történelmet vizsgálja az ő szemével, paradoxonok halmozásával, tömör, igehiányos mondatokkal ironikus, szinte humoros hangnemben oximoronokkal

’20-as évek, ’30-as évek fordulóján szemléletbeli fordulat: események, közélet kiragadja (a Hitel hatására is) depressziójából, a haza érdekében cselekszik; kevés, többnyire hazafias vers; epigrammákban tudta programját megvalósítani: Huszt, Emléklapra, Versenyemlékek (7 nagyon rövid epigramma)

Huszt: első része romantikus elbeszélés, a második valóságos drámai jelenet; klasszikus epigramma-forma; rémromantikus kellékek; melankolikus tanító célzat; szállóigévé vált tanulság: „Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!”

Élete vége: újabb kétségbeesés, a ’32-’36-os országgyűlés kudarca pesszimizmusba sodorja; a nemzet a pusztulásába rohan, eljátszotta lehetőségét (Herderi hatás)

Zrínyi második éneke (1838): utolsó nagy költeménye; a legpesszimistább műve; lírai dialógus (korábbi analóg műve, a Zrínyi dala is az): Zrínyi és a Sors vitája, azaz a költő hányódó lelkiállapotának kivetítése

      bár könyörög, de a megszólított itt nem az Isten, hanem az antik Végzet, akinek a döntése végleges; a hazát személyesíti meg, és leírja a homályos fenyegető veszélyt; a Sors kíméletlen, a magyarság gyávasága miatt pusztul el; a pesszimizmust a haza ünnepélyes, meghatott dicsőítése oldja

Rebellis vers: hasonló gondolatvilág, hangnem; nyolcsoros szemrehányás az elszalasztott lehetőségek miatt; nem gyűlölködik, hanem aggódik, fél (Ady-analógia)

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.