DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Mezőgazdaság átalakulása árutermelővé, a kereskedelem és az ipar fejlődése PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Mezőgazdaság átalakulása árutermelővé, a kereskedelem és az ipar fejlődése

illetve a városiasodás a XI-XIII. században

 

Önellátó naturális gazdálkodásàárutermelés, amely felélénkítette a kereskedelmet és a pénzhasználatot, és elősegítette a városok kialakulását.

 

Önellátó gazdálkodás: A paraszt (jobbágy) megtermeli mind a mezőgazdaságban, mind a háziiparban a saját, családja és ura szükségleteit. A földet faluközösségekben művelik, és évente újraosztják nyílvetéssel (sorsolással). Öröklődés ekkor még nem volt. Eleinte még a földesurak sem örökíthették földjeiket. Nincs munkamegosztás, csak egy családon esetleg falun belül. A férfiak fiatal koruktól kezdve – mivel nagyon alacsony volt az átlagéletkor – a földeken dolgoznak, az asszonyok otthon ház körül tevékenykedtek. Az élelmen kívül még ruházatukat illetve használati tárgyaikat is maguk állították elő.

 

Bevezető

Ez az önellátó gazdálkodás volt jellemző egész Európára egészen a XI. század elejéig. Viszont a mezőgazdasági technikai fejlődésnek köszönhetően hatalmas fejlődés indult társadalmi és ipari szempontból is egyaránt. A többlettermelésnek köszönhetően újra megjelent a kereskedelem, iparban céhek alakultak, amelyekben már nem parasztok, hanem céhmesterek dolgoztak, akik már egyáltalán nem foglalkoztak földműveléssel. A megtermelt árút (az iparból és a mezőgazdaságból is) a kereskedelem szállítja a megfelelő helyre.

Így megjelent az árutermelő gazdálkodás.

 

Mezőgazdaság fejlődése:

Kezdetben talajváltós művelés volt elterjedt. Az emberek egyre nagyobb és nagyobb területeket vontak be a termelésbe. Mocsarakat csapoltak le, erdőket irtottak. (Az erdőirtás ekkor persze még nem volt globális probléma…) Terület növelésével párhuzamosan megjelentek új művelési struktúrák is a talajváltós művelés felváltására. Első a kétnyomásos gazdálkodás volt. Az összterület felét bevetették, a másik felét ugaron hagyták, majd a következő évben megfordították. Majd megjelent a háromnyomásos művelés, melyben a hároméves váltás során a föld egyharmadába őszi, másik harmadába tavaszi gabonát vetettek, a fennmaradó részét ugaron hagyták, pihentették. Így a föld termőképességét egészen jó szintre emelték. Emellett hosszanti parcellákra osztották fel a területeket a kényelmesebb művelés érdekében. (kevesebb forduló szántáskor)

A művelésen kívül az eszközhasználat is sokat fejlődött ebben a korban. Használtak nehézekét (csorosznyával), szügyhámot (jobb erőátvitel), patkó. Kevés nagyállatot ettek, mert szükség volt rájuk a termelésben.

Új növények: őszi búza, rozs; tavaszi árpa, zab, köles.  /Hospesek (telepesek)àegységes jobbágyság kialakulása a hospes-jogok általánosításával. Parasztság tagozódása, zsellérek megjelenése/

Ipar és mezőgazdaság szétválása: népesség növekedett, de mégis egyre kevesebb embert foglalkoztatott a mezőgazdaság. Így megjelentek a kézművesek, akik már mezőgazdasággal nem, hanem ipari termeléssel foglalkoztak. Felélénkült ezzel a kereskedelem és a pénzhasználat. Ezek a piacokon zajlottak.

 

 

 

 

 

Kereskedelem

Szükségessé válik, mert eltérő tájakon eltérő portékakat termelnek, de ezekre mindenütt szükség lehet. A gazdagabb rétegeknek pedig megnőtt az igényük a luxuscikkekre.

Először a helyi kereskedelem jelent meg a heti piacokon és országos vásárokon. Később egyre inkább előtérbe került a távolsági kereskedelem, melynek két ága volt:

  1. Tengeri kereskedelem
    1. Levantei kereskedelem: É-itáliai városok (Genova, Pisa) kezében volt. Földközi tengeren keresztül kapcsolat Közel-Kelettel, ami viszont kapcsolatban állt Távol-Kelettel. Onnan szerezték be az Európában egyre népszerűbb luxuscikkeket
    2. Hanza szövetség (1241-től) É-német városok (Lübeck, Hamburg, Brüge, Novgorod, Bergen) szöv. Heringet, fát, prémet, mézet, gabonát szállítottak.
  2. Szárazföldi kereskedelem: messze vidékek eltérő termelési sajátosságaik miatt alakult ki.  Két fontos kereskedelmi út: Franciaország és Róma illetve D-Franciország és Hispánia között. Legfontosabb központ: CHAMPGNE. 48 napos vásártartási joga volt.

Helyi kereskedelemmel később nem foglalkoztak a kalmárok, mert a nagy üzletet a messze tájakról érkező, még alig ismert termékek jelentették. Így a helyi kereskedelem színhelyei is a vásárok és a piacok lettek. (Champagne – nem győzöm hangsúlyozni)

Kereskedelemmel megjelentek a hitelintézetek, a bankok is, amely a banka olasz, pénzváltó szóból származik.

 

Városok kialakulás:

Ennek oka a kereskedelem fejlődése. Létrejöttek piacok környékén, vásárvonalon (eltérő tájak találkozásánál), folyótorkolatnál, útkereszteződéseknél, kolostorok és királyi várak környékén vagy falvak nőttek várossá esetleg az ókori római városok éledtek újjá. Ezek a városok kommunákat alakítottak, és fegyveres harcot vívtak a földesúrral függetlenségükért, aminek eredményeképpen létrejöttek a városi önkormányzatok. A harc eredményeként a városok évi egy összegben adóztak, saját bírákat választhattak, és különböző kiváltságokat is kaphattak: vásártartás joga, vámmentesség joga, árumegállító jog.

Megjelentek a szabad királyi városok (mezővárosok mellett), akik már csak a királynak tartoztak, és nem a földesúrnak. Győr 1271-ben kapja meg először ezt a jogot.

„a városi levegő szabaddá tesz…”

 

Polgárság megjelenése: - patríciusok (jómódú kereskedők, város vezetői)

- kézművesek (céhekbe tömörülő mesteremberek)

                                               - plebejusok (város lakói polgárjog nélkül, napszámosok)

A mesteremberek érdekvédelmi egyesületekbe, céhekbe tömörültek. A céh élén a mester áll. Neki bérért dolgoznak a segédek/legények. A tanuló fiatalokat inasoknak nevezték. Csak a céhszabályzat szerint termelhettek a szigorú előírásokat betartva. A céh  kontárok (céhen kívüliek) és az egymás közötti versengés ellen volt. Megpróbálták megakadályozni a céh tagjainak lesüllyedését és kiemelkedését is, vagyis a tagozódást. Eközben a kereskedők nyugodt szívvel gyarapodtak, mivel nem kötötte őket ehhez hasonló szabályzat. Bár nekik is volt szövetségük, a guilde (gilde)de ebben jobbára csak jogaikat rögzítették.

 

Az iparosok munkáját segítő találmányok:

-         vízikerék: malom, búzaőrlés, érczúzás, kovácsolás. „Középkor a malmok világa”

-         hámor: kovácsműhelyben lévő vaskohó

-         kalló: gyapjút préselték, zsírtalanították vele

-         lábító: szakaszos mozgást alakította folyamatossá (rokka, szövőszék)

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.