DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

FRANCOIS VILLON PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Irodalom tétel

FRANCOIS VILLON

(? 1431 -? 1463)

 

ÉLETE:

     Villon egész költészetét, zaklatott élete ellenére is, mély vallásossága, halálfélelme, a pokoltól való rettegése, őszinte bűnbánata és az isteni könyörületben való reménykedése a középkorhoz kapcsolja.

     Életét alig ismerjük, a legtöbb adatot bírósági jegyzőkönyvek és börtönakták őrizték meg róla. Valószínűleg 1431-ben született Párizsban. Ekkor dúlt az ún. „százéves háború” Anglia és Franciaország között, s nyomorba süllyesztette a francia földet. Az országban fosztogató rablóbandák garázdálkodtak, pestis pusztított.

     Az apja korai halála miatt árván maradt fiút anyai nagybátyja, Guillaume de Villon, a Párizsban élő jómódú pap fogadta magához. Gondoskodott neveléséről, beíratta az egyetemre is. A költő nevelőapja iránti hálából vette fel és használta a Villon nevet. A hosszú háború alatt a megtépázott és romba dőlt Párizsban a diákélet is teljesen lezüllött. A Sorbonne, Párizs híres egyeteme banditák menedéke és búvóhelye lett, kik az egész várost rettegésben tartották. Villont betörés és lopás miatt újra meg újra bebörtönözték, s 1455-ben, amikor önvédelemből halálosan megsebesített egy részeg papot, hónapokig bujdosásra kényszerült.

1460-ban az orléans-i püspök börtönözte be, a csak XI. Lajos trónra lépése mentette meg az akasztófától. Visszatért Párizsba, s ekkor alkotta meg élete főművét, A nagy testamentumot (1460). Egy utcai verekedés jutatta ismét a törvény kezére, s a visszaeső bűnöst most halálra ítélték. Ebből az alkalomból írta az Akasztottak balladáját társai vigasztalására. Kegyelemből a halálos ítéletet megváltoztatták, s tíz évre száműzték a fővárosból 1463 januárjában hagyta el Párizst, s ettől kezdve semmi bizonyosat nem tudunk életéről.

A nagy testamentum

     A mű 173 nyolcsoros strófából, ún. oktávából áll, 15 ballada meg néhány más jellegű költemény ékelődik a versszakok közé (egy „panasz”, egy rondó, egy dal, egy sírfelirat). A törvénytől üldözött csavargó-költő

a halál fenyegető közelségében tekinti végig életét, készít számvetést.

 

Hatalmas ellentétek feszülnek egymásnak Villon művében: a kicsapongó, züllött élet olykor hetykemegvallásával áll szemben a középkori vallásos áhítat. Villon hívő keresztény volt, s elhibázott élete ellenére is hitt a megváltásban, az isteni megbocsátás kegyelmében.

     Egyéni szenvedéseinek emlékével kezdi költeményét: elpanaszolja életének keserű eseményeit, személyes sérelmeit, átkot szór a rabtartó orléans-i püspökre. A költeményben jelentős szerepet játszik a halál, az élet gyors múlandóságának tudata. A halál bizonyosság nemcsak arra figyelmeztet, hogy a földi dolgok múlandók és hívságosak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnését is jelképezi: a halálban a különböző rangú és hivatású halandók mind egyformák. Villonra hatott a késő középkor népszerű képzőművészeti és irodalmi műfaja, a haláltánc.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.