DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon

Géza fejedelem és I. István korában

 

Honfoglaló magyarok állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak, és sok kalandozó hadjáratot vezettek K-i frankok, Itáliaiak és Bizánc ellen. Kezdeti sikerek után – mikor nyugaton megszilárdult a belső rend, kővárak épültek és kiismerték őseink harcmodorát – 955-ben Augsburgnál (Lech mező) döntő vereséget szenvedünk I. Ottótól. Ezután Bizánc felé szűkült a kalandozások iránya, de mivel a harci sikerek ellenére sem tudták őseink behajtani az adókat, 957-ben Taksony (Géza apja) lezárja a kalandozásokat. Majd fia, Géza ismeri fel, hogy békét kell kötnünk szomszédainkkal és kereszténység felvételével feudális államot kell szervezniük.

 

Géza államszervező tevékenysége (972-997) / Gyeucsa (tiszteletre méltó, sérthetetlen) /

-         Kereszténység felvétele:

950-től kezdődő bizánci hittérítés ellenére Géza a Ny-i kereszténységet választja, mert azt kevésbé tartotta félelmetesnek.

972 – Géza követeket küld I. Ottóhoz jelezve a megtérés szándékát,

973 – Quedlingburg – főúri követség keresi fel I. Ottót, aki térítőket és papokat küld

Géza bár megkeresztelkedett, mégsem lett egyistenhívő, csak politikai okokból volt fontos neki a kereszténység.

-         Külpolitika

Következetes külpolitika & jó házasságpolitika jellemezte. Lányait a lengyel, bolgár trónörökösökhöz és a velencei dogéhoz adta; fiának, Istvánnak a bajor herceg lányát, Gizellát szemelte ki.

-         Belpolitika

Kegyetlen véreskezű uralkodó. Leszámol a belső ellenállókkal. Ország központjának Esztergomot tesz meg (Ny orientáltság). Erdélyi fejedelem lányát, Saroltát elveszi, így megszerzi az uralmat Erdély felett is.

Sikereinek oka, hogy csak családtagjainak volt katonai kíséretek, és a nyugatról érkező lovagok illetve a besenyők is mellette voltak..

Trónbitorlás: katonai erejével elfogadtatta Koppánnyal a primogeniturát (elsőszülött fiú öröklődési joga) a seniorátussal (legidősebb Árpád-házi rokon öröklődési joga) szemben.

 

 

Szent István államszervező tevékenysége (997-1038) / Vajk (hős, vezér) /

Brúnó püspök neveli a kereszténységre. Keresztény neve Stefanus. Tetteiért 1083-ban szentté avatják. àSzent jobb kultusz.

Államszervező harcok:

Koppány ellen vívta, aki benyújtotta igényét a trónra. Hatalmi harcuk nem pogány-keresztény harc volt, hanem Ny-i bizánci kereszténység harca, mert Koppány bizánci keresztény volt. 997-ben Veszprém mellett győzi le, majd felnégyeltette (Veszprém, Esztergom, Győr, Gyula). Koronázás:II. Szilveszter pápa koronát küld, Astrite apát koronázza meg 1000. dec. 25-én (Nagy Károly koronázásának napján) vagy 1001. jan.1-én annak örömére, hohgy nem jött el a világvége.

Csak az lehet király, akit a szent koronával Székesfehérváron az esztergomi érsek koronáz meg. A Szent Korona áll felső (latin korona, eredete ismeretlen)- és alsó koronából (bizánci korona, amit Dukasz Mihály ajándékozott I. Gézának 1070 körül). Két korona összeillesztése kb. XII. század végén. Ezt egészíti ki a koronázási palást, jogar (XIII.sz.), országalma (XIV.sz.). A koronát a pápától kérte, mert nem akart a NRCs-i függésébe kerülni.

Trónharcok: 1003-ban legyőzi Gyulát, 1008-ban Ajtonyt, akik önálló államot akartak alapítani. Ezek után egész Kárpát-medencét uralja I. István.

 

Egyházszervezés

8 püspökséget szervezett: Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Csanád, Várad, Gyulafehérvár.

2 érseki vármegye: Esztergom, Kalocsa. Ezzel biztosította a magyar egyház függetlenségét.

Kolostorok alapítása 1026-tól Szent Gellért érkezésével. Kolostorok (Pannonhalma, Pécsvár, Zalavár) élén perjel állt, akinek hatalma megegyezett a püspökével. Veszprém völgyi görög apácák. Az Egyház hatalmas birtokokat kapott, és törvénybe foglalták a dézsma fizetési kötelezettséget. Emellett: minden 10 faluban egy templom + kötelező templomba járás (kivéve a tűzőrző)

 

Közigazgatás kiépítése

Központja a király udvar, ami eleinte állandóan vándorolt az ellátását biztosító királyi udvarházak, uradalmak (megyénként 2-3 falu) között. Ezek élén állt az udvarnagy. Legfontosabb döntéshozó szerv a király tanács, amelybe beletartoztak a legfontosabb tisztviselők, püspökök és megyés ispánok is.

 

Közigazgatás alapjai a királyi vármegyék (kb. 45db). Ezek élén álltak a megyés ispánok (zsupánok), akiknek feladata volt a bíráskodás, katonaság irányítása. Vármegyék kisebb egységei a várispánságok: vár + hozzá tartozó várföldek. Katonai szervezet, ami a falvak lakosságát századokba szervezte, feladatuk a vármegye védelmezése volt. Vármegye élén a várispán állt, aki katonai tiszt volt, és feladata a vár védelme, köznép irányítása.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.