DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A francia forradalom és következményei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

A francia forradalom és következményei

 

1. Előzmények: A francia abszolutizmus a XVIII. sz. közepétől súlyos válságba került ami 1787-től tovább gyorsult. Állandósult a pénzügyi gazdasági és kormányzati válság. A válság megoldása érdekében XVI. Lajos bejelentette, hogy 175 évi szünet után összehívja a rendi gyűlést.

A modernizálódás a király és a kiváltságosok számára csak a pozíciók megtartása mellett képzelhetők el, amit a harmadik rend, a nemzet nevében fellépő polgárság nem kíván szentesíteni.

 

2. A forradalom kibontakozása: Franciaországban a rosszul kivetett adók rendszere és a pénzhiány a kincstárat teljesen kiürítette, az állam fizetésképtelenné vált. A válság megoldásaként a XVI. Lajos kénytelen összehívni a rendi gyűlést, amelyet 1789. május 8-án Versailles-ban nyitottak meg. A harmadik rend a régi keretek között hozzá sem fogott az érdemi tárgyalásokhoz. Az uralkodó és a rendek a pénzügyi nehézségek megoldását várták, míg a harmadik rend csak korszerűsített viszonyok mellett azaz az alkotmány létrehozását akarták. Erre a király bezáratta a tanácstermet. A képviselők átvonultak a labdaházba, és megesküdtek, hogy addig nem oszlatják fel a gyűlést, – amely nemzetgyűléssé alakult át – amíg az alkotmányt létre nem hozzák. Az uralkodó kényszerből ugyan elfogadja a változást de Párizs köré idegen zsoldosokból álló seregeket von össze. Ez a nép ellenállását váltotta ki és ez az addigi politikai küzdelmet forradalommá változtatta.

A külvárosok népe a nemzetgyűlés támogatására június 14-én a Bastille, a zsarnokság jelképe ellen vonul. Négy órás harc után lerombolják a Bastille-t. A zsarnokság bukása ezzel visszafordíthatatlanná vált.

 

3. A francia forradalom első szakasza: (1789-1792)

Az alkotmányozó nemzetgyűléssé átalakult harmadik rend megkezdi a feudális jogrend és társadalmi berendezkedés felszámolását. Párizs mintájára egész Franciaországban kitör a „városok forradalma”. A parasztok a feudális jogok teljes eltörlését követelték és ennek nyomatékául kastélyokat és udvarházakat gyújtottak fel. 1789. aug. 4-én „csodák éjszakája” a kiváltságosok lemondtak összes előjogukról. A feudális szolgáltatások pénzben megválthatók lettek. Törvénybe iktatták még a polgári szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, majd aug. 26-án elfogadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. (Amerikai mintára) 1789-1791 között végbement a francia államgépezet racionalizálása és modernizálása. Az ereje teljében lévő nagypolgárság vezetésében (az Alkotmányos Nemzetgyűlés felszámolásával). Az 1791-ben elfogadott alkotmány megnyitotta a tőkés fejlődéshez vezető utat azzal, hogy Franciaországot alkotmányos monarchiává nyilvánította.

A királyi udvar és a girondisták a háború mellett voltak. A háborút a szélsőjobboldal ellenezte.

XVI. Lajos girondistákból álló kormányt nevezett ki és 1792. ápr. 20-án megszavazták a hadüzenetet Magyarország és csehország királyának és a poroszoknak.

Aug. 10-én megdöntötték a királyságot a királyt pedig bebörtönözték (1793. jan. 21-én guilottinnal kivégezték), ezzel a monarchia megbukott.

A nemzetgyűlés megszavazta a nemzeti konvent összehívását. A Valmy domboknál sikerült megállítani az intervenciós csapatokat, majd megtörtént a köztársaság kikiáltása.

 

4. A francia forradalom második szakasza: a köztársaság kora (1792-94. nyara)

 

Girondista köztársaság:

A nemzeti konvent irányítása a liberális köztársaság (girondisták) kezébe került, de mérsékelt politikájuk eleve halálra volt ítélve, a forradalmat a rossz gazdasági állapotok és a romló hadi helyzet miatt csak radikálisabb irányba lehetett továbbfejleszteni.

A konvent összetétele:   síkság vagy mocsár (nem tartoznak sehova)

                                            girondisták („jobboldal”)

                                            hegypárt („baloldal”)

A sansculottok és a jakobinusok egymással szembeni vitája a „hogyan és kikkel” kérdésben van, melynek fő mozgatója a király pere. A királyt el kellett ítélni. A girondiak próbálták megmenteni, de amikor fény derült a nyílt árulásra, a konvent egyenkénti szavazással halálra ítéli. A kormányzat részben hódítási, részben a forradalom eszméinek terjesztésében folytatja a hadműveletet: 1792. nov. 6. a győztes francia hadsereg elfoglalja Belgiumot és átkel a Rajnán.

