DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság felszámolásáig PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Az Amerikai Egyesült Államok születése és története

a rabszolgaság felszámolásáig

 

Európa határain túl: A XVIII. században a világ nagy része Európa gyarmata lett. A spanyolok és a portugálok voltak változatlanul az urak Közép- és Dél-Amerikában. Az 1756-1763-ig tartó, franciákkal vívott hétéves harcból végül is Anglia került ki győztesen. Ennek eredményeként övé lett India és az észak-amerikai kontinens.

 

Az észak-amerikai angol gyarmatok: 13 angol gyarmat jött létre Észak-Amerikában a XVIII. századra. Míg északon a farmergazdálkodás (királyi vagy magántulajdonban), addig délen a rabszolgákkal dolgozó ültetvényes rendszer (Angliából üldözött puritánok kolóniái) terjedt el.

Északon a farmer a tulajdonával szabadon rendelkezett. A farmer mindent maga csinált. A házát ő építette, míg cipőit, ruháit saját maga készítette, szappant főzött, stb. Délen a föld birtoklásáért úgynevezett földbért kellett fizetni. Az árutermelés, mely nagy haszonra törekedett, párosult a feudális költségekkel. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása.

 

Anglia és a gyarmatok viszonyának kiéleződése: A XVIII. század végéig szorosabb volt a kapcsoltuk az anyaországgal, mint egymással. Azonban lassan megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. (első nagy kezdeményezője: Benjamin Franklin).

 

Az amerikaiaknak megtiltották, hogy Allegheny hegységtől nyugatra fekvő vidékekre telepedjenek le. Újabb vámokat vezettek be, a papírpénz kibocsátását pedig törvénytelennek tekintették. Ám az amerikaiak az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviseletük. Bojkottálták az angol árukat, megtagadták az adók és az illetékek fizetését. Ennek eredménye az lett, hogy a kormány meghátrált, visszavonta a sérelmezett vámokat, ellenben az angol parlament adókivetési jogát fönntartotta. Ezt hirdette a teavám (1773 Bostoni teadélután). Philadelphiában, 1774 szeptemberében összeült az amerikai gyarmatok (13 állam) első kongresszusa. Majd később kitört a függetlenségi háború.

Főparancsnok: George Washington

Ellenfelei:  angol gyarmati hadsereg

                    – 17 000 német zsoldos

                    – lojalisták

                    – angolhű indián törzsek

 

A Függetlenségi Nyilatkozat: A kongresszus 1776. július 4-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A függetlenségi nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette. Első fogalmazványában a rabszolgaságot az angolok bűnei közé sorolta. (13 állam /ezt jelképezi a lobogó 13 sávja/, minden embertől el nem idegeníthető jogok, a nép dönthessen fontosabb kérdésekben, elítéli a rabszolgaságot /dél nem fogadja el/).

 

A függetlenségi harc győzelme: Az erőviszonyok egyértelműen az angoloknak kedveztek. Jó hadseregük, hatalmas flottájuk, és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi serege azonban az angolok seregével szemben igen nagy erkölcsi fölényt élvezett. Ennek magyarázata az, hogy igen ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját, valamint a lakosságra mindenütt számíthattak.

A Saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az USA-val, mely szövetséghez később hozzácsatlakozott Spanyolország és Hollandia is. Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult, össze is omlott. Közben az amerikaiak diadalmasan nyomultak előre. 1781-ben az amerikaiak francia segítséggel Yorktown mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta az utolsó, még harcra képes angol hadseregeket. 1783-ban megkötött Versailles-i béke után Anglia kénytelen volt elismerni az USA Függetlenségét.

 

A függetlenségi háború jelentősége és az amerikai alkotmány: Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt függetlenségi háború és polgári forradalom. A függetlenség elnyerése után azonban még kérdés maradt, hogy kialakulhat-e egységes amerikai nemzet, létrejöhetnek-e közös intézmények, törvények. Végül, nem kevés küzdelem árán az 1787. szept. 17.-én összeült alkotmányozó gyűlés megalkotta az USA alkotmányát.

                – hatalommegosztás elve

                – kölcsönös ellenőrzés a Szövetség és az államok között

                – Szövetség: honvédelem, pénzkibocsátás, külpolitika, külkereskedelem

                – az összes többi ügy tagállami hatáskörben

                – elnök: pártok jelölése alapján, az egyes államok választói közvetve választják

                – politikailag a Kongresszus, alkotmányjogilag a Legfelső Bíróság ellenőrzi

                – Kongresszus:    – két házból

                                               – képviselőház: 2 évre közvetlenül

                                               – szenátus: államok 2-2 képviselője 6 évre, 2 évente 1/3 rotáció

                – Legfelsőbb Bíróság: 9 elnöktől független, élethosszig kinevezett taggal, amely felügyeli a

                 törvényhozást + alkotmány feletti felügyelet


Első elnök: 1789-től George Washington

 

Az USA fejlődése a XIX. században: Az USA atlanti partvidékén, Angliával egyidőben ment végbe asz ipari forradalom, melynek hatására 1860-ra az USA már a 4. ipari hatalom.

Fejlődik a hajóépítés, a könnyűipar, a farmergazdálkodás, növekednek a vasútvonalak, és fejlődnek a mezőgazdasági termelőeszközök. Délen az amerikai ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá, melyen afrikai négerek (rabszolgák) dolgoztak aminek köszönhetően nőtt a gyapot termelés.

1854-ben Kansas felvételekor fegyveres harc tört ki észak és dél között, melynek kérdése, hogy engedélyezzék-e a rabszolgaságot vagy sem. A déli államok az Unióból való kilépést fontolgatták. A demokrata párt a déliek érdekeit szolgálta, míg a köztársasági párt (republikánusok) a farmerek és a gyáriparosok érdekeit képviselte.

 

A polgárháború: (1861-65)

1860-ban Ábrahám Lincolnt választották az USA elnökévé erre 11 déli állam kilépett az Unióból és államszövetséget alakítottak. Lincoln az elszakadókat lázadónak nyilvánította. 1861-ben kitört a polgárháború. 1863. jan. 1 – Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását, törvénybe iktatták, hogy a farmerek ingyen földet kaphatnak a nyugati területekről. A négerek északra szöktek és beléptek a hadseregbe ennek hatására a déliek vereséget szenvednek (1865) és leteszik a fegyvert. (Lincolnt meggyilkolják egy színházi előadáson.) Ez a második amerikai forradalom felszámolta a rabszolgatartást (ez a tulajdon kisajátítását jelentette), de helyzetüket nem oldotta meg. Egységes nemzeti piac született és szabad farmergazdaság lett uralkodóvá a mezőgazdaságban.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.