A forradalomban megújult Franciaország, hogy világhatalommá váljék, nem tűrhette Anglia, ezért a fiatal köztársaság ellen létrehozza az első koalíciót, melynek Anglia, spanyol, holland, ausztriai, porosz és piemonti tagjai vannak.

Anglia és Franciaország háborúja a népek egymással vívott háborúja. A konvent határozatára Belgiumot, Savolyát és Bázelt Franciaországhoz csatolta. A tavaszi hadjárat sikertelenül végződött. A nép a girondiak ellen fordult. A poroszok Párizs felé támadtak. A jakobinusok intézkedéseket sürgetnek, válaszul a girondisták Dantont és Maratot vád alá akarják helyezni, mire a nép szembefordul velük. 1793. jún. 2-án a konventet 80.000 fegyveres vette körül és megszavazták a girondisták letartóztatását, és ezzel elkezdődik a jakobinus diktatúra szakasza.

 


Jakobinus diktatúra: (1793 június 2-től 1794 június 29-ig)

A jakobinusok hatalomra kerülésekor a hatalom válságos helyzetbe volt, egyre erősödött a külső és belső fenyegetés, a gazdasági élet pedig a teljes szétesés határára került.

A Robespiere vezette jakobinusok maguk mellé állították a parasztságot (földjuttatással és feudális kötöttségek teljes eltörlésével), majd a forradalmi terrort bevezetve megszilárdította a hatalmat. Az állam legfontosabb szerve a 9 tagú Közjóléti Bizottság lett, amely rögzítette az árakat, amelyek kötelezőek voltak minden kereskedőre, mert a spekulációt halállal büntették. Sikerült megszervezni a toborzást, és a hadsereg vezetését is átvették. Az első eredmények hamarosan jelentkeztek, sikerült a jakobinusoknak a külső és belső válsághelyzetet felszámolniuk, de ezzel a forradalmi terror és a jakobinus diktatúra is fölöslegessé vált. A sorozatos győzelmek után 1794. júl. 24-én a konvent vád alá helyezi Robespiert majd 21 társával együtt kivégzik.

 

A személyi hatalom rendszere: (1794-1804)

Robespier bukása után néhány hét alatt kicsúszott a konvent és az események irányítása a jakobinusok kezéből.

A királypártiak (sansculotteok) föllázadtak de ezt 1795-ben Bonaparte leverte. A kovent új alkotmányt dolgoz ki és fogad el 1795 szept.-ben, majd lemond. Visszaállítják a cenzusos választójogot. Létrejön a kétkamarás törvényhozó testület. Bonaparte 1799 nov. 9-én államcsínyt hajt végre. Szétkergeti az 500-ak tanácsát és mint első konzul Fro. diktátora lesz. 1799-1804 a katonai diktatórium ideje. Bonaparte egyiptomi és itáliai hadjáratai során a hadsereget híresebbé befolyásosabbá teszi. A francia nép viszont békére vágyik és ennek érdekében 1800-ban az osztrák főseregeket leveri Marengónál és visszaszerzi az itáliai területeket, majd 1801-ben Lunevillében az ausztriaiakkal és 1802-ben Angliával köt békét Amiensnél. A békeidőszakban hozzájárul az egyház újraszervezéséhez, az iskola és az oktatásügy kiépítéséhez, a polgári jogrend fölépítéséhez. Gazdaságpolitikájában – kényszerűségből – visszatér a merkantilizmushoz. Intézkedésére értékálló pénzt hoznak forgalomba.

 

A császárság kora: (1804-13/15)

1804-ben Császárrá koronáztatja magát. Megerősíti a hadsereg hivatásos jellegét. A kikerekített Fro.-t vazallus államok gyűrűjével vette körül. 1806-ban kihirdette a kontinentális zárlatot Anglia felett. 1813-ban a „népek csatájában” vereséget szenvedett és Párizs elesett. Elba szigetére száműzték.

A kivégzett XVI. Lajos öccsét XVII. Lajos néven megkoronázták és ezzel veszélybe kerültek a parasztok kivívott jogai. Üldözik a forradalmistákat és a bonapartistákat. Napóleon tudott az ellenségeskedésekről és kijátszva az angol cirkálókat fegyver nélkül visszatér Fro.-ba, mire XVII. Lajos elmenekül.

1815-ben újra császár lesz és összeszedi a hadsereget amivel elindul az angol-porosz hadak ellen, de Waterloo mellett újra legyőzték és újra száműzték Szent Ilona szigetére, ahol 1821-ben halt meg. Általa írott munkák közül a legfontosabb a polgári törvénykönyv volt. Az un. Code Napóleon az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.